Wikipédia

Bonczos Miklós

(1897–1971) magyar belügyminiszter, országgyűlési képviselő, főispán
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 13.

Vitéz Bonczos Miklós (Nagyszalonta, 1897. szeptember 16. – Buenos Aires, 1971. augusztus 16.)[2] belügyminiszter, országgyűlési képviselő, főispán.

Vitéz Bonczos Miklós dr.
Vitéz Bonczos Miklós dr. ügyvéd 1930 körül
Vitéz Bonczos Miklós dr. ügyvéd 1930 körül
A második Magyar Királyság belügyminisztere
Hivatali idő
1944. augusztus 7. – 1944. október 12.
ElődJaross Andor
UtódSchell Péter
Született1897. szeptember 16.
Nagyszalonta
Elhunyt1971. augusztus 16. (73 évesen)
Buenos Aires
PártEgységes Párt
(1926-)
Nemzeti Egység Pártja
(1932-)
Magyar Élet Pártja Magyar Megújulás Pártja
(1940-)
VálasztókerületSzentes
(1939–1944)
Foglalkozásjogász, politikus
IskoláiMagyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (–1915)[1]
Valláskálvinizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitéz Bonczos Miklós dr. témájú médiaállományokat.

Élete

szerkesztés

Családja, ifjú évei

szerkesztés
 
id. Bonczos Miklós telekkönyvvezető családja 1905 körül.

Református családban született. Édesapja idősb Bonczos Miklós felmenői Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől 1625-ben nemességet kaptak, mint Nagyszalonta várost védő katonák.[3] Elhunyt első feleségétől három leánya született: Irén, Margit és Ilona. Második felesége a szintén nemesi családból származó Litteráti Végh Eszter – Litteráti Végh József (1861-1939) esperes[4][5] húga – lett. Ebből a házasságból született 1897-ben Miklós, majd később – már Szentesen – 1911-ben ötödik gyermekként Erzsébet.

A család az 1900-as évek elején Szentesre költözött, ahol az apa városi telekkönyv-vezető lett. A három idősebb leány közül később Margit (Szabó Imréné) tanítónő lett a központi református általános iskolában, Ilona (Hoits Mihályné) városi tisztviselő, a tizenévekkel fiatalabb Erzsébet (Szánthó Gézáné) pedig szintén tanítónő Szentes-felsőpárti református általános iskolában.[6]

Miklós 1907-1915 között a szentesi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanulója volt, Bugyi István – a későbbi Kossuth-díjas sebészprofesszor, kórházigazgató – volt a padtársa, akivel életre szóló barátságot kötöttek.[7] Bonczosnak az emigrációban töltött évei alatt is tartották egymással a kapcsolatot, amint az Bugyinak a levéltárban őrzött levélgyűjteményéből is kiderül. Politikai nézeteik akkorra igen eltérőek lettek, ám ez mégsem vált akadályává egymás nagyrabecsülésének.

Katonai pályafutása

szerkesztés

Gyermekkorától katonai pályára készült. Az érettségi után – háborús időben – a Ludovika Akadémia akkor pár hónapos képzésén vett részt, itt hadnagyként végzett, majd tíz éven át mint tényleges tiszt szolgált a honvédségnél. Az első világháborút az olasz és az orosz fronton küzdötte végig, vitézségért több ízben kitüntették. Századosi rendfokozatban, súlyosan sebesült hadirokkantként tért vissza a frontról, s a Kormányzó rendkívüli háborús teljesítményeiért vitézzé avatta. A háború után, a kommün bukását követően magasabb parancsnokságoknál, majd a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot. Közben folytatta a tanulmányait, jogi diplomát szerzett, majd a budapesti egyetemen az egyesített bírói és ügyvédi vizsgát is letette. 1925-ben vált meg a katonai szolgálattól, s ügyvédi irodát nyitott Szentesen.

Politikusi pályája

szerkesztés

A politikai életbe 1926-ban kapcsolódott be, mint Gömbös Gyula politikájának lelkes híve. Csongrád vármegye törvényhatósági bizottságában, kisgyűlésében és Szentes képviselő-testületében fejtett ki odaadó munkásságot, de élénk szerepet vitt a megyei és városi közéletben is.

1933-ban Csongrád vármegye tisztifőügyészévé választották meg. Ekkor már egyik vezető tényezője volt a megyei életnek. 1933-tól előbb mint helyettes pártelnök, később mint megyei pártelnök igen nagy eredménnyel irányította a Nemzeti Egység Pártja Csongrád megyei szervezkedését.

1936-ban a támogatásával alakult meg az 595. sz. Bethlen Gábor Cserkész Csapat, akik 3 évvel később már mint saját gépekkel rendelkező cserkészrepülők[8] váltak híressé. Vitéz várbogyai Bogyay Kamilló csendőr százados volt a parancsnokuk. 1939 májusában Gróf Teleki Pál miniszterelnök avatta fel az új vitorlázó repülőket.[9]

1937-ben Csongrád vármegye élére került. Főispáni működésében nagy szociális érzés vezette, amely közéleti munkássága során mindig megnyilvánult. Behatóan foglalkozott az agrárszociális problémákkal — a szociálpolitika tárgyköréből több értekezése és dolgozata is megjelent. A mezőgazdasági munkásság szociális helyzetének tanulmányozása céljából hosszabb németországi tanulmányutat tett. 1938. december 14-től 1942. július 14-ig országos árvízvédelmi és menekültügyi kormánybiztos,[10] belügyi államtitkár volt. Tudásával és gyakorlati érzékével országos vonatkozásban is a szociális problémák enyhítéséért dolgozott. Álláspontját jól tükrözi az 1939 karácsonyán Szentesen elmondott ünnepi beszédének részlete:

... a szegénység és nyomor ellen küzdeni nem az egyeseknek a feladata, hanem az államnak, államhatalomnak, társadalomnak, a kormánynak a feladata és kötelessége, de kötelessége a szegény és elesett néposztálynak is, amelynek szintén hozzá kell járulnia ennek a megoldásához.[11]

1939-től szervezte meg az az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot (ONCSA), amelynek keretében házépítési program indult a szegény, sokgyermekes családoknak. 1941-től Szentesen, a mai Dr. Berényi Imre utca végén[12] illetve a 13 km-re levő Lapistón[13] épültek fel az első ONCSA-házak, majd 1943 októberében ONCSA-mintafaluként létesült Fábiánsebestyén – 200 házzal, iskolával, templommal.[14]

1939-ben lett tagja a törvényhozásnak.[15] Az általános választások során a szentesi egyéni kerületben lépett fel, emellett a Magyar Élet Pártja Csongrád megyei és hódmezővásárhelyi listáját is vezette. Szentesen egyhangúlag választották meg s Csongrád vármegyében sem akadt ellenlista, amely felvette volna a küzdelmet, a legnagyobb eredményt azonban mégis Hódmezővásárhelyen érte el, ahol három párt küzdött a kormánypárttal szemben s a város mindkét mandátumát az ő listája kapta meg.

1940 májusában Szentes díszpolgárává terjesztették fel,[16] amit udvariasan visszautasított,[17] de továbbra is sokat tett szűkebb pátriája érdekében. Ugyanez év őszén jelenlétében tették le a szentesi tüdőbeteg-gondozó alapkövét, illetve felavatták a Téli Gazdasági Iskolát.[18][19]

1941. július 5-én a visszatért Nagyszalonta – szülővárosa – rendkívüli díszközgyűlésén első díszpolgárává választotta meg.[20]

1942. július 14–től 1944. augusztus 7-ig igazságügyi államtitkár, majd 1944. október 12-ig a Lakatos-kormány belügyminisztere. A háború alatti megnyilvánulásaiban mindvégig az akkori hivatalos propaganda irányvonalát követte.

Az igazság, a jog és a méltányosság a tengelyhatalmak oldalán áll. Mi egytestnek érezzük magunkat a németekkel és olaszokkal. Mi nemcsak együtt küzdünk velük, de a mi ügyünknek tekinthetjük ezt a háborút, s minden erkölcsi, szellemi, anyagi és fizikai erőnkkel masírozunk velük a többi szövetséges országokkal együtt a biztos győzelem felé. Törhetetlen hit, feltétlen bizalom és biztos optimizmus tölt el bennünket.[21]

Emigrációban

szerkesztés

1944 decemberében elhagyta Magyarországot. Argentínában telepedett le, ahol 1948-ig magyar cégek viszonteladójaként tevékenykedett. 1965-től 1970-ig az argentínai Erdélyi Bizottság elnökeként működött. 1971 márciusában agyvérzést szenvedett, fél évig tartó súlyos betegség után Buenos Airesben hunyt el 1971. augusztus 16-án.

Emlékezete

szerkesztés

Dédunokája, az Argentínában élő festőművész, Carolina Mitchell 2010-ben Budapesten, a Balassi Intézetben írt disszertációjában dolgozta fel Bonczos Miklós történetét. Erre figyelt fel Nagy Anikó, aki akkor a Duna Televízióval forgatott. 2013-ban nyílt pályázati lehetőségük[22] egy film elkészítésére, amelyben végigjárják az élete helyszíneit, köztük Szentest és Fábiánsebestyént is.[23] A film 2014. november 12-én szerda 15:00 – 15:55 volt látható a Duna TV műsorán.[24]

Halálának 45. és az első ONCSA-házak megépülésének 75. évfordulója alkalmából a Szentes TV Kalendárium című műsorában emlékezett Bonczos Miklósra Csorba Gyula szerkesztő-riporter és Tímár Ferenc informatikus-könyvtáros 2006. szeptember 2-án.[25]

Főbb művei

szerkesztés

Források

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1939-1944/?query=%22Bonczos%20Mikl%C3%B3s%22&pg=137&layout=s
  2. ↑ "Miklós barátom augusztus 16-án meghalt Argentínában ... a még márciusban bekövetkezett agyvérzésben...." Dr. Bugyi István Prof. Dr. Kálló Antalnak írt leveléből. Szentes, 1971.09.12.
  3. ↑ Mi Bihar Vármegyének Naggyai, Rendei... - Bonczos György és István 1625. szeptember 22-én kapott nemesi levelének másolata. Várad-olaszi, 1742. május 1.
  4. ↑ Litteráti Végh József nyugalmazott esperes-lelkész gyászjelentése. Érmihályfalva, 1936. In: Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára. (Hungaricana)
  5. ↑ Litteráti Végh József (1861-1939) esperesről. In: Érmihályfalvi helytörténet.
  6. ↑ Rózsa Gábor: Egy áldott élet érdemes emlékei - Bonczos Erzsébet 80. születésnapjára (kéziratban). Szentes, 1996. április 9.
  7. ↑ A Szentesi Magyar Királyi Állami Főgymnasium Értesítője az 1914-1915. tanévről, 68. o. Szentes, 1915. (e-Könyvtár Szentes)
  8. ↑ Pusztai János A szentesi repülés rövid története. In: Szentesi Mozaik 2005.10.26.
  9. ↑ Repülőnap Szentesen. Magyar Világhíradó 796. 1939. május.
  10. ↑ Árvizek a Tiszán és a Zagyván. Magyar Világhíradó 842. 1940. április.
  11. ↑ A néma Bál. Bonczos államtitkár nagyhatású ünnepi beszédet mondott. Szentesi Napló 1939. dec. 3. 1. o.
  12. ↑ Dr. Berényi Imre utca 121. (Google térkép)
  13. ↑ Dömsödi Mihály: Karácsonyi ünnepség Lapistón. Városi Visszhang 2008.12.29.
  14. ↑ Fábiánsebestyén (Csongrád) újjáépítése. Magyar Világhíradó 1027. 1943. november.
  15. ↑ Vitéz Bonczos Miklós dr. (Szentes, Magyar Élet Pártja) In: Országgyűlési almanach. Az 1939-44. évi országgyűlésről. 138-139. oldal. (szerk.: Haeffler István) Budapest, 1940.
  16. ↑ Díszpolgár. A Szentesi Napló vezércikke. Szentes, 1940.05.12.
  17. ↑ Az egyszerű polgár. Írta: Bonczos Miklós. A Szentesi Napló vezércikke. Szentes, 1940.05.23.
  18. ↑ Ünnepi események Szentesen. Magyar Világhíradó 870. 1940. október.
  19. ↑ Az iskola története Archiválva 2017. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. In: Fm ASzK – Bartha János Kertészeti Szakképző Iskolája
  20. ↑ Nagyszalonta díszpolgári oklevele Bonczos Miklósnak - fénymásolat (e-Könyvtár Szentes)
  21. ↑ Az igazság, a jog és a méltányosság a tengelyhatalmak oldalán áll. Dr. Bonczos Miklós államtitkár mohácsi beszéde a magyar sorskérdésekről. Szentesi Napló 1942. aug. 18. 6. o.
  22. ↑ Dédapáim és én - pályázati adatlap. Magyar Média Mecenatúra, 2013.
  23. ↑ Darók József: A főispán dédunokája Argentínából. In: Szentesi Élet 2014.02.16.
  24. ↑ Dédapáim és én Archiválva 2017. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. Magyar dokumentumfilm, rendezte Nagy Anikó - a Duna TV műsorán: 2014. november 12. szerda 15:00 - 15:55
  25. ↑ Kalendárium - Bonczos Miklósra emlékezett Csorba Gyula és Tímár Ferenc. Szentes TV 2016.09.02.Kalendárium - Bonczos Miklósra emlékezett Csorba Gyula és Tímár Ferenc. Szentes TV 2016.09.02. (e-Könyvtár Szentes)

További információk

szerkesztés
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
  • Országgyűlési almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről – részlet. Szerk. Haeffler István. Bp., 1940. MTI ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Magyar Hírlap (Buenos Aires); 1971/30
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bonczos_Miklós&oldid=26880891”