Csősztelek

település Szerbiában, a Vajdaságban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 11.

Csősztelek (szerbül Честерег / Čestereg, németül Neuhatzfeld) falu Szerbiában a Vajdaságban a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.

Csősztelek (Честерег / Čestereg)
A második világháború után (1948) lerombolt római katolikus Nepomuki szent János temploma, amely 1880-ban épült
A második világháború után (1948) lerombolt római katolikus Nepomuki szent János temploma, amely 1880-ban épült
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségBégaszentgyörgy
Rangfalu
Irányítószám23215
Körzethívószám+381 23
Népesség
Teljes népesség1113 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség114 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
Terület12,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 33′ 49″, k. h. 20° 31′ 55″45.563611°N 20.531944°EKoordináták: é. sz. 45° 33′ 49″, k. h. 20° 31′ 55″45.563611°N 20.531944°E
Csősztelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csősztelek témájú médiaállományokat.

Bégaszentgyörgytől 12 km-re északra fekszik, Törzsudvarnok, Szőlősudvarnok, Torontáltorda és Pálmajor közt.

Nevének eredete

szerkesztés

Nevét a Csesztreg patakról kapta, az pedig a szláv csiszti sztrugi (= tiszta patak) víznévből ered.

Története

szerkesztés
 
A második világháború után lerombolt római katolikus templom helye

1332-ben Cherezek néven említik először. A régi falu a hódoltság alatt elpusztult. Az 1776. évi Griselini-féle térképen mocsaraktól környezve, Csiestek néven volt található, praediumként.

1780-tól Csekonics József császári és királyi tábornok bérelte a zsombolyai uradalmat, majd 1800-ban meg is vásárolta és a 19. század elején Csanád- és Csongrád vármegyékből behívott magyar kertészeket telepített e pusztára, akik a mocsaras területen, az ittebei határtól egészen a magyarcsernyei határig szétszórtan a magasabb, partosabb helyekre építették fel házaikat.

1829-ben az itteni magyarok egy része elköltözött s helyükbe svábok jöttek Zsombolyáról és Német-Czernyáról.

1910-ben 2749 lakosából 662 magyar, 1960 német, 61 román volt. Ebből 2607 római katolikus, 123 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Zsombolyai járásához tartozott.

Népesség

szerkesztés

Demográfiai változások

szerkesztés
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2296 2248 2101 1766 1581 1465 1391[2] 1113[1]

Etnikai összetétel

szerkesztés
Nemzetiség Szám %
Szerbek 1294 93,02
Cigányok 27 1,94
Horvátok 15 1,07
Jugoszlávok 14 1,00
Magyarok 11 0,79
Montenegróiak 2 0,14
Macedónok 2 0,14
Szlovének 1 0,07
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek

szerkesztés
  • Római katolikus temploma - 1882-ben épült

További információk

szerkesztés