Wikipédia

Elmore Leonard

amerikai regény- és forgatókönyíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 17.

Elmore John Leonard Jr. (New Orleans, 1925. október 11. – Bloomfield Hills(wd)[11], Oakland megye, 2013. augusztus 20.) amerikai regény-, novella- és forgatókönyvíró. Legkorábbi, az 1950-es években megjelent regényei westernek(wd) voltak, de később krimire és thrillerekre szakosodott, amelyek közül sokat megfilmesítettek.

Elmore Leonard
2011-ben
2011-ben
SzületettElmore John Leonard Jr.
1925. október 11.[1][2][3][4][5]
New Orleans, Louisiana, USA
Elhunyt2013. augusztus 20. (87 évesen)[1][2][6][3][4]
Bloomfield Hills(wd), Michigan
Álneve«Голландец»
Állampolgárságaamerikai[7]
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozása
Iskolái
  • University of Detroit Jesuit High School and Academy
  • University of Detroit Mercy
Kitüntetései
  • Edgar Allan Poe Award for Best Novel (1984)[8]
  • Best Crime Novel in Swedish Translation (1985)
  • Grand Prix de Littérature Policière (1986)[9]
  • Hammett Prize (1991)
  • The Grand Master (1992)[10]
  • Michigan Author Award (1996)
  • Cartier Diamond Dagger (2006)
  • Owen Wister Award (2009)
Halál okaagyi érkatasztrófa
SírhelyeGreenwood Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Elmore Leonard témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Legismertebb művei közé tartozik a Get Shorty, Out of Sight, Swag, Hombre, Mr. Majestyk és a Rum Punch (a Jackie Brown filmre adaptálva). Leonard írásai között szerepelnek olyan novellák, mint a Three-Ten to Yuma és a The Tall T, valamint a Justified című, 'melyből FX televíziós sorozat lett.

Családja és tanulmányai

szerkesztés

Leonard a louisianai New Orleansban született Flora Amelia (született Rive) és idősebb Elmore John Leonard fiaként.[12] Mivel apja a General Motorsnál dolgozott telephely-keresőként, a család évekig gyakran költözött. 1934-ben Detroitban telepedtek le.

1943-ban végzett a Detroiti Egyetem Jezsuita Gimnáziumán(wd)[13], és miután a tengerészgyalogsághoz a gyenge látása miatt nem vették fel, azonnal csatlakozott a haditengerészethez, ahol három évig a Seabees-nél(wd)[14] szolgált a Csendes-óceán déli részén (a "holland" becenevet kapta Dutch Leonard[15] balkezes bézból dobó után). 1946-ban beiratkozott a Detroiti Egyetemre, és komolyabban foglalkozott az írással, novellaversenyeken indult és folyóiratoknak nyújtotta be azokat publikálásra. 1950-ben végzett angol és filozófia szakon. Egy évvel a diploma megszerzése előtt íróként kapott állást a Campbell-Ewald Reklámügynökségnél, ezt a pozíciót több éven át töltötte be.

Pályafutása

szerkesztés

Leonard az 1950-es években kezdett rendszeresen publikálni népszerű western regényeket. Első sikerét 1951-ben érte el, amikor Argosy-magazin kiadta az „Apacsok nyoma” című novelláját. Az 1950-es években és az 1960-as évek elején folytatta a westernek írását, és több mint 30 novellát publikált. Első regényét, The Bounty Hunters (Fejvadászok) 1953-ban írta, és ezt négy másik regény követte. Westernjei már megmutatták, hogy rajong a kulturálisan sokszínű kívülállók és esélytelenek iránt. Számos történetéhez az arizonai és új-mexikói helyszíneket részesítette előnyben. Öt westernjéből forgattak filmet 1972 előtt: The Tall T (Foglyok – Randolph Scott(wd)[16]), 3:10 to Yuma (Börtönvonat Yumába – Glenn Ford), Hombre (A hallgatag ember – Paul Newman), Valdez Is Coming (Valdez jön – Burt Lancaster) és Joe Kidd (Clint Eastwood).

1969-ben jelent meg első krimije, a The Big Bounce a Gold Medal Books gondozásában. Leonard különbözött az ebben a műfajban író ismert nevektől, mint például Raymond Chandler vagy bármely más híres noir írótól – nem a melodráma és pesszimizmus, hanem inkább a karakterei és a valósághű párbeszédek érdekelték. A történetek gyakran Detroitban játszódtak, de kedvenc helyszínén kívül Dél-Floridát is szívesen használta helyszínként. Az ott játszódó, 1983-ban megjelent regényt, a LaBrava-t ismertette a New York Times.

Következő könyve, egy 1985-ben megjelent Glitz című Atlantic City-beli szerencsejáték-történet, a krimi műfajában jelentett kitörést. 16 hetet töltött a The New York Times bestsellerlistáján. Az ezt követő többi krimi szintén bestseller lett. Stephen King a Glitzről írt recenziójában John MacDonalddal, Raymond Chandlerrel és Dashiell Hammettel egy társaságba helyezte, de Leonard úgy érezte, hogy Ernest Hemingway és John Steinbeck jobban inspirálta.[17] Leonard úgy gondolta, hogy könyvei az 1980-as években egyre humorosabbá váltak, és szabadabb, könnyedebb stílust alakított ki.

Saját kedvencei a 2002-es Tishomingo Blues Dixie Mafia(wd)[18] sztori és az 1988-as Freaky Deaky hippibűnözőkről szóló története volt. Szereplői különböző regények részeiben szerepelnek, mint például a hollywoodi maffiózó Chili Palmer(wd), a bankrabló Jack Foley(wd) vagy a két amerikai marsall, Carl Webster és Raylan Givens. Krimikönyveit többek között a Fawcett Publications, a Bantam Books és a Dell Publishing adta ki. Az 1980-as években kiadója az Arbor House volt, később a William Morrow & Company, a HarperCollins. Regényeiből különböző reprintek vannak; a 2000-es években ez magában foglalta a Weidenfeld & Nicolson kiadásait is. Halála idején regényei több tízmillió példányban keltek el.

Műveinek filmadaptációi között szerepel Jackie Brown (Pam Grier főszereplésével, rendező: Quentin Tarantino); Get Shorty (1995, John Travolta és Gene Hackman); Out of Sight (Mint a kámfor – 1998, George Clooney és Jennifer Lopez, rendezte: Steven Soderbergh) és a Justified című televíziós sorozat. Regényeiből közel harminc film készült, de néhány kritikus számára különleges stílusa csak nyomtatásban vált be.[19]

Magánélete

szerkesztés

1949-ben feleségül vette Beverly Clare Cline-t, és öt közös gyermekük született (két lány és három fiú) mielőtt 1977-ben elváltak. Második házassága 1979-ben, Joan Leanne Lancasterrel (más néven Joan Shepard) felesége halálával ért véget 1993-ban. Ugyanabban az évben feleségül vette Christine Kent-et, majd 2012-ben elváltak.

Leonard élete utolsó éveit a michigani Oakland megyében töltötte családjával. 2013. július 29-én agyvérzést kapott. Az első jelentések szerint lábadozik,[20] de 2013. augusztus 20-án Leonard Detroit külvárosában, a Bloomfield Hills-ben lévő otthonában elhunyt agyvérzés szövődményei következtében.[21] 87 éves volt.[22][23]

Leonard egyik unokája, Alex Leonard a detroiti Protomartyr(wd)[24] együttes dobosa.[25]

Stílusa

szerkesztés

Durva realizmusa és erős párbeszédei mellett, néha a nyelvtan terén engedett némi szabadságot a történet felgyorsítása érdekében. „Elmore Leonard tíz írásszabálya” című esszéjében ezt írta: „A legfontosabb szabályom az, amely összefoglalja a 10-et: Ha úgy hangzik, mint az írás, átírom.” Arra is utalt: "Igyekszem elhagyni azokat a részeket, amelyeket az olvasók hajlamosak kihagyni."[26]

Elmore Leonardot "Detroit Dickensének" nevezték a város lakóinak meghitt portréi miatt, bár azt mondta: "Ha Buffalóban élnék, Buffalóról írnék."[27] Kedvenc jelzője a következő volt: az egyiket a brit New Musical Express adta: „a revolveres vadszamarak költője”.[28] Párbeszédeit olyan írók dicsérték, mint Saul Bellow, Martin Amis és Stephen King. "Az Ön prózája ügyetlenné teszi Raymond Chandlert" – mondta Amis Leonardnak egy Beverly Hills-i Writers Guild rendezvényen 1998-ban.[29] Stephen King „nagy amerikai írónak” nevezte.[30] Charles Rzepka, a Boston Egyetem munkatársa szerint Leonard mestere a szabad közvetett diskurzusnak, egy harmadik személyű narratív technikának, amely azt az illúziót kelti, hogy azonnal hozzáfér egy szereplő gondolataihoz.[31]

Leonard gyakran említette Ernest Hemingwayt, mint talán a legfontosabb befolyást, ugyanakkor kritizálta Hemingwayt humortalansága és önmagát túl komolyan vevő magatartása miatt.[32] Ennek ellenére Leonardot Hemingway és George V. Higgins[33] iránti vonzalma vezette arra, hogy személyes irataival a Dél-Karolinai Egyetem rendelkezzék, ahol Hemingway és Higgins dolgozatai közül sokat archiválnak. Leonard iratai az egyetem Irvin Ritka Könyvek és Különleges Gyűjtemények Tanszékén találhatók.[34][35]

Leonard viszont nagyon erős befolyást gyakorolt az őt követő krimiírók generációjára. Az USA Today-ben megjelent nekrológjában említik George Pelecanos(wd)[36], Michael Connelly(wd)[37], Dennis Lehane és Laura Lippman(wd)[38] nevét.[39]

Díjai

szerkesztés
  • 1984 Edgar Award 1983 legjobb misztikus regényének (LaBrava) járó díj
  • 1992 Grand Master Award életműdíj
  • 2008 F. Scott Fitzgerald Literary Award – F. Scott Fitzgerald irodalmi díj az amerikai irodalomban elért kiemelkedő teljesítményért
  • 2010 Peabody-díj(wd), FX's Justified
  • 2012 National Book Award, Medal for Distinguished Contribution

Művei

szerkesztés

Regények

szerkesztés
Év Regény Film adaptáció ISBN
1953 The Bounty Hunters ISBN 0-380-82225-3
1954 The Law at Randado 1990 – Border Shootout ISBN 0-062-28950-0
1956 Escape from Five Shadows ISBN 0-060-01348-6
1959 Last Stand at Saber River 1997 – Last Stand at Saber River ISBN 0-062-28948-9
1961 Hombre 1967 – Hombre ISBN 0-062-20611-7
1969 The Big Bounce 1969 – The Big Bounce
2004 – The Big Bounce		 ISBN 0-062-18428-8
The Moonshine War 1970 – The Moonshine War ISBN 0-062-20898-5
1970 Valdez Is Coming 1971 – Valdez Is Coming ISBN 0-062-22785-8
1972 Forty Lashes Less One ISBN 0-062-28949-7
1974 Mr. Majestyk 1974 – Mr. Majestyk ISBN 0-062-18840-2
Fifty-Two Pickup 1984 – The Ambassador
1986 – 52 Pick-Up		 ISBN 0-753-81962-7
1976 Swag ISBN 0-062-22786-6
1977 Unknown Man No. 89 ISBN 0-062-18928-X
The Hunted ISBN 0-062-18841-0
1978 The Switch 2013 – Life of Crime ISBN 0-062-20613-3
1979 Gunsights ISBN 0-062-26726-4
1980 City Primeval ISBN 0-062-19135-7
Gold Coast 1997 – TV-film ISBN 0-062-20609-5
1981 Split Images 1992 – TV-film ISBN 0-688-16971-6
1982 Cat Chaser 1989 – Cat Chaser ISBN 0-060-51222-9
1983 Stick 1985 – Stick ISBN 0-062-18435-0
LaBrava
Edgar Award, Legjobb regény (1984)		 ISBN 0-062-22788-2
1985 Glitz 1988 – TV-film ISBN 0-062-12158-8
1987 Bandits ISBN 0-062-12032-8
Touch 1997 – Touch ISBN 0-062-26598-9
1988 Freaky Deaky 2012 – Freaky Deaky ISBN 0-062-12035-2
1989 Killshot 2008 – Killshot ISBN 0-688-16638-5
1990 Get Shorty 1995 – Get Shorty
2017 – TV-sorozat Get Shorty		 ISBN 0-062-12025-5
1991 Maximum Bob 1998 – TV-sorozat Maximum Bob ISBN 0-062-00940-0
1992 Rum Punch 1997 – Jackie Brown ISBN 0-062-11982-6
1993 Pronto 1997 – TV-film
2010 – TV-sorozat Justified		 ISBN 0-062-12033-6
1995 Riding the Rap 2010 – TV-sorozat Justified ISBN 0-062-02029-3
1996 Out of Sight 1998 – Out of Sight
2003 – TV-sorozat Karen Sisco		 ISBN 0-061-74031-4
1998 Cuba Libre ISBN 0-062-18429-6
1999 Be Cool 2005 – Be Cool ISBN 0-060-77706-0
2000 Pagan Babies ISBN 0-062-26601-2
2002 Tishomingo Blues ISBN 0-062-00939-7
2004 Mr. Paradise ISBN 0-060-59807-7
A Coyote's in the House ISBN 0-141-31688-8
2005 The Hot Kid ISBN 0-060-72423-4
2006 Comfort to the Enemy
Sorozatban megjelent a The New York Timesban
 ISBN 0-061-73515-9
2007 Up in Honey's Room ISBN 0-060-72426-9
2009 Road Dogs ISBN 0-061-98570-8
2010 Djibouti ISBN 0-062-00831-5
2012 Raylan 2010 – TV-sorozat Justified ISBN 0-062-11947-8

Gyűjtemények

szerkesztés
Év Kollekció ISBN
1998 The Tonto Woman and Other Western Stories ISBN 0-385-32387-5
2002 When the Women Come Out to Dance
Later reprint retitled Fire in the Hole		 ISBN 0-060-58616-8
2004 The Complete Western Stories of Elmore Leonard ISBN 0-060-72425-0
2006 Moment of Vengeance and Other Stories ISBN 0-060-72428-5
2006 Blood Money and Other Stories ISBN 0-06-125487-8
2006 Three Ten To Yuma and Other Stories (3:10 to Yuma – film) ISBN 0-06-133677-7
2007 Trail of the Apache and Other Stories ISBN 0-06-112165-7
2009 Comfort to the Enemy and Other Carl Webster Stories ISBN 0-297-85668-5
2014 Charlie Martz and Other Stories: The Unpublished Stories of Elmore Leonard ISBN 0-297-60979-3

Novellák

szerkesztés
Év Cím Első megjelenés Film
1953-03 "Three-Ten to Yuma" Dime Western Magazine 1957 – 3:10 to Yuma
2007 – 3:10 to Yuma
1955-02 "The Captives" Argosy 1957 – The Tall T
1982 "The Tonto Woman" Roundup 2007 – Academy Awards nominated Live Action Short
1996 "Karen Makes Out" Murder For Love – Delacorte Press 1996 First episode in Karen Sisco TV series
2001 "Fire in the Hole" ebook (ISBN 0-062-12034-4) 2010 – TV series Justified
2001 "Chickasaw Charlie Hoke" Murderers' Row: Original Baseball Mysteries [40]
2005 "Louly and Pretty Boy" Dangerous Women – Mysterious Press 1996

Forgatókönyvek

szerkesztés
Év Cím Rendező Társszerző
1970 The Moonshine War Richard Quine
1972 Joe Kidd John Sturges
1974 Mr. Majestyk Richard Fleischer
1980 High Noon, Part II (TV) Jerry Jameson
1985 Stick Burt Reynolds Joseph Stinson
1986 52 Pick-Up John Frankenheimer John Steppling
1987 The Rosary Murders Fred Walton William X. Kienzle & Fred Walton
Desperado (TV Movie) Virgil W. Vogel
1989 Cat Chaser Abel Ferrara James Borelli

Filmek

szerkesztés

A már említett novellákon kívül Leonard számos regényét filmként adaptálták, köztük a Get Shorty (1990-es regény, 1995-ös film), a Out of Sight (1996-os regény, 1998-as film) és a Rum Punch (1992-es regény, 1997-es film: Jackie Brown). Az 52 Pick-Up című regényt először nagyon lazán adaptálták az 1984-es The Ambassador (1984) filmbe, Robert Mitchum főszereplésével, majd két évvel később eredeti címén Roy Scheider főszereplésével. Leonard több forgatókönyvet is írt regényei alapján, valamint olyan eredeti forgatókönyveket, mint például Joe Kidd (1972).

A Hombre (1967) című film, Paul Newman főszereplésével Leonard 1961-es azonos című regényének adaptációja volt.

Three-Ten to Yuma című novelláját (1953. március), valamint a The Big Bounce (1969) és az 52 Pick-Up című regényét kétszer forgatták.

Egyéb megfilmesítések:

Magyarul megjelent

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ http://lifeinlegacy.com/Display.aspx?weekof=2013-08-24
  7. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2013. augusztus 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  8. ↑ https://edgarawards.com/category-list-best-novel/
  9. ↑ https://www.babelio.com/prix/36/de-la-Litterature-Policiere-Grand-Prix
  10. ↑ https://edgarawards.com/category-list-the-grand-master/
  11. ↑ Bloomfield Hills egy kisváros az Egyesült Államokban, Michigan államban, Oakland megyében.
  12. ↑ Ells, Kevin. Elmore Leonard Jr., Encyclopedia of Louisiana. Louisiana Endowment for the Humanities (2011. január 31.). Hozzáférés ideje: 2022. január 21.  Archiválva 2013. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2013. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  13. ↑ University of Detroit Jesuit High School and Academy
  14. ↑ Az Egyesült Államok haditengerészeti építőzászlóaljai, ismertebb nevén a Navy Seabees, alkotják az Egyesült Államok Haditengerészeti Építő Haderejét. A Seabee becenév a "CB" kezdőbetűk heterográfja a "Construction Battalion" szavakból.
  15. ↑ "Dutch" Leonard
  16. ↑ George Randolph Scott (1898. január 23. – 1987. március 2.) amerikai filmszínész, pályafutása 1928-tól 1962-ig terjedt.
  17. ↑ King, Stephen. „What went down when Magyk went up”, The New York Times, 1985. február 10.. [2018. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. december 2.) (amerikai angol nyelvű) 
  18. ↑ A Dixie Mafia egy főleg fehér déliekből álló bűnszervezet, amelynek székhelye a georgiai Winderben található, és legalább az 1970-es évek óta elsősorban az Egyesült Államok déli részén működik.
  19. ↑ Lane, Anthony. The Dutch accent: Elmore Leonard's talk (amerikai angol nyelven) (2013. augusztus 21.) 
  20. ↑ Whitall, Susan. „Elmore Leonard in hospital recovering from stroke”, The Detroit News, 2013. augusztus 5.. [2013. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.) 
  21. ↑ Photos: Elmore Leonard dies. Arizona Daily Star, 2013. augusztus 20. [2013. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
  22. ↑ Whitall, Susan. „Elmore Leonard, the 'Dickens of Detroit,' wrote with gritty flair”, The Detroit News, 2013. augusztus 20.. [2013. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.) 
  23. ↑ Stasio, Marilyn. „Elmore Leonard, Who Refined the Crime Thriller, Dies”, The New York Times , 2013. augusztus 20.. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.) 
  24. ↑ A Protomartyr egy amerikai rockegyüttes, amely 2010-ben alakult a Michigani Detroitban.
  25. ↑ Lipez, Zachary: Second Impressions of Protomartyr (amerikai angol nyelven). Vice , 2015. december 23. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
  26. ↑ Leonard, Elmore. „Writers on Writing; Easy on the Adverbs, Exclamation Points and Especially Hooptedoodle”, The New York Times , 2001. július 16.. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.) 
  27. ↑ Challen, Paul C.. Get Dutch! : a biography of Elmore Leonard. Toronto: ECW Press (2000). ISBN 978-1550224221. OCLC 44674355 
  28. ↑ The Telegraph, 20 August 2013 Archiválva 2020. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Retrieved January 22, 2017
  29. ↑ Leonard, Elmore. Amis, Martin interjúja.. Martin Amis interviews Elmore Leonard (PDF). 1998. január 23. Archiválva 2013. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
  30. ↑ King, Stephen. „The Tao of Steve”, Entertainment Weekly, 2007. február 1.. [2011. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.) 
  31. ↑ Rzepka, Charles. Being Cool: The Work of Elmore Leonard. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 21. o. (2013). ISBN 9781421410159 
  32. ↑ Mark Lawson, "Best-selling novelist Elmore Leonard, master of verbal tics and black humour" Archiválva 2020. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben., The Guardian, August 20, 2013.
  33. ↑ George Vincent Higgins (1939. november 13. – 1999. november 6.) amerikai író, jogász, újságíró, szakíró és főiskolai tanár.
  34. ↑ „Elmore Leonard's Papers (and Hawaiian Shirts) Go to University of South Carolina”, 2014. október 16.. [2015. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. november 27.) 
  35. ↑ „Elmore Leonard archive goes to South Carolina”, 2014. október 15.. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. november 27.) 
  36. ↑ George P. Pelecanos (1957. február 18. –) amerikai író.
  37. ↑ Michael Joseph Connelly (1956. július 21. –) amerikai detektívregények szerzője.
  38. ↑ Laura Lippman (1959. január 31. –) amerikai újságíró és író.
  39. ↑ McClurg, Jocelyn and Carol Memmott. „Author Elmore Leonard dies at 87”, USA Today, 2013. augusztus 20.. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. május 21.) 
  40. ↑ Penzler, Otto (Editor). Murderers' Row Original Baseball Mysteries (Gyilkosok sora Eredeti Baseball Rejtélyek), First, CA: New Millennium Entertainment (2001. december 17.). ISBN 978-1893224254 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Elmore Leonard című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elmore_Leonard&oldid=27694157”