Esterházy Mihály (főrend)

politikus

Galántai gróf Esterházy Mihály (Nagyszeben, 1783. február 9.Pozsony, 1874. december 4.) főrend.

Esterházy Mihály
Született 1783. február 9.
Nagyszeben
Elhunyt 1874. december 4. (91 évesen)
Pozsony
SzüleiEsterházy Nepomuk János
Foglalkozása politikus

ÉletpályájaSzerkesztés

Esterházy Mihály tanulmányairól nincs információ. 1819-ben a Lipót-rend kiskeresztes vitéze lett. 1820-ban Békés vármegye táblabírája lett. 1825-től a magyar parlamentben beszélt. 1830-ban országgyűlési követnek ajánlották. 1836. október 29-én lemondott posztjairól. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjává választották.

Széchenyi István körébe tartozott, és folyamatosan törekedett Magyarország fejlesztésére.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei: Esterházy Nepomuk János (1754–1840) főispán és Bánffy Ágnes (1756–1831) volt. Három testvére volt: Ferenc (1778–1855), György (1781–1865) és Dénes (1789–1862). 1817. április 19-én házasságot kötött Schröfl-Mannsberg Antóniával (1795–1880). Hét gyermekük született: Ágnes (1818), Szerafin (1820–1878), István (1822–1899) országgyűlési képviselő, Antal (1825), Ferenc (1828–1861), Franciska (1831–1925) és Sarolta (1834–1890).[1][2]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gróf Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leirása. Kézirat gyanánt kiadja herczeg Esterházy Miklós. Budapest, 1901.
  • Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5  
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerkesztette: Pálmány Béla. Budapest, Magyar Országgyűlés, 2002.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861.
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés