Wikipédia

Csáji László Koppány

magyar író, ügyvéd, kulturális antropológus

Csáji László Koppány (Budapest, 1971. október 15. –)[2] magyar író, költő, kulturális antropológus és ügyvéd.[3] A Magyar Írószövetség, a Magyar Néprajzi Társaság, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a FilmJus tagja, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) felügyelőbizottsági tagja, továbbá a SIEF (International Society for Ethnology and Folklore) Young Scholars Working Group vezetőségének[4] (2021-től társelnöke)[5] és a Napút-körnek is tagja,[6] 2022. nyarától a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóntézetének (MMA MMKI) igazgatója.[7]

Csáji László Koppány
2018-ban (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)
2018-ban (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)
Született1971. október 15.
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
HázastársaTamás Ildikó
Gyermekeikét gyermek:
Gergely Kál (1998), Gyöngyvér Dorottya (2004)
SzüleiCsáji Attila festőművész, fényművész és Kricsfalussy Erzsébet (művészneve: Temesi Nóra) festőművész, tanár
Foglalkozásaíró, kulturális antropológus, ügyvéd
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Csáji Attila és Kricsfalussy Erzsébet gyermekeként született. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász diplomát 1996-ban. Hadkötelezettsége miatt a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola hallgatója lett, és logisztikai tanulmányai után hadtáp szakos tartalékos hadnagyi diplomát szerzett (1996). 1996 és 1999 között dr. Strasser Tibor ügyvéd ügyvédjelöltje volt, 1999-ben jogi szakvizsgát tett, és megalapította saját ügyvédi irodáját (Dr. Csáji Ügyvédi Iroda). A Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéken alapszakos (2011), mesterszakos (2013) diplomát, majd a néprajz és kulturális antropológia tudományok doktora (PhD) fokozatot szerzett 2020-ban.

Házas; felesége Tamás Ildikó nyelvész, folklorista, az ELKH (ma: HUN-REN) Néprajztudományi Intézet főmunkatársa; két gyermekük van: Gergely Kál (1998) és Gyöngyvér Dorottya (2004).[8]

Ügyvédként a klasszikus polgári és gazdasági jog területén dolgozik 1999-től, szakterülete a cégjogtól az ingatlanjogon, számviteli- és adójogon, továbbá a családjogon keresztül az öröklési és szerződéses (kötelmi) ügyekig terjed.

Néprajzi, antropológiai terepmunkáit a Kárpát-medencében (főleg Székelyföldön, a Vajdaságban és Közép-Magyarországon), továbbá Pakisztánban, Indiában, Nepálban, Oroszországban, Nyugat-Kínában, Japánban, Skandináviában és a Szaharában folytatta.

Az interpretatív antropológia módszereit a diskurzuselmélet és a kognitív szemantika eredményeivel ötvözve új antropológiai elméleti és módszertani keret kidolgozásával kísérletezik. Meghívott előadóként tartott előadást többek között a UCLA-n, a Kyoto Sangyo University-n, a kaunasi Vyatautas Magnus University-n, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában és számos tudományos konferencián. Tudományos publikációit a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), az Academia.edu és a ResearchGate adatbázis is tartalmazza.[9] A Napút folyóirat szerkesztője (VoltJelen rovat), a Napút-kör tagja.[10] Magyarországon és külföldön több mint száz esszéje, verse és novellája jelent meg a Napút, a Magyar Művészet, a Kalligram, a Búvópatak, a Lyukasóra, a Szózat, az Életünk, az Ezredvég, a Szcenárium, a Kethalo Drom, a Polísz, a Lenolaj, a Kapu, a QuArtett és a Muravidék folyóiratban. Az eddig 15 kötetnél tartó Ómúltunk Tára tudományos és ismeretterjesztő könyvsorozat sorozatszerkesztője a Napkút Kiadónál. Egyes írásait orosz, angol és szerb nyelvre fordították, jelenleg készül néhány versének finn nyelvű fordítása.

Etnológiai gyűjtéseiről 2001-től készít filmeket; huszonkét dokumentumfilmjét és dokumentumjátékfilmjét, továbbá egy kisjátékfilmjét mutatta be a Duna Televízió, majd az MTVA csatornái, de számos mozi (Uránia Nemzeti Filmszínház, Tabán) is műsorára tűzte.[11]

2014-ben a Kőrösi Csoma Sándor-díjjal (emlékéremmel) tüntették ki a magyar kultúra és Kőrösi Csoma Sándor szellemi hagyatékának ápolásáért Kovásznán. 2018-ban az Aquincum Költőverseny költőverseny közönségdíját nyerte el Julianus császárról írt időmértékes (hexameteres) versével. 2018-ban a Magyar Nemzeti Filmalap történelmi nagyjátékfilm-pályázatának nyertese lett, majd a forgatókönyvet (Kezdetek és végzetek) a Nemzeti Filmintézet támogatásra elfogadta (2020).

A 2019-ben készült Szabadság, harc című történelmi kisjátékfilmjét (forgatókönyvíró: Csáji László Koppány és Gueth Ádám, producer: Csáji László Koppány és Sára Balázs, rendező: Sára Balázs, főszereplő: Dévai Balázs, Tóth János Gergely és Jerger Balázs)[12] a Savaria és az Ars Sacra filmfesztiválon is a döntős alkotások közé választották. Producere és forgatókönyvírója volt az Őseink nyomában (2014, MTVA) című dokumentumjátékfilmnek, továbbá a Lovasnomádok utódai Indiában című tízrészes dokumentumfilm-sorozatnak (2007, Duna Televízió),[13] a Lovasnomád hatások az indiai társadalomra és kultúrára (2006, Duna Televízió), a Kasztrendszer az atomkorban I–II., (2005, Duna Televízió), A fehér hunok nyomában Ázsiában (2004, Duna Televízió), a Viszontagságos út a khowárok földjére, az afgán–pakisztáni határon (2003, Duna Televízió), az Ázsia elzárt szíve, Ujguria (2003, Duna Televízió), a Hunza mítoszok Belső-Ázsiában (2002, Duna Televízió) című dokumentumfilmeknek. 2022-től a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatói tisztségét látja el.[14]

Művei szerkesztés

Első önálló kötete 1999-ben jelent meg Dzsánkrí címmel (lírai útleírás és versek; Masszi Kiadó). Ezt követően jelent meg a három kötetes Tündérek kihalófélben című útleírása, történelmi és néprajzi ismeretterjesztő kötete a népdalgyűjtéseit tartalmazó CD-melléklettel (2004), majd pedig egy tudományos ismeretterjesztő kismonográfiája A sztyeppei civilizáció és a magyarság címmel (négy eddigi kiadása: 2007, 2010, 2012 és 2018). Eddig két verseskötete jelent meg, Ég az út mögöttem (Fiatal Írók Szövetsége, Napkút Kiadó 2008) és A palackposta csöndje (Cédrus, 2020) címmel, továbbá két novelláskötete, A hajléktalan, a csók és a terrorista (Napút, Káva-Téka, 2011), és Suttogás a Zajban (Cédrus, 2019) címmel. 2017-ben jelent meg a Manasz kirgiz hőseposz első teljes magyar nyelvű műfordítása (Molnár Kiadó, Török-Magyar Könyvtár), amit az eredeti kirgiz szöveg költői eszköztárának magyarra átültetésével Somfai-Kara Dávid közreműködésével készített el. Két számi (lapp) kísérleti dráma fordításával szerepel a Szerencsefia című, számi drámafordításokat tartalmazó kötetben (2017, Napkút Kiadó).

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
  2. ↑ László Koppány Csáji | University of Pecs - Academia.edu. pte.academia.edu. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  3. ↑ Csáji László Koppány. Magyar-muveszet.hu
  4. ↑ Young Scholars Working Group. Siefhome.org
  5. ↑ SIEF Young Scholars Working Group hivatalos veboldala. (Hozzáférés: 2022. október 9.)
  6. ↑ A Nemzetközi Kepes Társaság tagjai. Kepes.society.bme.hu
  7. ↑ Csáji László Koppányt nevezték ki az MMA MMKI igazgatójának. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
  8. ↑ Csáji László Koppány: Önszócikk/. Naputonline.hu. 2017. márc. 27.
  9. ↑ Keresőszó: Csáji László Koppány. M2.mtmt.hu
  10. ↑ Csáji László Koppány. Naputonline.hu
  11. ↑ Port.hu adatlap. (Hozzáférés: 2021. március 28.)
  12. ↑ Szabadság, harc (Történelmi rövidfilm). Naputonline.hu. 2021. márc. 17.
  13. ↑ Lovasnomádok utódai Indiában. Port.hu
  14. ↑ Csáji László Koppányt nevezték ki az MMA MMKI megbízott igazgatójának. (Hozzáférés: 2022. október 9.)

Források szerkesztés

  • Dr. Csáji László Koppány
  • Csáji László Koppány (lexikonszócikk) In: Raplh Hübner (szerk.): Who is Who Magyarországon. Zug: Hübners blaues Who is Who, 2003, pp. 213.
  • Csáji László Koppány: Önszócikk. Naputonline.hu. 2017. márc. 27. In: Szondi György (szerk.): Önlexikon. Kortárs magyar írók önszócikkei. Budapest: Napkút Kiadó, 2018
  • Interjú. A múltunk alakított azzá, amivé lettünk. Olvasat online folyóirat. 2020. nov. 13.
  • Csáji László Koppányt nevezték ki az MMA MMKI megbízott igazgatójának - MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (mma-mmki.hu)[1]

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csáji_László_Koppány&oldid=26512492”