Wikipédia

Csetfalva

település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban
Nem tévesztendő össze a következővel: Cselfalva.

Csetfalva (ukránul: Четфалва [Csetfalva]; 1995-ig Четово[1] [Csetovo]) egy csaknem teljesen magyar lakosságú falu Ukrajnában, a Beregszászi járásban. A községben főképp mezőgazdasággal foglalkoznak. Ezen felül régen, a szovjet időkben, a mai töltésen túl dohányt termesztettek.

Csetfalva (Четфалва)
Csetfalva címere
Csetfalva címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségBeregszász község
Rangfalu
Alapítás éve1260
Irányítószám90262
Körzethívószám+380 03141
Testvértelepülései
Lista
Magyarország Dunavarsány
Magyarország Leányfalu
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
Terület1,26 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 34″, k. h. 22° 47′ 39″48.126111°N 22.794167°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 34″, k. h. 22° 47′ 39″48.126111°N 22.794167°E
Csetfalva (Kárpátalja)
Csetfalva
Csetfalva
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csetfalva témájú médiaállományokat.

Nevének eredete a fennmaradt népi hagyományok szerint Árpád fejedelem egyik hű alattvalójáról, a település alapítójáról, egy Cset vagy Csete nevű földesúrról kapta nevét. Mai nevének első említése 1408-ból származik.[2] Csetfalva neve először 1341-ben jelent meg írásos dokumentumban villa Chet alakban.

A Belügyminisztérium 1904-ben jóváhagyta Csetfalva címerét a 16. századi ősi pecsétje alapján. A község 1992-ben önállóvá vált Benétől,[2] és 1995-ben visszakapta a Csetfalva nevet.[1]

2001-ben Csetfalva lakossága elérte a 755 főt, ebből 731 túlnyomó részt magyar nemzetiségű, a maradék 24 fő cigány és ukrán nemzetiségű volt. Továbbá vallási megoszlás szerint a lakosság 3/4. része református, és 1/4. része római és görögkatólikus.

Fekvése

szerkesztés

Csetfalva Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján, a Beregszászi járásban, a magyar-ukrán határ mentén, a Tisza jobb partján fekszik a Tiszaháton, Beregszásztól 15 km távolságra. Viszonylag sík vidéken terül el.

Megközelítése, közlekedés

szerkesztés

Csetfalvának csak egyetlen egy utcája van leaszfaltozva (Petőfi utca). A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal. Az Ungvár-Rahó műúttal 1 km hosszúságú bekötőút köti össze. A Csetfalvát és Mezővárit összekötő útat már nem használják, emellett el van hanyagolva. A falu központjától körülbelül 20 km távolságra van az E58-as autópálya.

Csetfalva a következő falvakkal szomszédos: Tiszakeresztúr, Tiszaújlak, Sárosoroszi, Bene és Mezővári.

Története

szerkesztés

Csetfalva neve először 1341-ben jelent meg írásos dokumentumban villa Chet alakban, a Csetfalva nevet először 1446-ban említették Chedfalwa írásmóddal.[2][3]

Első ismert birtokosai a Széchy család tagjai voltak. 1418-ban Széchy Pál és Jakab fia György birtoka volt, akik Zsigmond királytól kapták királyi adományként. 1498-ban a Tarczy család tagjai kaptak itt részbirtokot. 1513-ban Lónyay Albert és neje vásárolta meg örök áron Tarczy János özvegyétől Sárától. Az 1567-es évi adóösszeíráskor a faluban 11 lakót és 12 pusztatelket írtak össze, ahonnan a tatárok még azon a télen hurcolták el a lakosokat. 1573-ban beregszói Hagymási Kristóf, a huszti vár kapitánya tiltakozott Balassi András (Balassi Bálint költő nagybátyja) ellen, Csetfalva, Som, Makovice és Zápszony vár elfoglalása miatt.

1600-ban a település birtokosai voltak: Rákóczi Zsigmond, Lónyay István, Réthey Péter, Mikolay István, Anarcsi Péter, Báthory István és Melith Pál. A protestantizmus megjelenésével az új hitre áttért falusiak elfoglalták a régi, 15. században épült római katólikus templomot és a hozzá tartozó parókiát. Okmányok szerint 1645-ben már virágzó református gyülekezet volt a településen. Nánási Szabó György özvegye 1648-ban ékes áldozati kelyhet készíttetett a templom számára.[2][4]

„ Magyar falu Bereg Vármegyében, birtokosai Báró Prényi, Csató, és Buday Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Ugotsa Vármegyének szélénél, a’ Tisza mentében, Váritol fél mértföldnyire, Ujlakhoz pedig tsak 1/4. órányira, a’ hol vagyonnyaikat elszokták adni; határja, ha trágyáztatik nem minden esztendőben, hanem tsak a’ mint földgye kivánnya, szép tiszta búzát ’s mindenféle gabonát elég termékenyen hoz, vagyonnyait eladhattya Újlakon, és Berekszázon, a’ szomszéd szőlö hegyekben pedig kereshet kézi munkával, fája mind tűzre, mind pedig épűletre elég; de mivel legelője szoross, ’s határját a’ víz járja, (mellyen három Kompos malma van) a’ második Osztályba tétettetett. ”
– Vályi András (Magyar országnak leírása, 1796)

Az 1800-as évek utolsó éveiben a falu birtokosai voltak: Abonyi, Buday, Csató, Lónyay, Pogány családok. 1847-ben a Tisza-szabályozás munkálatainak folyását jött megtekinteni a mai Kárpátalja vidékére gróf Széchenyi István.[2] 1847. szeptember 9-én a Pannonia nevű gőzös Csetfalva és Tiszaújlak között zátonyra futott, s az éjszakát Széchenyi és kísérete a hajón töltötte.[2] 1847. szeptember 10-én meglátogatta Csetfalvát, majd szeptember 11-én Badalót.[2]

A második világháború és az ezt követő sztálini retorzió megtizedelte a község férfilakosságát. 1944 őszén 91 férfit hurcoltak el, ebből 38-an odahaltak.[2] 1989 novemberében a temetőben sírkövet állítottak a sztálinizmus áldozatai emlékére.[2] Majd a község 1992-ben önállóvá vált. 1996 nyarán a KMKSZ kezdeményezésére a templomkertben kopjafát állítottak a millecentenárium emlékére, a temetőben pedig felavatták a második világháború áldozatainak emlékművét.[2] 1999. október 6-án a KMKSZ csetfalvai alapszervezete az aradi vértanúk kivégzésének 150. évfordulója emlékére a református templom mögött egy kicsiny tölgyfát ültetett.[2] 2007. október 7-én az alapszervezet az előbbi esemény írásos megörökítéseképpen a fa mellé emléktáblát állított.[2]

1998-ban, majd 2001-ben a település pusztító árvizet élt át.[5] 1998 őszén 138 ház rongálódott meg, 76 házat teljesen újjá kellett építeni.[6] Még hatalmasabb pusztítást vitt véghez a kiömlő Tisza 2001 tavaszán.[7][6] Ekkor majdnem minden otthont tönkretett a víz. Két és fél évvel az árvíz után a házak mindegyike újjáépült. 2003 őszére elkészült a falu határában húzódó tiszai védmű rekonstrukciója.[5] Az új töltés átlagosan másfél méterrel magasabb a réginél.

Lakossága

szerkesztés
  • A 19. század végén 473 fő
  • A 20. század végén több mint kb. 800 főből 99% magyar volt[8]
  • 2001-ben 755 fő, ebből 731 magyar nemzetiségű (96,8%)

Nevezetességek

szerkesztés
  • Református temploma a reformáció előtt a katolikusoké volt; később átépítették. Híres festett famennyezete 1753-ban készült el, Asztalos Lándor Ferenc munkájaként, ugyanő készítette el a tákosi templom festett mennyezetét is. Bővebben róla: Református templom (Csetfalva)
    • Harangtorony: 1796-ban a református templom bejárata elé építették fel a zsindelyes, négy fiatornyos haranglábat, mely Kakuk Imre jándi fatoronyépítő mester munkája. Nincs alapja, az alatta lévő sziklák tartják meg. 30 méter magas.
  • Római-görög katolikus temploma az organikus építészet jegyeit viseli magán. 2002, pünkösd vasárnapján szentelték fel. Belső faragásait Matl Péter, munkácsi szobrászművész készítette.[9] A nyárfából készült oltárbelső 7,5 méter magas.
  • Szent István faemlékmű: 2000-ben állították I. István magyar király tiszteletére.
  •  
    Református templom és harangtornya
  •  
    A refomátus templom szentélyében lévő kazettás mennyezet
  •  
    Római-görög katólikus templom

Híres emberek

szerkesztés

Testvértelepülései

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Про відновлення окремим населеним пунктам Берегівського, Виноградівського, Мукачівського та Ужгородського районів Закарпатської області колишніх найменувань (ukrán nyelven). Офіційний вебпортал парламенту України. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  2. ↑ a b c d e f g h i j k l Csetfalva története (magyar nyelven). Kárpátalja, 2008. március 14. (Hozzáférés: 2024. július 7.)
  3. ↑ Sebestyén Zsolt: A történelmi Bereg megye -falva utótagú helységneveiről (PDF). (Hozzáférés: 2015. január 22.)
  4. ↑ Anita, Marosi: Kárpátalja anno: Csetfalva: református templom (magyar nyelven). Kárpátalja.ma, 2013. május 29. (Hozzáférés: 2024. július 7.)
  5. ↑ a b Четфалва (ukrán nyelven). Go-To.Rest. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
  6. ↑ a b Четфалва: За 300 метрів від ЄС @ Закарпаття онлайн. Закарпаття онлайн. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
  7. ↑ KISZó: 20 éve történt a borzalom – a 2001-es kárpátaljai árvíz ma is a lelkekben él │KISZó-riport (magyar nyelven). KISZó, 2021. április 4. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
  8. ↑ Demográfiai jellemzők, társadalmi mutatók, tendenciák. (Hozzáférés: 2015. január 22.)
  9. ↑ https://karpataljalap.net/2001/06/08/katolikus-templomot-szenteltek-csetfalvan
  10. ↑ Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 33. old.
  11. ↑ TESTVÉRVÁROSAINK (magyar nyelven), 2022. február 25. (Hozzáférés: 2024. január 31.)

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csetfalva&oldid=27274384”