Bózsva

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
(Kisbózsva szócikkből átirányítva)

Bózsva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.

Bózsva
Református templom
Református templom
Bózsva címere
Bózsva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállásközség
PolgármesterKovács Krisztina Mária (független)[1]
Irányítószám3994
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség195 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,39 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyközi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 29″, k. h. 21° 28′ 03″48.474681°N 21.467500°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 29″, k. h. 21° 28′ 03″48.474681°N 21.467500°E
Bózsva (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bózsva
Bózsva
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bózsva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bózsva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A megyeszékhely Miskolctól 84 kilométerre északkeletre, a legközelebbi nagyobb várostól, Sátoraljaújhelytől 20 kilométerre északnyugatra található, a Zempléni-hegység északi részén.

Belterülete két, egymástól nem túl távol fekvő, de markánsan elkülönülő településrészből, Nagy- és Kisbózsvából áll.

A szomszédos települések: északkelet felől Filkeháza, kelet felől Pálháza, délkelet felől Kishuta, dél felől Nagyhuta, északnyugat felől pedig Nyíri. A legközelebbi város, Pálháza mindössze 3 kilométerre fekszik, a többi környező településtől 5~9 kilométer választja el.

 
A község környékének térképe

Megközelítése

szerkesztés

Nagybózsva – ahol a település legfontosabb intézményei is találhatók – Pálháza és Gönc-Telkibánya felől is a 3708-as úton érhető el. A településrészt Nyírivel a 3726-os út, Kisbózsvával pedig egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze. Kisbózsva főutcája ellenben a 3725-ös út, mely a település délkeleti külterületeitől Füzérkomlósig vezet.

Közvetlenül a déli határvonala közelében húzódik a 332-es számú Pálházi Állami Erdei Vasút, de annak vonala érdemben nem lép be Bózsva határai közé, megállási pontja pedig a községhatár közelében sincsen.

Története

szerkesztés

Bózsva (Borsva) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1264-ben említették először Borsua alakban írva.

Bózsva két különálló településből, Kis- és Nagybózsvából jött létre:

Kisbózsva az abaúji várhoz tartozott. A török időkben elpusztult, majd a 18. században újra benépesült.

Nagybózsva a 15. századig királyi birtok volt, a török időkben és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett, és a 18. században népesült be újra.

A 20. század elején Kis- és Nagybózsva Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor Kisbózsvának 139 lakosa volt, melyből 138 magyar. Ebből 86 római katolikus, 22 görögkatolikus, 28 református volt.

Nagybózsvának 1910-ben 247 lakosa volt, melyből 245 magyar volt, ebből 102 római katolikus, 11 görögkatolikus, 127 református volt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Gönczi Ernő (független)[4]
  • 1994–1998: Gönczi Ernő (független)[5]
  • 1998–2002: Gönczi Ernő (független)[6]
  • 2002–2006: Gönczi Ernő Tibor (független)[7]
  • 2006–2010: Kovács Krisztina Mária (független)[8]
  • 2010–2014: Kovács Krisztina Mária (független)[9]
  • 2014–2019: Kovács Krisztina Mária (független)[10]
  • 2019–2024: Kovács Krisztina Mária (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
170
174
171
172
159
195
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 0,6% szlováknak mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 37%, görögkatolikus 4%, felekezeten kívüli 2,9% (9,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 5% szlováknak, 6,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 27,7% református, 4,4% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,9% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
  1. a b Bózsva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Bózsva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bózsva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Bózsva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. Bózsva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. Bózsva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. Bózsva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  10. Bózsva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  11. A nemzetiségi népesség száma 2001
  12. Bózsva Helységnévtár
  13. Bózsva Helységnévtár

További információk

szerkesztés