Alsómarác

falu és községközpont Szlovéniában, a Muravidéken
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 3.

Alsómarác (korábban Tót-Morácz, szlovénül: Moravske Toplice) üdülőhely, falu és az azonos nevű község központja Szlovéniában, Pomurska statisztikai régióban, a Muravidéken. A Ravensko szlovén tájegység része. Az Alsómarác nevet csak a 19. század végi földrajzinév-magyarosítások idején kapta, ezt a helybéli magyarok sem használják.

Alsómarác (Moravske Toplice)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rangközségközpont
Alapítás éve1366
PolgármesterAlojz Glavač
Irányítószám9226
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség842 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság203 m
Terület144,5 (8,61) km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 41′ 34″, k. h. 16° 13′ 41″46.692736°N 16.228147°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 34″, k. h. 16° 13′ 41″46.692736°N 16.228147°E
Alsómarác község elhelyezkedése
Alsómarác község elhelyezkedése
Alsómarác weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómarác témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Muraszombattól 6 km-re északkeletre fekszik.

Története

szerkesztés

A település első írásos említése 1366-ból való. 1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolták az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu „Morauch et alia Dlorauch in districtu Sancti Martini” alakban szerepelt.[2] A felsőlendvai váruradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A Széchyek fiági kihalásával a 17. század végén a Batthyányak birtoka lett.

Vályi András szerint "MARÁCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja meg lehetős."[3]

Fényes Elek szerint "Tót-Marácz, vindus falu, Vas vmegyében: 40 kath., 293 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Tót-Morácz, 130 házzal és 710 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Ág. ev. temploma 1893-ban épült. Néhai gróf Batthyány Lajosnak itt csinos kastélya volt."[5]

1910-ben 725, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része.

Népesség

szerkesztés

2002-ben a községnek (járásnak) 6151, Alsómarácnak külön 719 lakosa volt.

Nevezetességei

szerkesztés
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye

További információk

szerkesztés