DWA LVT/S
| Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
| DWA LVT/S | |
 | |
| DWA (Bombardier) LVT/S | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | DWA (Deutsche Waggonbau AG, jelenleg: Bombardier Transportation), Bautzen  |
| Gyártásban | 1998–1999 |
| Darabszám | 24 db |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | A'1' |
| Nyomtávolság | 1 435 mm |
| Hajtókerék-átmérő | 760 mm |
| Futókerék-átmérő | 760 mm |
| Gyorsítás | 0,65 m/s² (0-50 km/h) |
| Teljesítmény | |
| Névleges | 265 kW |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 100 km/h |
| Ütközők közötti hossz | 16 540 mm |
| Magasság | 3 550 mm |
| Szélesség | 2 930 mm |
| Teljes tengelytávolság | 9 000 mm |
| Szolgálati tömeg | 21 t |
| Legnagyobb tengelyterhelés | 15 t |
| Hajtás | kardános, kúpkerekes, irányváltóval egybeépítve |
| Vezérlés | HLB: szinkronvezérlés max. 3 motorkocsig KEG: szinkronvezérlés max. 4 motorkocsig |
| Kapcsolókészülék típusa | HLB: csavarkapocs KEG: BSI Compact |
| Fékek | |
| Rögzítőfék | rugóerőtárolós |
| Dinamikus fék | hidrodinamikus retarder |
| Átmenő fék | levegős tárcsafék |
| Vonatfűtés | hűtővízkörből + Webasto |
| Vonatbefolyásoló rendszer | Indusi I 60 R |
| Legkisebb pályaívsugár | 150/180[1] m (üzemszerűen) 100 (műhelyben) m |
| Erőátvitel | Voith DIWA D-863.3 hidromechanikus, háromfokozatú; retarderrel |
| Motorkocsi/Motormozdony-vontatás | |
| Motor | |
| Típusa | Volvo DH 10A 380 |
| Szerkezete | Euro2-es hathengeres fekvő hengerelrendezésű dízelmotor kipufogógázos turbófeltöltéssel és töltőlevegő-hűtéssel |
| Névleges fordulatszám | .. 1/min |
| Kocsi / Motorkocsi | |
| Ülőhelyek száma | [2] HLB: 0+53 (+13) KEG: 0+45 (+14) db |
| Állóhelyek száma | HLB: 41 (4 fő/m²) KEG: 40 (4 fő/m²) |
| Padlómagasság | 627 / 1 093 mm |
| Alacsony padlós rész | 59 % |
| Osztályok | 2. |
| Üzemmód | dízel-hidromechanikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz DWA LVT/S témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
Az LVT/S motorkocsit a Verband Deutscher Verkehrsunternehmer (VDV – Német Közlekedési Vállalatok Egyesülete) által 1992-ben, az új mellékvonali járművekkel kapcsolatosan a gyártókkal szemben megfogalmazott követelmények figyelembe vételével az DWA cég bautzeni üzeme fejlesztette ki 1996-ra. A gyártó korábban e követelmények mentén készítette el kéttengelyes emeletes sínautóbuszát, mely azonban a 600 kN nyomóerőre méretezett kocsiszekrénye miatt nem volt a Német Vasút igényeinek megfelelő. Ezért a cég egy robusztusabb, egyszintes – 1500 kN-ra méretezett – de még mindig kéttengelyes járművet állított elő. Időközben azonban a DWA a Bombardier Transportation tulajdona lett, mely a típust nem fejlesztette és nem építette tovább. A VDV követelményeinek megfelelő számos gyártó számos járműve közül – kapacitását tekintve – ez volt az egyetlen típus, mely a legendás Ürdingeni sínbuszok valódi utódja volt, mégis a vasutak inkább a nagyobb, legalább 80–100 ülőhelyes járműveket választották. Jelenleg a Burgenlandbahnon közlekedő DB tulajdonú LVT/S típusú motorkocsik a 672 sorozatjelet viselik.
Bemutató Magyarországon szerkesztés
A DWA az LVT/S motorkocsijával 1997-ben bemutató körutat tartott Szlovéniában, Magyarországon és Ausztriában. A magyarországi bemutatóra 1997. július 12-én került sor Kaposvár állomáson az Adtranz cég Regio-Shuttle, valamint a MÁV Vasjármű Kft. által korszerűsített Bzmot 398 pályaszámú motorkocsival együtt. A motorkocsik 1997. július 8-10. között a Budapest–Esztergom-vasútvonalon, 13.-21. között a Balaton északi partján Tapolca–Balatonalmádi között, 14.-27. között Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon a budapesti InterCity vonatokhoz csatlakozva. Az LVT/S motorkocsi 1997. augusztus 4-én hagyta el Magyarországot. A DWA szándéknyilatkozatot írt alá az LVT/S magyarországi gyártásáról a MÁV, MÁV Szolnoki Járműjavító Kft. és az Ikarus autóbuszgyár képviselőivel, azonban ez végül nem valósult meg.
Üzeme szerkesztés
A prototípus után 5 db jármű épült, melyeket a DWA a Hessische Landesbahnnak (HLB) adott bérbe, melyeket 1998-1999-ig, a HLB által megrendelt GTW 2/6 sorozatú motorkocsik megérkezéséig VT 504 001–005 pályaszámon használt. Három motorkocsi a 2006–2007-ben a HLB leányvállalatánál, a Frankfurt-Königsteiner Eisenbahnnál (FKE) üzemelt, míg annak VT 2E sorozatú motorvonatait felújították. A kocsik eközben végig a Bombardier Transportation tulajdonában voltak és vannak. Ezután visszakerültek a Prignitzer Eisenbahnhoz. További 18 db LVT/S-t vásárolt a Karsdorfer Eisenbahngesellschaft (KEG), mely a DB AG-val közösen létrehozta a Burgenlandbahn GmbH-t (BLB) Szász-Anhaltban, mely a Burgenlandbahn vonalait üzemelteti. A motorkocsik, melyek néhány részletükben eltérnek az előzőektől (lásd műszaki adatok és leírás) a KEG VT 3.01–3.18 pályaszámokat kapták. Mivel a KEG 2004-ben csődöt jelentett, így a BLB-részesedés az Arco Transportation GmbH-hoz, majd a DB AG-hoz került. A DB-nél a járművek megtartották eredeti festésüket, azonban már a DB 672 901–918 pályaszámot viselik. 2006 áprilisában egyes járműveken keretén repedéseket találtak, így átmenetileg kivonták őket a forgalomból, majd a javítások elvégzése után 2006 végén – 2007 elején tértek vissza. 2007-ben 2 db Bombardier-tulajdonú jármű a BLB-hez került, ezek a 672 919–920 pályaszámokat kapták.
Felépítése szerkesztés
Az LVT/S normál nyomtávolságú nagyvasúti jármű, melynek kocsiszekrénye az UIC-előírások szerinti 1500 kN-os nyomóerő elviselésére képes. A kocsiszekrény két darab egytengelyes forgóvázra támaszkodik. Szállítható mind központi ütköző-vonókészülékkel, mind hagyományos ütközőkkel és csavarkapoccsal. A beszállómagasság 600 mm, így a jármű legfeljebb 760 mm-es peronmagasság mellett cserélhet utast. Az alacsony padlós rész igénytől függően 550 vagy 760 mm-es peronmagasság figyelembe vételével alakítható ki. A járművek forgóvázak feletti és azon túlnyúló része része magas padlós. Egy Volvo-gyártású dízelmotorból és Voith DIWA-hajtóműből álló gépcsoport hajtja kardántengelyen keresztül a motorkocsi egyik kerékpárját. A gépcsoportot a kocsiszekrény alatt, a hajtott tengelyen kívül helyezték el. A segédüzemi berendezéseket a FAGA, illetve a Schaltbau cégek szállították.
Járműszekrény szerkesztés
A jármű vázszerkezete hengerelt és hajlított acélprofilokból hegesztéssel készült, az oldalfalakat rézzel ötvözött, így rozsdásodásra kevésbé hajlamos acéllemezek borítják. A padló és a tető rozsdamentes acélból készült. A járművek homloka és az oldalablakok fölötti burkolóelemek szálerősítéses műanyagból készültek és PUR-ragasztóanyaggal kerültek a vázhoz rögzítésre. A gépi berendezés burkolata nyitható és gázrugókkal nyitott állapotban rögzíthető. Az oldalablakok biztonsági üvegezésűek, felső részük billenve nyitható. A jármű padlója gumiprofilokkal támaszkodik a padlólemezre, anyaga fa, PVC-borítással. A motor feletti részen nyitható ajtókat helyeztek el. A járműbe oldalanként egy-egy db kétszárnyú, villamos hajtású lengő-toló ajtón át lehet beszálni, melyek 1300 mm szélességre nyílnak ki.
Forgóvázak szerkesztés
A futómű az emeletes sínbuszoknál alkalmazott kivitel továbbfejlesztése. Mind a hajtott, mind a futótengelynél alkalmazott kivitel közel azonos. A kerékpártengelyt egy, a tengely középvonalán kívül elhelyezett kiegyenlítő emeltyű vezeti, mely a jármű középvonalában a járműszekrényhez elfordíthatóan rögzített és a magasságát a járműszekrényre ágyazott táminga állítja be. Ez a kiegyenlítő emeltyű viszi át a szerkezetre a vonó- és fékezőerőt is. A kiegyenlítő emeltyűhöz rögzített mindkét terelőkart, amely egyrétegű Megi- (fém és gumi) rugókon (mint primer rugózás) keresztül a csapágyakhoz, valamint a szekunder rugóként funkcionáló csavarrugó-párhoz csatlakozik. A csavarrugók felül a forgóváz-hossztartóhoz csatlakoznak. A hossztartók elöl a fék-kereszttartóval kapcsolódnak. A csavarrugókkal párhuzamosan függőleges lengéscsillapítót is beépítettek, továbbá a menetirány szerinti jobb oldalon keresztirányú lengéscsillapító is található.
Gépi berendezés szerkesztés
A járművek hajtását biztosító dízelmotort és hajtóművet a forgóvázon kívülre, a vezetőfülke padlója alatt helyezték el. A hathengeres fekvő elrendezésű Volvo-dízelmotor Voith DIWA hidromechanikus hajtómű köziktatásával kardántengelyen át hajtja a hozzá közeli futómű kerékpárját. A nyomatékot nyomatéktám viszi át a járműszekrényre. Az irányváltós tengelyhajtóművek Kaelble+Gmeinder-gyártmányúak. A gépi berendezés ilyen elrendezése kedvező az alacsony padlós tér mérete szempontjából.
Utastér szerkesztés
Az ülések 3+2-es elrendezésűk, az üléstávolság a páholyokban 1678, a sorüléseknél 775 mm. Az ülések a német Kiel cég gyártmányai és egy C-profillal az oldafalhoz, valamint egy lábbal a padlóhoz vannak rögzítve. Az ablakok fölé hosszanti poggyásztartókat szereltek. A többcélú térben kerekesszékek, gyerekkocsik és kerékpárok elhelyezésére is lehetőség van. Az utasterek fűtését a motor hűtővízköre és egy abba bekötött olajtüzelésű fűtőberendezés biztosítja öt db, az ülések alatt elhelyezett berendezésen keresztül. Az utastájékoztatást az IBIS vezérli és két, a homlokablak mögött a vezetőoldalon felül elhelyezett Brose-gyártmányú gördülővásznas utastájékoztatóból áll. Ezenkívül a vezetőállások mikrofonnal szereltek, melyhez az utastérben négy, a járművön kívül oldalanként egy-egy hangszóró tartozik. A KEG járműveibe egy db, a beszállóajtó mellett elhelyezett zárt WC-t is beépítettek.
Jegyzetek szerkesztés
További információk szerkesztés
- VT672 a Burgenlandbahnnál
- DB Regio átveszi a KEG-részeket a Burgenlandbahnban
- Képek a Burgenlandbahn LVT/S motorkocsijaról Archiválva 2011. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
