Csém (Ausztria)
Csém (németül: Schandorf, horvátul: Čemba) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
| Csém (Schandorf) | |||
 | |||
| Csém látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Felsőőri járás | ||
| Polgármester | Josef Csencsics (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7472 | ||
| Körzethívószám | 03364 | ||
| Forgalmi rendszám | OW | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 276 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 260 m | ||
| Terület | 11,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 14′ 33″, k. h. 16° 25′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 33″, k. h. 16° 25′ 05″ | |||
| Csém weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csém témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Felsőőrtől 23 km-re keletre, Szombathelytől 16 km-re, míg Nardától 2 km-re nyugatra, a magyar határ mellett fekszik.
Története szerkesztés
A középkorban szerkesztés
A település története nyolcezer évre nyúlik vissza, ezzel a dél-burgenlandi térség egyik legrégibb lakott településének számít. A hallstatt-korban fejlett vasfeldolgozás folyt itt, mely jólétet hozott az itt élőknek. Ennek a kornak az emléke az a mintegy százhetven nagy halomsír, melyet az itt élő gazdagabb embereknek emeltek.
A mai település első írásos említése IV. Béla adományleveléből, 1244-ből származik "villa Chem" alakban. Ebben az időben Csém a környék határőrfalvaihoz tartozott és ekkor épült a falu temploma is. A 15. században a Baumkirchner család birtoka lett, akik a szalónaki uradalomhoz csatolták. 1532-ben elpusztította a török. A kihalt település 1537-ben a Batthyány család birtoka lett, akik 1543-ban nyugat-szlavóniai horvátokkal telepítették be. 1580 körül lakói az új tanok hatására evangélikusok lettek. Első evangélikus prédikátora Szilágyi István 1612-ből ismert.
Az újkorban szerkesztés
1634-ben a katolikus hitet újra felvevő Batthyány Ádám Csém lakosságát is visszatérítette az ősi hitre. A linzi béke hatására az 1647. évi országgyűlés 90 másik templommal együtt Csém templomát is visszarendelte az evangélikus egyháznak, de később a rekatolizáció jegyében újra visszakerült a katolikusokhoz. 1795-ben a régi helyett a falu új templomot épített. A község 1872-es pecsétjén „Csémi Község” felirat olvasható, 1898-ban hivatalos neve is Csém lett. A 19. század végétől a gazdasági nehézségek miatt sok lakója vándorolt ki.
Vályi András szerint "CSEM. Sandof. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyáni Uraság, fekszik Szalonakhoz egy, és 3/4. mértföldnyire, termésbéli tulajdonságaira nézve lásd Bosokot mellyhez hasonló, nevezetes vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Csém, Schandorf, horvát falu, Vas vgyében, a rohonczi uradalomban, ut. p. Kőszeg. Lakja 550 k. paroch. templommal."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Csém, horvát falu a szombathely-pinkafői vasút mellett, 96 házzal és 670 r. kath. lakossal. Postája és távirója Csajta. Már 1600-ban virágzó plebániája volt. Mostani, kőfallal körülvett kath. templomát 1795-ben adták át a híveknek. " [4]
A 20–21. században szerkesztés
1910-ben 719 lakosa volt, melyből 675 horvát, 41 magyar, 3 német. 1921-ig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Ekkor a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett, de ez csak 1923. január 10-én vált véglegessé. 1951. február 19-én a községbe érkezettek Karády Katalin Frank Irma barátnőjével és Mohácsi Ilona öltöztetőnőjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével, miután nardai embercsempészek segítségével elhagyták Magyarországot.[5] 1971-ben Csémet a szomszédos Incéddel együtt Csajtához csatolták. 1996. január 1-jén újra önálló község lett. A község új címerét 1998. szeptember 6-án fogadták el.
2001-ben 310 lakosából 228 fő volt horvát, 3 magyar, 76 német és 3 egyéb nemzetiségű.[6] 2007-ben a magyarországi Narda és Csém között új határátkelőhely létesült, melyet gyalogosan és kerékpárral lehet igénybe venni. Ez nagyban hozzájárult a két horvát anyanyelvű község kapcsolatainak erősítéséhez.
2013. október 19-én felavatták a Csém és Narda közötti 2 km-es kerékpározható utat.[7]
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1795-ben épült, 1835-ben barokk stílusban építették át.
- Határában az erdőben mintegy 170 hallstatt-kori halomsír található, melyek 16-tól 40 m magasak.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ Némethy Mária (2012. február 11.). Karády Katalin titkai, kalandos élete. Vas Népe. (Hozzáférés: 2011. január 12.) [halott link]
- ↑ NÉpesség[halott link]
- ↑ MTI (2013. október 19.). Újabb kerékpárút a magyar-osztrák határon. Alon.hu. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
