Batyk
Batyk Zala vármegye egyik községe a Zalaszentgróti járásban.
| Batyk | |||
 | |||
| Zalabér-Batyk vasútállomás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaszentgróti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Litvai Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8797 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 346 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Batyk
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 59′ 23″, k. h. 17° 02′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 23″, k. h. 17° 02′ 09″ | |||
Batyk
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Batyk témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
FekvéseSzerkesztés
Batyk a legészakibb Zala menti település. A Sümeg és Zalaegerszeg között húzódó 7328-as út mellett fekszik, mindkét várostól közel azonos távolságra, nagyjából 20-22 kilométerre. Innen indul még egy mellékút, 7359-es számozással, Zalavég, Mikosszéplak és a 8-as főút irányába.
Egy időben vasúti csomópont volt: vasútállomásán (Zalabér-Batyk vasútállomás) találkozott a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal (Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal) a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott (Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal), valamint egy Sárvár felé húzódó szárnyvonallal (Sárvár–Zalabér-Batyk-vasútvonal). Az itteni vasútállomás közúti elérését a 73 358-as számú mellékút biztosítja.
A jó vasúti összeköttetés mellett sok autóbusz érkezik a községbe, leginkább Zalaegerszeg és Sümeg felől. A falu határában lévő Ősgyep természetvédelmi terület.
TörténeteSzerkesztés
Batyk első említése 1251-ből való Bogk néven, amely a szomszédos Türje prépostságának tulajdonát képezte. A 14. és 15. században számtalanszor cserélt tulajdonost elsősorban nagy értéke miatt. Legjelentősebb birtokosa a Béri család volt.
A települést az 1570-es évektől adóztatták a törökök. A portyázások azonban csak a 17. századtól sújtották a települést (legsúlyosabb 1683-ban), ám Batyk mindvégig lakott maradt.
Az elkövetkező időkben Batyk jó adottságú településként fejlődött tovább a határában két malommal.
A 60-as évek végén az Ukk-Zalaegerszeg vasútvonalat átépítették. Ezután a korábban Zalabér melletti vasútállomás Zalabér és Batyk közé került, Zalabér-Batyk néven közös állomás lett. Innen ágazott el egy szárnyvonal Sárvár felé, és a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal kiinduló állomása is ide került Türjéről. A Sárvárra menő vonal 1975-ben, a Balatonszentgyörgyre menő 1974-ben szűnt meg (ez utóbbiból a Zalaszentgrótig terjedő 7 km-es szakasz megmaradt - de 2007. március 4-étől már csak teherforgalom van rajta).
Érdekesség, hogy Batykot északról érintette volna az 1909-ben tervezett Szombathely-Rum-Türje-Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy-vasútvonal is, mely azonban sosem épült meg.
Jelenleg Batyk adottságaihoz képest kevésbé fejlett település, nagyban elöregedett.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990-1994: Adorján Péter (KDNP)[3]
- 1994-1998: Adorján Péter (független)[4]
- 1998-2002: Adorján Péter (független)[5]
- 2002-2006: Marton András f (független)[6]
- 2006-2010: Adorján Péter Géza (független)[7]
- 2010-2014: Adorján Péter Géza (független)[8]
- 2014-2019: Adorján Péter Géza (független)[9]
- 2019-től: Litvai Gábor (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
| A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 88,1%, cigány 7,46%, német 2,33%. A lakosok 88,5-a% római katolikusnak, 3,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,29% nem nyilatkozott).[10]
KultúraSzerkesztés
A település a 21. században a kultúra útján hívja fel magára a figyelmet. 2007-ben került első ízben megrendezésre az [ElvADkA][11] fesztivál, ami találkozó helye egyben Magyarország Elektronikus zenét játszó előadóinak, illetve közönségének. A községtől mindössze két kilométerre található Pinkóci-tó adja helyszínét a zenei rendezvények. A 2007-ben még három- 2008-ban már ötnapos volt a rendezvény. A több mint 100 óra non stop zene és a rendezvényen fellépő, vagy negyven dj és együttes, ami napjainkban ráirányítja a figyelmet Zala megye egyik gyöngyszemére, Batykra.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Archivált másolat. [2016. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
ForrásokSzerkesztés
- Ruzsa Károly: Batyk története, vmek.oszk.hu
További információkSzerkesztés
- Batyk, zalatermalvolgye.hu
