Dán Néppárt
A Dán Néppárt (dánul: Dansk Folkeparti) egy szociálkonzervatív – nacionalista politikai párt Dániában.
| Dansk Folkeparti Dán Néppárt | |
 | |
| Mottó: Tryghed og Tillid (Béke és Bizalom)' | |
| Adatok | |
| Elnök | Morten Messerschmidt |
| Alapítva | 1995. október 6. |
| Székház | Christiansborg 1240 Koppenhága, Dánia |
| Ifjúsági tagozat | Dansk Folkepartis Ungdom (DFU) |
| Tagok száma | 12.064 ((2013)[1]) |
| Ideológia | szociálkonzervativizmus nemzeti konzervativizmus euroszkepticizmus bevándorláselleneség |
| Politikai elhelyezkedés | Jobboldal és Szélsőjobboldal között |
| Parlamenti jelenlét | Folketing: 7 / 179 |
| EP-frakció | Európai Konzervatívok és Reformisták |
| Hivatalos színei | kék, sárga |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dansk Folkeparti Dán Néppárt témájú médiaállományokat. | |
Az Európai Parlamentben az Unió a Nemzetek Európájáért képviselőcsoport sorait erősítette a 2009-2014-es ciklusig, ugyanis a párt 2014-ben már az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójába került. A 2005-ös parlamenti választásokon 13,3%-ot kapott, így a Folketing 179 képviselői helyéből 24-et szerzett meg. Az Anders Fogh Rasmussen vezette kormány tevékenységét kívülről támogatja.
Történelme szerkesztés
Első évek szerkesztés
A párt 1995. október 6.-án alakult meg miután Pia Kjærsgaard és Kristian Thulesen Dahl kiléptek a Dán Progresszív Pártból.[1] Az új párt elnöke 1996-ban Pia Kjærsgaard lett.[2] A Dán Néppárt volt az első olyan párt egy skandináv országban, amely a francia Új Jobboldal gondolatiskola szellemisége nyomán alakult meg és az észak-európai szélsőjobboldali mozgalmak hagyományaként. A párthoz köthető mozgalom volt a lutheránus Tidehverv (Idők fordulata) és a hozzá kapcsolódó újság emellett a szélsőjobboldali értelmiségieket tömörítő Den Danske Forening (Dán Szervezet) és a Progresszív Párt konzervatív szárnya.
A párt első megmérettetésére az 1997-es dániai helyhatósági választáson került sor, ahol a párt a Dán Szociáldemokrata Párt néhány fellegvárában aratott győzelmet. A megyei közgyűlésekben és a helyi önkormányzatokban az ötödik legerősebb párt lett. Az 1998-as dániai parlamenti választáson a párt 7,4%-kal 13 mandátumot szerzett és az ötödik legerősebb párt lett a Folketingben. A választás nagy vesztese a Konzervatív Néppárt és a Progresszív Párt voltak.
2001-2011: Konzervatív-liberális koalíció szerkesztés
A párt a 2001-es dániai parlamenti választáson a harmadik legerősebb párt lett. A választási kampány alatt Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök-jelöltségét támogatták, aki megnyerte a választást. A DN tagja lett a Rasmussen vezette liberális Venstre és a jobbközép Konzervatív Néppárt koalíciójának. A párt javaslatára radikálisan szigorítottak a bevándorlási politikán, amivel Európa legszigorúbb bevándorlási törvényét hozta meg a kormány.[3]
Ideológia szerkesztés
Bevándorlás szerkesztés
A párt elutasítja a multikulturális társadalmat és Dánia többnemzetiségűvé válását.[4] Pia Kjærsgaard egykori pártelnök kifejtette, hogy nem akarja hogy Dánia multikulturális és többnemzetiségű legyen. Szerinte a multikulturalizmus nemzeti katasztrófát jelentene az országnak.[5] A párt drasztikusan csökkentené a nem nyugat-európai országokból érkező bevándorlást, ellenzi az iszlamizálódást és a bevándorlók kulturális asszimilálást támogatják.[6]
Belpolitika szerkesztés
A párt szigorúbb büntetést sürget a szexuális bűncselekmények, gondatlan járművezetés és az állatkínzás vonatkozásában. Támogatják, hogy Dánia államformája továbbra is parlamentáris monarchia legyen illetve a jelenleg hatályos alkotmányt is. Változtatni akar a Dán Büntető Törvénykönyvön. Eltöröltették a gyűlöletbeszéd és az istenkáromlás büntetését.[7][8]
Külpolitika szerkesztés
A párt fontosnak tartja Dánia szuverenitását az Európai Unióval szemben, ellenzik Törökország csatlakozását és kitart a dán korona fizetőeszköz megtartása mellett.[9] A párt követeli, hogy nemzetközi szinten ismerjék el Tajvan függetlenségét.[10] Tajvan és Kína közti vitákban a párt Tajvan mellett szokott kiállni. 2007-ben a párt elutasította Koszovó függetlenségét és Szerbia álláspontja mellett állt ki.[11]
Vitatott ügyek szerkesztés
Miután az ő javaslatukra a kormány szigorított a bevándorlási politikán, több kritikát is kapott a párt. A szociáldemokraták vezette svéd kormánytól, Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosától, az Európa Tanács emberi jogi biztosától. A svéd kormány kritikájára Pia Kjærsgaard azt válaszolta, hogy "ha ők Stockholmot, Göteborgot vagy Malmöt Skandináv Bejrúttá akarják változtatni beleértve a klán háborúkkal, becsületgyilkosságokkal, csoportos nemi erőszakokkal, akkor hagyják csak, hogy ezt tegyék. Mi bármikor le tudjuk zárni az Øresund hídat.""[12]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Dansk Folkeparti. [2012. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
- ↑ Historie. [2010. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
- ↑ Denmark's immigration issue. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
- ↑ Principprogram. Dansk Folkeparti. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
- ↑ "Världens lyckligaste folk". 1 September 2009, TV4.
- ↑ Halt on non-Western immigration proposed. The Copenhagen Post. [2010. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ „DF vil af med racismeparagraf”, dr.dk, 2003. június 18. (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
- ↑ MEN: Ytringsfrihedens historie i Danmark (2016)
- ↑ EU-politik (danish nyelven). Dansk Folkeparti. [2010. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
- ↑ Pia Kjærsgaard: DF arbejder for Taiwan (danish nyelven). Dansk Folkeparti. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
- ↑ „DF siger nej til, at regeringen anerkender Kosovo”, Jyllands-Posten, 2007. december 9.. [2008. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. november 18.) (danish nyelvű)
- ↑ Denmark's immigration issue. (Hozzáférés: 2018. január 10.)
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A Dán Néppárt hivatalos honlapja (angol, dán)
|
Ez a politikai párttal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
