Hegyközi Kisvasút

A Bodrogköz-Hegyközi Kisvasút Északkelet-Magyarországon, Sátoraljaújhely, Füzérkomlós, és Zemplénagárd térségében működő keskenynyomtávú vasút volt. 1980 novemberében felszámolták, forgalmát közútra terelték.

Hegyközi Kisvasút
Általános adatok
Ország	Magyarország
Hossz	55,2 km
Műszaki adatok
Nyomtávolság	760 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyközi Kisvasút témájú médiaállományokat.

Kenézlői Tisza-part–Füzérkomlós-vasútvonal
Vonal:	433
Hossz:	55,2 km
Nyomtávolság:	760 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyközi Kisvasút témájú médiaállományokat.
Nyírvidéki Kisvasút Balsai Tisza-part Felrobbantott Tisza-híd 0 Kenézlői Tisza-part 3,2 Kenézlő 6,3 Viss 7,6 Törökér mh 7,9 Törökér-szénrakodó 9,5 Vilmatanya Delta Zemplénagárd felé 11,9 Elágazás Zemplénagárd felé 13,1 Kengyel erdő Kisvasúti Bodrog-híd 16,2 Elágazás a szemincei kőbányába 16,7 Bodroghalász 18,3 Sárospatak-átrakó 19,4 Sárospatak-MÁV 20,3 Sárospatak-Kazinczy utca 22,3 Végardó 24,4 Károlyfalva 26,0 Köveshegy 27,0 Bagolyvár 28,0 Némahegy 28,5 Várhegy 29,4 Sátoraljaújhely-átrakó 30,6 Sátoraljaújhely Dohánygyár 31,5 Sátoraljaújhely-Kossuth tér 32,8 Sátoraljaújhely-köztemető 33,5 Sátoraljaújhely-Torzsás 36,3 Széphalom-Hosszúláz 38,8 Alsóregmec 40,9 Mikóháza 42,4 Vilyvitány 43,9 Vilypuszta 45,3 Füzérradvány 47,1 Pálháza 48,3 Pálháza ipartelep Pálházi Állami Erdei Vasút 50,7 Kisbózsva 53,7 Nyíri 55,2 Füzérkomlós

1972, Károlyfalva és Végardó között

Történet

1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút pályájának Cigánd-Királyhelmec közti első szakaszát, melyet hamarosan Sárospatakig hosszabbítottak (megépítve és 1914. januárban átadva a bodroghalászi kisvasúti Bodrog-hidat, majd Sárospatak Elágazástól Kenézlőig épült szárnyvonal. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel elcsatolták Királyhelmecet, a fővonal végállomása Zemplénagárd lett.

Ugyancsak a békeszerződés hátrányos következményeként nagyon nehéz helyzetbe került a Hegyköz (Sátoraljaújhely térsége). Így aztán itt is tervek születtek a kisvasúti hálózat bővítésére. Legelőször 1924-ben a Sátoraljaújhely-Pálháza közti szakasz épült meg, az év végéig Pálházától Füzérkomlósig nyúlt a Hegyközi Vasút vonala.

A két vonal 1927-ben összeépült, és létrejött Magyarország leghosszabb összefüggő kisvasúti hálózata. Ennek legfontosabb lépéseként 1930-ban felépült a Balsai Tisza-híd, minek következtében Kenézlő és Balsa között is közvetlen vasúti összeköttetés jött létre. Balsán pedig a Nyíregyházavidéki Kisvasút (NyVKV) hálózatához kapcsolták a vonalat, így közvetlen összeköttetés jött létre Sátoraljaújhely, Sárospatak és Nyíregyháza között.

1938-ban Királyhelmec ismét Magyarországhoz került, a pályát visszaépítették. Ezt 1944-ben, a háború végének közeledtével ismét felszámolták. 1944 végén a németek felrobbantották a balsai hidat, a közvetlen vasúti összeköttetés megszűnt. A híd soha nem épült újjá, napjainkban is csak a romjai vannak meg, a kapcsolatot a közelmúltig komppal biztosították.

1949-ben államosították a két vasutat, a MÁV a Nyíregyházavidéki Kisvasúttal egyesítve Nyírbodrogi Kisvasút néven üzemeltette tovább a vonalakat. A félbeszakadt vonalrészeken hurokvágánnyal (Kenézlő Tisza-part és Zemplénagárd), illetve deltavágánnyal (Balsa Tisza-part) fordították meg a vonatokat.

1964-ben megszűnt a gőzvontatás, helyette Mk48 és Mk45 mozdonyok közlekedtek. A vasút ekkorra már kiemelkedő szerepet töltött be az itt élők életében. Jelentős volt mind a személy-, mind a teherforgalom, és a vasút is számos munkalehetőséget biztosított.

A kisvasút végzetét az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció jelentette. 1976. december 31-én megszüntették az Elágazás-Zemplénagárd közti vonalat. 1980. november 29-én a megmaradt Füzérkomlós – Sárospatak – Kenézlő Tisza-part vonalat is felszámolták. Pár nappal később nekiláttak a vágányok felszedésének is. A vasút teljes hálózatát felszedték, de a MÁV tulajdonában lévő Hegyközi Kisvasúthoz korábban csatlakozó Pálházi Állami Erdei Vasúton az erdészet csak üzemszünetet rendelt el, majd a már a turizmus szolgálatában 1989-től kezdődően felújították és újra fölvették a rendszeres forgalmat. 1996-ban az erdei vasutat meghosszabbították Pálháza Iparteleptől Pálházáig, méghozzá a Hegyközi Vasút egykori nyomvonalán. Ez a szakasz sosem volt az erdei vasút tulajdona, így gyakorlatilag a Hegyközi Kisvasút egy rövid szakasza épült újra.

Jelenleg a kisvasútból a Pálháza-Pálháza Ipartelep közti szakasz van használatban, de már csak idegenforgalmi jelleggel, az erdei vasút részeként. Ezen kívül még néhány műtárgy (a legnagyobb a Sárospatak Bodroghalász városrésze mellett, a Bodrogon átívelő, vasszerkezetű kisvasúti Bodrog-híd) és töltésmaradványok emlékeztetnek az egykori kisvasútra. Bózsva és Sárospatak között a kisvasút nyomvonalára kerékpárút épült.

Járműállomány

• Mk45 sor. mozdonyok
• Mk48 sor. mozdonyok
• Mk49 sor. mozdonyok
• C50 típusú mozdonyok
• Bax személykocsik
• Jah, Gah, Uba teherkocsik
• 3 db B-26 típusú mozdony

• 
  A kisvasút régi mozdonya Cigándon
• 
  Az egykori cigándi vasútállomás

Emlékezete

• 1971-ben A Hegyközi Vasút címmel (Rendező: Rácz Gábor, Szerkesztő: Rockenbauer Pál) film készült a kisvasútról, a Magyarország kisvasútjai című dokumentumfilm-sorozat részeként.
• A kisvasút feltűnik Rockenbauer Pál 1979-es Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatának első részében. (A kisvasútról a felvételek 1979. július 31-én készültek).
• A vonal által érintett települések egy részén még felfedezhetőek nemcsak az egykori vasútra utaló alépítmények, földművek. (például: a nyomvonal futásirányát jelölő töltések), de elvétve épületek, építmények is. Néhol pedig utcanév is őrzi a megszűnt kötöttpályás közlekedés emlékét, így például Cigánd belterületén is a 3814-es út e kisváros központja felé bevezető szakasza a Vasút utca nevet viseli. Sátoraljaújhely Széphalom nevű városrészében a felhagyott nyomvonal a Kisvasút utca nevet viseli.

Kapcsolódó szócikkek

• Pálházi Állami Erdei Vasút

További információk

• Halas György: Volt egyszer egy kisvasút; Felsőmagyarország, Miskolc, 1994
• Malatinszky Sándor: Zemplén kisvasútjai. Emlékül a Sárospatak – Füzérkomlós és a Sárospatak – Kenézlői Tisza-part vonal bezárásának 30. évfordulójára; Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány, Budapest, 2010
• Lenár György: Az eltékozolt kisvasút. A kisvasút megszüntetésének 35. évfordulója emlékére; 2. bőv. kiad.; szerzői, Sátoraljaújhely, 2015
• Képek a vasútról a kisvasut.hu-n
• Fényképek a kisvasút Bodrog feletti hídjáról 2008-ból
• Társadalmi kezdeményezés a Hegyközi Vasút visszaállításáért Archiválva 2020. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Élesszük újjá a Hegyközi Kisvasutat! (történeti információkkal)
• A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyközi Kisvasút témájú kategóriát.