Esterházy Mihály (főrend)

politikus

Galántai gróf Esterházy Mihály (Nagyszeben, 1783. február 9.Pozsony, 1874. december 4.) reformpárti politikus, a honvédelmi bizottmány tagja, az országgyűlés felsőházának korelnöke, mecénás.

Esterházy Mihály
Született 1783. február 9.
Nagyszeben
Elhunyt 1874. december 4. (91 évesen)
Pozsony
SzüleiEsterházy Nepomuk János
Foglalkozása politikus

ÉletpályájaSzerkesztés

Keresztapja Éder József Károly volt. Tanulmányait több testvéréhez hasonlóan Kolozsvárt végezte. Hivatali pályáját Kolozs vármegye aljegyzőjeként kezdte. Később gyakornok volt Marosvásárhelyen a királyi táblán és Kolozsváron a guberniumnál.

1803-ban az Erdélyi Udvari Kancelláriánál fogalmazó lett, majd 1804-ben kamarás címet nyert.

1806-ban Reiner József főherceg szolgálattevő kamarásának nevezték ki, később a titkára lett. Szolgálatáért 1817-ben megkapta a Lipót-rend kiskeresztes vitéze kitüntetést és az egyesült udvari kancelláriánál titkár lett, majd firenzei követ.

1820-ban Békés vármegye táblabírájává nevezték ki. 1825-től beszélt az országgyűlésben. Széchenyi István köréhez tartozott, folyamatosan törekedett Magyarország fejlesztésére. 1830-ban magyar udvari kancellárnak és országgyűlési követnek ajánlották. 1836. október 29-én lemondott posztjairól.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjává választották. 1852-ben hat évi várfogságra ítélték, büntetését Komáromban töltötte. 1855-ben kegyelemmel szabadult.

1860-ban rehabilitálták, 1861-ben a felsőház korelnöke lett.

Szenvedélyesen ápolta a zenét és a geológiát. Támogatta Beethovent és a gyermek Lisztet.[1]

CsaládjaSzerkesztés

Az Esterházy család öregebb cseszneki ágának volt a tagja. Apja Esterházy Nepomuk János (17541840) Veszprém vármegyei főispán és Bánffy Ágnes (17561831), akiknek tizenkét gyermeke született. Testvére volt többek között Ferenc (17781855), Alajos (1780-1868) György (17811865) és Dénes (17891862).

1817. április 19-én házasságot kötött Schröfl-Mannsberg Antóniával (17951880). Hét gyermekük született: Ágnes (1818), Szerafin (1820–1878), István (1822–1899) országgyűlési képviselő, Antal (1825), Ferenc (1828–1861), Franciska (1831–1925) és Sarolta (1834–1890).[2][3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása pp. 282. Budapest, herceg Esterházy Miklós, 1901. december 31. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
  2. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  3. Magyar családtörténeti adattár

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gróf Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leirása. Kézirat gyanánt kiadja herczeg Esterházy Miklós. Budapest, 1901.
  • Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5  
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerkesztette: Pálmány Béla. Budapest, Magyar Országgyűlés, 2002.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861.
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés