Csatád (Románia)

falu Romániában, Temes megyében

Csatád (románul: Lenauheim, németül: Lenauheim, Schadat, Schaddat) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, Csatád község központja. Az első világháborúig Torontál vármegye, Csenei járásához tartozott.

Csatád (Lenauheim)
Csatád címere
Csatád címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségCsatád
Rangközségközpont
Irányítószám307240
Körzethívószám0256
SIRUTA-kód157460
Népesség
Népesség1654 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság99
Népsűrűség14,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
Terület112,75 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 20° 48′ 02″45.871944°N 20.800556°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 20° 48′ 02″45.871944°N 20.800556°E
Csatád weboldala
SablonWikidataSegítség

Nevének változásai

szerkesztés

1920-ban Cetad a neve.

Története

szerkesztés

Reiszig Ede Torontál vármegye községei című művében így ír a településről:

Csatád, a Zsombolya-Lovrin vasútvonal mentén fekvő nagyközség. Már a középkorban jelentékeny pusztai birtok volt és ekkor Temes vármegyéhez tartozott. 1482-1497-ben Chathad néven említik az oklevelek. A XV. század közepén Száti Balázs birtoka, kinek magvaszakadtával Dóczi László, Péter és Imre, továbbá Oláh Péter és Dési János nyerik adományul. 1477-ben a magvaszakadt Száti Pál itteni birtokaiba a Dóczi családot iktatják be; a Dócziak 1481-ben és 1482-ben a Rábéi család itteni birtokait szerzik meg. 1494-ben Nagylucsei (később Dóczi) Ferencz új királyi adományt nyer, Csatád-puszta részeire. A hódoltság alatti birtokosairól nincsenek adataink és sem, az 1723-25. évi Mercy-féle térképen, sem, az 1761-ben, az Aldana mérnöktől készített térképen nem fordul elő. Mind e mellett 1750 óta, mint pusztát, a délmagyarországi kincstári bérlők társasága bírta bérben. A jelenlegi helységet Hildebrand temesvári tartományi igazgatósági tanácsos, 1767-ben telepítette be. Ő építtette az új falu házait, szám szerint kétszázkettőt és németeket telepített ide, a kiknek itt 1769-ben templomot is emeltetett. 1775-ben már jelentékenyebb helység s postaállomás is volt. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1848-ig a kamara volt a helység földesura. A római kath. plébániát Mária Terézia királynő alapította. Az iskola 1800-1804-ben épült. 1819 március 5-én a helység országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat. Itt született 1802 augusztus 15-én Lenau (családi nevén Niembsch) Miklós, híres költő, kinek atyja akkoriban kincstári írnok volt Csatádon. Az 1849 augusztus 5. és 6-án vívott szőregi és besenyei csaták után, augusztus 7-én, a visszavonuló magyar hadakból mintegy 20.000 ember érkezett Csatádra. Másnap, augusztus 8-án, az osztrák had elérvén a magyarok utóhadát, délután a helység alatt rövid ideig tartó ütközet fejlődött ki, mire a magyarok Nagyjécsára hátráltak. Az összeütközésnek 14 halottja volt, a kik az itteni temetőben pihennek. ... Az önkényuralom alatt a csatádi uradalmat a szabadalmazott osztrák nemzeti banknak zálogosították el s ennek birtokában maradt 1867-ig. E helység határában feküdt Balogd-puszta, melyről egy 1494-ben kelt oklevél emlékezik meg. Ekkor Nagylucsei (később Dóczi) Ferencz nyerte adományul. Ugyancsak Billéd és Csatád között tűnik fel Bogárosd (Bogáros)-puszta, a melyről 1464-1494. évi oklevelek emlékeznek meg. 1493-ban Csatádi László fia, Mikei Márton zálogosította el itteni részbirtokait. 1494-ben szintén Nagylucsei Ferencz nyerte adományul.

Az első világháború után

szerkesztés

1951-ben 496 bánáti sváb lakosát deportálták a Bărăganra.[1]

Népessége

szerkesztés

Nevezetesség

szerkesztés
  • 18. századi postaállomás és fogadó, ma Lenau-múzeum. A romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-A-06246 sorszámon szerepel.[2]
  • Nikolaus Lenau szobra a polgármesteri hivatal előtt (TM-III-m-A-06317).

Híres emberek

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Wilhelm Weber: The fate of the Germans in the Banat after the coup d'état on 23rd August 1944 up until the deportation to the Bărăgan Steppes (angol nyelven). Deportation to the Bărăgan 1951-1956. Donauschwaben Villages Helping Hands, 2006. [2011. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 11.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

További információk

szerkesztés