Főmenü megnyitása

Balsa (Magyarország)

magyar település

Balsa község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrányi járásban.

Balsa
Balsai Református Templom és gólyafészek
Balsai Református Templom és gólyafészek
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásIbrányi
Jogállás község
Polgármester Somogyi Szilvia[1]
Irányítószám 4468
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség838 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség37,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balsa (Magyarország)
Balsa
Balsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 23″, k. h. 21° 32′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 23″, k. h. 21° 32′ 07″
Balsa (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Balsa
Balsa
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Balsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balsa témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
A balsai Tisza-híd romjai

Balsa község Magyarország északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A Tisza bal partja melletti falu Tokaj felett 15 km-re, már a honfoglalás előtti időkben is lakott település volt. Közvetlen szomszédságában található a megye névadó községe Szabolcs, ahol még ma is látható az avar korabeli földvár. Balsa község lakossága a jó termőföld adottságait és jó domborzati fekvését kihasználva főleg mezőgazdasági tevékenységet folytat. Balsa a korábbi időkben fontos tiszai átkelőhely volt, különösen az 1900-as évek elején megépült gyönyörű Balsai Tisza-híddal. Így a Nyírség-Zemplén-Felvidék kapcsolat a keskeny nyomtávú vonattal és kövesúttal akadálytalanná és gazdaságilag rendkívül előnyössé vált. A hidat 1944-ben a németek felrobbantották, azóta sem épült újjá.

MegközelíthetőSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Balsa nevével a 13. század végén találkozhatunk először. Eredetéről pontos adatok nem maradtak fenn. A település elnevezését Bulcsú vezér-től származtatják. Ezt azzal támasztják alá, hogy Árpád fejedelem a „Véresszájú zászlótartónak” Bulcsúnak adományozta a települést.
Régi oklevelekben, mint átkelő és vámhely van említve. 1291-től a Szente-mágnás nemzetség szabolcsi ágának a tulajdona lett. Később a Petneházi család, majd az egri káptalan a földbirtokos.

1648-ban a sárospataki Rákóczi uradalom jobbágyfaluja. 1708-ban a II. Rákóczi Ferenc által adott privilégium, nemcsak a megyei igazgatás és igazságszolgáltatás alól mentesítette a hajdúvá lett mezőváros lakóit, hanem az uradalom tisztjeinek hatalma alól is.
1720-ban a kincstár lakosokat telepített a faluba.

1836-tól kezdve a gróf Dessewffy család bírtokolja Balsa községet. Ebben az évben tűz martaléka lett csaknem az egész település. 1848. december 31-e után az Országgyűlés Debrecenbe tette át a székhelyét. E városból csakhamar átsugárzott a nemzeti önvédelem és a szabadság iránti rajongó vágy. Erre szükség is volt, mert Mészáros Lázár serege a kassai veszteség után Tokajig húzódott vissza, ahol január 19-én Klapkának adta át a fővezérséget. Klapka György január 23-án átkelt a Tiszán Mészáros tábornok szétzüllött hadával és főleg a Tisza-vonal megvédésére szorítkozott, seregét a folyóval szemközt Rakamaz és Balsa között állítva fel. Itt verte vissza Schlik tábornok támadásait. E harcokban vettek részt a balsai 48-as honvédek s ennek köszönhető, hogy a vármegyét nem fenyegette több veszély közvetlenül és egészen az orosz sereg bejöveteléig megmenekült a térség a háború borzalmaitól.

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

NevezetességeiSzerkesztés

A község híres személyisége Cserhát József Batsányi-díjas költő, újságíró (1915-1969), aki Balsán született, itt járt iskolába és innét indult el a népi írók és a Nyugatosok nagy táborába. Haláláig Balsa, Szabolcs és a Nyírség töltötte ki írásainak zömét. A család 1928-ban költözött Budapestre.

A balsai református templom történeteSzerkesztés

 
Balsai Református Templom

A falu lakossága három történelmi egyházhoz tartozik: Római katolikus, görögkatolikus és református. A három egyházhoz tartozó falubeliek mindig békességben, szeretetben éltek és élnek egymás mellett, tisztelve egymás hitét. Mindhárom gyülekezetnek saját temploma van a községben.

A református gyülekezet régi temploma nem a jelenlegi új templom helyén állt. Az 1800-as évek elején egy tűzvészben a régi templom is leégett, de a szorgalmas és áldozatkész gyülekezet újjáépítette. A toronyban két harang volt, és a templomban egy szép hangú, hat regiszteres orgonát helyeztek el, amit Dukász Mihály orgonaépítő mester készített Beregszászban, 1860 körül. 1939–40-ben, amikor nagytiszteletű Keresztúri Sándor volt a Gyülekezet lelkipásztora, mellette segédlelkészként szolgált az akkor ifjú Körtvélyessy László. 1940-ben a Tiszántúli Egyházkerület püspöke Szeghalomra helyezte a fiatal segédlelkészt. A szeghalmi gyülekezet akkori lelkipásztora, nagytiszteletű Tildy Zoltán, későbbi köztársasági elnök volt.

1944 nyarán elhunyt Keresztúri Sándor a Balsai Református Gyülekezet korábbi segédlelkészét, Körtvélyessyt választotta meg a Gyülekezet lelkipásztorává, aki később a jelenleg is álló templomot tervezte, építését vezette és ahol a rákövetkező évtizedekben egészen nyugdíjazásáig lelkipásztorként szolgált.

A második világháború viharfelhői vészesen sűrűsödtek Magyarország felett is, és 1944 őszén Balsát is elérték. A menekülő német csapatok óriási pusztítást végeztek és hagytak maguk mögött, hogy megnehezítsék a román és szovjet hadsereg áttörését a Tiszán. Felrobbantották a gyönyörű Tisza-hidat, amely azóta sem épült újjá, roncsai ma is szomorú mementói a háborús rombolásnak. A templom a Tisza vonalában lévő sok más település templomával együtt a kegyetlen háború áldozata lett, 1944. november 1-jén a németek felrobbantották. Balsa lakossága menekülésre kényszerült a Tiszától távolabbi tanyákra, településekre. A front elvonulása után a hazatérő falu népét szomorú látvány fogadta: felrobbantott híd, templomok, kivágott villanyoszlopok, elrabolt háziállatok, elrabolt takarmány, üres éléskamrák.

Az alig fél éve Balsára megválasztott, már családos fiatal lelkipásztor, feleségével - Papp Jolán köröstarcsai református kántortanító Papp János leánya, okleveles tanítónő - két gyermekükkel, a másfél éves László és 10 napos csecsemő János, élték át a menekülés, a híd- és templomrobbantás borzalmait. A faluba, a parókiára, a gyülekezetbe való visszatérés, és a Jóistenbe vetett rendíthetetlen hit adott erőt mind a falu minden lakosának, mind a református gyülekezeti tagoknak, mind lelkipásztorának, aki a gyülekezet akkori fiatal tagjaival mindent megmentett, ami menthető volt a rombadőlt templomból. Épen maradt, és ma is az új templomban áll az id. Kiss Ferenc kovácsmester által készített díszes kovácsoltvas úrasztala. Kikaparták a romok közül a lezuhant és darabokra tört harangok ércdarabjait. A templomhajó hátsó karzatán lévő orgona viszonylag épen maradt. Az orgonát a lelkipásztor szakszerűen szétszedte, és alkatrészenként a parókiára hordták át. A robbanás erejétől a templomhajó oldalfalai is megrepedtek, megdőltek. A megmenthető ablakkereteket kibontották, és később a római katolikus egyháznak ajándékozták újjáépülő templomához.

A lelkipásztor mérnöki szakkönyveket szerzett be, alapozást, statikát, vasbetonszerelést, tetőszerkezetet, belsőépítészetet tanult, és hozzáfogott az új templom megtervezéséhez. Isten segítségével hosszú hónapok, éjszakákba nyúló munkájával elkészültek a templom tervrajzai. A terveket a Tiszántúli Egyházkerület főépítésze átvizsgálta és hibátlannak minősítette. A lelkipásztor azokra is gondolt, akik a gyülekezetben nemigen járatosak a mérnöki tervrajzok megértésében: elkészítette a tervezett templom M=1:100 léptékű makettjét, amely azóta a Debreceni Református Kollégium múzeumában látható.

Az építkezés a gyülekezeti tagok áldozatkész és önzetlen erejéből, valamint Tildy Zoltán köztársasági elnök segítségével kapott állami segélyből és a fiatal lelkipászor végtelen kitartásából valósulhatott meg. A templomszentelés ideje végül 1951. október 28-án vasárnap jött el. A templom azóta is áll, de a külső szemlélő számára nem látható probléma a templomhajó és torony tetőszerkezeteinek korhadása. A palafedés egyre több helyen mállik, porlad. Nincs a templomnak fűtése. A gyönyörű műemlék orgonát fel kellene újítani. Végezetül ha mindez megoldódna, a templom külső díszkivilágítással a környék egyik legszebb ékessége és látványossága lehetne. Mindezek megvalósításához a mai időkben már túl sok pénz kell, és a hosszú évtizedeken át óriási áldozatokat hozó, erején felül dolgozó és adakozó kis református gyülekezet saját kereteiből mindezeket már nem tudja megoldani.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Balsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Itt azonban 2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés