Bükkaranyos

magyar település

Bükkaranyos község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Bükkaranyos
Bükkaranyosi csata emlékműve.jpg
Bükkaranyos címere
Bükkaranyos címere
Bükkaranyos zászlaja
Bükkaranyos zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Nagy Lajos (független)[1]
Irányítószám 3554
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség1478 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség57,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,2 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bükkaranyos (Magyarország)
Bükkaranyos
Bükkaranyos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 08″, k. h. 20° 46′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 08″, k. h. 20° 46′ 50″
Bükkaranyos (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bükkaranyos
Bükkaranyos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Bükkaranyos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkaranyos témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Bükkalja keleti részén, a Kulcsár-völgyben helyezkedik el, Miskolctól 13 kilométerre délre. A környező települések közül Harsány 5, Kisgyőr 10 kilométerre található, a legközelebbi városok a 7 kilométerre fekvő Emőd és a 9 kilométerre fekvő Miskolc. A településnek Miskolc két városrészével – Diósgyőrrel és Görömböllyel –, valamint Nyékládházával, Emőddel, Harsánnyal és Kisgyőrrel vannak közös határai.

TörténeteSzerkesztés

Aranyos a tőle délre eső Muhinál a tatárjárás idején vívott csata idején már létező település volt.[forrás?]

Nevét 1285-ben említette először oklevél Aranyas néven. A 13. század végére már két település: Kis- és Nagy-Aranas néven. A parasznyai nemesek birtoka volt, akik 1285-ben cserébe adták a (Myskouch) Miskolc nemzetségbeli Ponyth fia Miklósnak.

1291-ben Miklós Kisaranyosd földet 25 márkáért Csebi Benedeknek és vejének eladta.

1324-ben, miután miután Károly Róbert király Aranyost Istringgel együtt hűtlensége miatt elkobozta Erney bán fia István fiaitól, Béli Lachk jászai várnagynak adta. A két aranyos szomszédai ekkor az egri püspök, a Nyéki és Vajlai nemesek és az abaúji Makranciak megbízottai voltak.

1910-ben 1161 lakosából 1157 magyar volt. Ebből 424 római katolikus, 669 református, 39 izraelita volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.

Legenda: "A tatárjárás idejéről is sok legenda maradt ránk. A szerencsétlen kimenetelű Muhi csata után a tatárok elől IV. Béla magyar király az erdős-bokros, ingoványos Bükkalja felé vette útját. A kevés számú, annál több sebtől vérző kísérő vitézeivel az Aranyoson átfolyó kis patakon vágott át, mely ez időben elöntötte az egész széles völgyet, így emiatt, nádas, berkes, ingoványos terület volt.

Alkalmas a menekülők számára. Mire a gázlón átértek a tatárok, szem elől tévesztették a királyt és kíséretét, így a fáradt kis csapat lepihenhetett, hogy erőt gyűjtsön a meneküléshez. Hajnalban közeledő lódobogást hallottak. Valamennyien talpra ugrottak és a legbozótosabb úttalan - utakon nekiindultak a hegynek. Folytatták a menekülést nyugat felé. A törtetésben leszakadtak és elvesztek az arany gombok a király dolmányáról. Azt a berkes részt, ahol a király és kísérete megpihent a nép elnevezte királyberek dűlőnek, ahol pedig gombjait vesztette el, azt a szőlőhegyet Aranygombnak." (Réti Gabriella 1990)

A bükkaranyosi határ térképén ma is megtalálhatók a Királyberek-dűlő és az Aranygomb elnevezésű területek. A völgyet és Bükkaranyost átszelő Kulcsár-patak vízhozama azóta megcsappant, az ingoványos partok visszahúzódtak.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Érsok Istvánné (független)[4]
  • 1994-1998: Érsok Istvánné (független)[5]
  • 1998-2002: Érsok Istvánné (független)[6]
  • 2002-2006: Székely Béla (független)[7]
  • 2006-2010: Székely Béla (független)[8]
  • 2010-2014: Nagy Lajos (független)[9]
  • 2014-2019: Nagy Lajos (független)[10]
  • 2019-től: Nagy Lajos (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,6%, református 30,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 13,7% (21,4% nem válaszolt).[12]

NevezetességekSzerkesztés

Ismert emberekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Bükkaranyosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  10. Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  12. Bükkaranyos Helységnévtár

További információkSzerkesztés