Wikipédia

Timár

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Disambig.svgEz a szócikk Timár településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tímár.

Timár község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyíregyházi járásban.

Timár
Timár címere
Timár címere		 Timár zászlaja
Timár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyíregyházi
Jogállás község
Polgármester Rabatin Ildikó (független)[1]
Irányítószám 4466
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség1293 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség59,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Timár (Magyarország)
Timár
Timár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 23″, k. h. 21° 27′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 23″, k. h. 21° 27′ 58″
Timár (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Timár
Timár
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Timár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Timár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

A megye nyugati részén helyezkedik el, közvetlenül a Tisza mellett. A község lakott területe a folyó bal parti oldalán fekszik, de közigazgatási területének közel 5 négyzetkilométernyi, lakatlan – leginkább mezőgazdasági hasznosítású – része a Tisza jobb partjára esik.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Zalkod, északkelet felől Szabolcs, kelet-északkelet felől Balsa, dél felől Rakamaz, délnyugat felől Tokaj, nyugat felől pedig Bodrogkeresztúr. [A felsoroltak közül Zalkoddal és Bodrogkeresztúrral nincs közúti kapcsolata, Balsával és Tokajjal is csak Szabolcson, illetve Rakamazon keresztül.]

MegközelítéseSzerkesztés

A vízi utat leszámítva csak közúton érhető el, Rakamaz vagy Szabolcs érintésével, a 3821-es úton.

TörténeteSzerkesztés

A település nevét már 1067-ben mint a szabolcsi várhoz tartozó birtokot említi oklevél, és a várat kiszolgáló tímárok lakhelyét. nevét ekkor még Vense alakban írták. Későbbi neve is bizonyára egykori lakóinak tímár foglalkozásából ered.

A falu a tatárjárás alatt valószínűleg elpusztult, mert 1245-ben már csak pusztának nevezik. IV. Béla király a tatárjárás után a Gutkeled nemzetségből származó István comesnek adta. 1347-ben földesurai a Báthoriak voltak, majd Bethlen István erdélyi fejedelem, később a Rákócziak, II. Rákóczi György, és II. Rákóczi Ferenc birtoka lett, egészen a Szatmári békéig, és az Ecsedi uradalom része volt.

A Szatmári béke után a kincstáré lett, mely az 1700-as évek vége felé római katolikus, és görögkatolikus ruszin telepesekkel népesítette be az akkorra már lényegében újra elpusztult falut.

1800-ban egy nagy tűzvészben a falu majdnem teljesen leégett, de hamarosan újraépült.

A település kincstár tulajdonában maradt egészen 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig.

Régi helynevei közül a 20. század elején jegyezték fel: Luka-hát, Péterke-oldal, Godolya, Aranyos, Sváb-út, Csorka, Megyesi-dűlő, Dányi dülő, Bika rét, Butyka part, Miadon part, Mogyorós, Nagy tó, Kistisza, Bagoly-szeg és Vaskapu homok nevét.

Tímár határába olvadt, mára már eltűnt település volt: Erkete (Erekcse), amelyet egy 15. századi oklevél említ mint Tímárral szomszédos települést, de a Dl. 1367. évi oklevele Vécse nevű települést is említ Tímár szomszédjaként.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Weisz Géza (független)[3]
  • 1994–1998: Türk János (független)[4]
  • 1998–2002: Türk János (független)[5]
  • 2002–2006: Türk János (független)[6]
  • 2006–2010: Türk János (független)[7]
  • 2010–2014: Türk János (független)[8]
  • 2014–2019: Türk János (független)[9]
  • 2019-től: Rabatin Ildikó (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 6,2% cigánynak, 0,7% románnak, 2,1% ruszinnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,6%, református 7,3%, görögkatolikus 43%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 2,8% (13,4% nem válaszolt).[11]

NevezetességekSzerkesztés

  • Görögkatolikus templom – 1795-ben épült.

Oktatási intézményeSzerkesztés

A községben működik a Szabolcsvezér Általános Iskola, mely a Szabadság út 57. szám alatt található.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Timár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ↑ Tímár [sic! települési választás eredményei] (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Timár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Timár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Timár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Timár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Timár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Timár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Timár Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

  • Leleszi Országos llt.
  • Anjou Okmánytár
  • Diplomatikai levéltár
  • Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
  • Hajdudorogi Főesperesi Levéltár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Timár&oldid=25426351”