Főmenü megnyitása

Farkaspatyi Farkas Dávid Károly József (Zalaszentmihályfa, Zala vármegye, 1816. december 31. - Zalaegerszeg, 1886. február 24.) zalai földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő. A farkaspatyi Farkas család utolsó férfi ivadéka.

farkaspatyi Farkas Dávid
Született 1816. december 31.
Szentmihályfa, Zala vármegye
Elhunyt 1886. február 24. (69 évesen)
Zalaegerszeg
Nemzetisége magyar
Házastársa nemesócsai és czifferi Fűzik Mária (1824-1902)
Foglalkozása jogász, országgyűlési képviselő.
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

ÉleteSzerkesztés

A régi dunántúli nemesi származású farkaspatyi Farkas család sarja. Édesapja farkaspatyi Farkas Gábor, kálócfapusztai földbirtokos, hadnagy, édesanyja hottói Nagy Anna (1780-1835) volt. Keresztszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károly (1786-1861), zalai alispán, és neje nedeczei Nedeczky Terézia voltak. Az ősrégi farkaspatyi Farkas család, már a 16. században viselte az előnevét, amelyet a Vas vármegyei Alsópaty földbirtokuk után vettek fel.[1] Nagyapja, farkaspatyi Farkas György (1741-1801) volt. A család Zala vármegyébe került, amikor a 18. század elején farkaspatyi Farkas Gábor feleségül vette a Sidy családból való Sidy Mária kisasszonyt, Sidy Mihály (†1711) egervári vicekapitány és szenterzsébeti Terjék Mária lányát. Farkas Dávidnak egy fivére és három leánytestvére volt: farkaspatyi Farkas András (1806-1868), az egerszegi járás alszolgabírája; kisjenői és jankópatyi Jankó Zákáriásné farkaspatyi Farkas Terézia (1803-1877); farkaspatyi Farkas Anna (1807-1865), Nunkovics József (1797-1845) házastársa; és farkaspatyi Farkas Judit (1822-1894), kehidai Deák Lajos (1817-1879) királyi testőr felesége.

Farkas Dávid az alaptanulmányait Kőszegen, Sopronban végezte. Ott egy ideig leánytestvére és sógora birtokán, Kisjenőn gazdálkodott, majd Szentmihályfára, Boncódfölde mellett költözött, ahol gyermekei születtek, később viszont Zalaegerszegre. Kálócfapusztai birtokán a 18. századi kápolnát megújította, leánya korai halála után birtokainak jövedelméből Zalaegerszegen sokféle jótékonysági alapítványt létesített. 1881-ben a kerület országgyűlési képviselőjének választották. Az 1848-as szabadság harc eszmeinek és Kossuth Lajosnak nagy tisztelője volt; 1883-ban, farkaspatyi Farkas Dávid, boldogfai Farkas Ferenc és Ruzsits Károly vármegyei bizottsági tagok indítványt kezdeményeztek Kossuth Lajos kitűnő hazafi érdemei elismeréseül 80 éves jubileuma alkalmából küldendő üdvözlet tárgyában.[2] Személyes érdemei, alapítványai miatt a városban rendkívül nagy tekintélynek örvendett, halála a város gyászának is számított. Kálócfapusztán, Kiskutas mellett, temették el, sírja ma is az ottani kápolna kriptájában van.[3]

Halálával kihalt a farkaspatyi Farkas család.

HázasságaSzerkesztés

Farkaspatyi Farkas Dávid 1843. október 3.-án Gógánfán feleségül vette nemesócsai és czifferi Fűzik Mária Anna (*Gógánfa, Zala vármegye, 1824. augusztus 9.–†Zalaegerszeg, 1902. március 20.) kisasszonyt, akinek a szülei nemesócsai és czifferi Fűzik Ignác (1790-1855) és hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Anna (1797-1829) asszony voltak. A jólelkű urnő Egerszegen hunyt el ahonnan a pusztakálócfai családi sírboltba szállították végső nyughelyére, férje mellé.[4] A házasságából három leánygyermek született, mindegyik korán hunyt el:

JegyzetekSzerkesztés