Főmenü megnyitása

Babrujszk (Бабруйск, oroszul БобруйскBobrujszk) város Fehéroroszország Mahiljovi területének nyugati részén, a Babrujszki járás székhelye. A Berezina-folyó partján fekszik, a területi székhelytől 113 km-re délnyugatra, a fővárostól 145 km-re délkeletre. 2006-ban becsült lakossága 220,2 ezer fő volt, ezzel a terület 2. és az ország 7. legnépesebb városa (a nem területi székhely városok közül a legnépesebb). Közigazgatásilag járási jogú város, területe 66 km². Nevét a környékén egykor nagy számban előforduló hódokról (бабёр, бобр) kapta. 19441954 között a Bobrujszki terület székhelye volt. Napjainkban fontos iparváros és egyben az ország zsidó közösségének egyik központja.

Babrujszk
Babrujsk Montage.jpg
Babrujszk címere
Babrujszk címere
Babrujszk zászlaja
Babrujszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Fehéroroszország
Alapítás éve1387
Irányítószám 213801–213830
Körzethívószám 225
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség218 271 fő (2015)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság157 m
Terület83,86 km²
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Babrujszk (Fehéroroszország)
Babrujszk
Babrujszk
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 53° 09′, k. h. 29° 14′Koordináták: é. sz. 53° 09′, k. h. 29° 14′
Babrujszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Babrujszk témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténelemSzerkesztés

 
Babrujszk erődje korabeli metszeten (1811)

Bár a régészeti kutatások 5.-6. századi szláv település nyomait tárták fel itt, első írásos említése a 14. század közepéről származik. Ekkor a Berezina feletti teraszokon erődítést emeltek. A vár melletti egyre növekvő település (melynek lakói kezdetben főként vadászattal és hódprém-kereskedelemmel foglalkoztak) forgalmas kereskedelmi központtá vált. Ezt elősegítette, hogy több fontos kereskedelmi út keresztezte egymást Babrujszknál. 1793-ban csatolták az orosz birodalomhoz. Az 1649-ben leégett, fából készült erőd helyén 1810-ben masszív kőerődítményt kezdtek építeni, mely két évvel később sikeresen állt ellen Napóleon támadásának. Építését csak 1836-ban fejezték be (1900-ban elveszítette katonai jelentőségét és raktárnak használták). A városnak 1897-ben 34,3 ezer lakosa volt (60%-uk zsidó vallású, akiket 1881-ben nagy pogrom sújtott). 1902-ben a régi (fából készült) épületek zöme elpusztult egy hatalmas tűzvészben, az újjáépítés során már elsősorban téglát használtak építkezésre. 1919. augusztus 26-án elfoglalták a lengyelek, de hamarosan visszafoglalta a Vörös Hadsereg és a BSZSZK része lett. A húszas években kerület (okrug) központ volt, 1939-ben 84,1 ezer lakója volt. A nyugat felől előrenyomuló németek 1941. június 29-én foglalták el. A megszállás évei alatt mintegy 20 ezer helyi zsidót öltek meg, 1943-ig gettó is működött itt. A város rendkívül véres harcokban (csak a németek 20 ezer katonát vesztettek, a várostól délkeletre bekerített egységeiket felszámolták) szabadult fel 1944. június 29-én. Lakosságszáma 28 ezerre csökkent, a város romokban hevert, ennek ellenére szeptember 20-án területi (oblaszty) székhellyé nyilvánították. A háború után gyors urbanizáció vette kezdetét, 1959-ben 96 ezer, 1989-ben már 232 ezer lakosa volt.

GazdaságSzerkesztés

A város vezető gazdasági ágai a vegyipar (1972 óta üzemelő gumiköpenygyára – Besina – a belarusz autó- és traktoripart látja el) és a gépgyártás (traktor- és autóalkatrészek előállítása, lencséplőgép- és vegyipari gépgyártás). Fafeldolgozása (bútorgyártás, hidrolízisipar) és élelmiszeripara is jelentős. Két üveggyára (Zerkalo, Sztyeklo-Glusa) és egy textilgyára, valamint két kisebb hőerőműve is van. Babrujszk fontos közúti csomópont, a következő országos főutak találkozásánál: M5 (Minszk -Homel), P43-as (Szluck-Szlavharad), P31-es (Recsica), P93-as (Mahiljov). A várost a P98-as elkerülő útszakasz tehermentesíti. Forgalmas vasúti állomás a Minszk-Homel vonalon, leágazó szárnyvonallal Akcjabrszki felé. Folyami teherkikötő a Berezinán.

NevezetességekSzerkesztés

 
Szent György-templom
  • Erőd (kreposzty) fennmaradt 4 téglából épült bástya, egy bástyatorony és az erőd lakóépületei.
  • Jezsuita templom – eredetileg 1747-ben épült, a 19. században megszüntették, ma elhanyagolt állapotban van.
  • Szent György-templom 1905–1907 között épült.
  • Szűz Mária-templom – neogótikus stílusban épült a 20. század elején.
  • Szent Miklós-templom – eredetileg 1892–1894 között építették, a szovjet időszakban uszodaként használták. 2000 óta újjáépült.
  • Zsinagógák – a városban egykor 40 zsinagóga működött (ma 2), közülük néhány (19-20. század fordulójáról) épülete ma is áll.

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés