Felsőberecki
Felsőberecki község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
| Felsőberecki | |
 | |
| A Mailáth József szivattyútelep | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Sátoraljaújhelyi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Horváth Tibor (független)[1] |
| Irányítószám | 3985 |
| Körzethívószám | 47 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 231 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 71,95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 21′ 41″, k. h. 21° 41′ 37″48.361489°N 21.693531°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 41″, k. h. 21° 41′ 37″48.361489°N 21.693531°E | |
 Felsőberecki
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőberecki témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésA Bodrogközben, közvetlenül a Bodrog bal partján fekszik, Miskolctól közúton mintegy 90 kilométerre keletre.
A szomszédos települések: délkelet felől Karos (légvonalban 6, közúton mintegy 10 kilométerre), dél felől Alsóberecki (2 kilométerre), nyugat felől pedig Sátoraljaújhely (10 kilométerre). Északkeleti irányból szlovákiai, Bodrogszöghöz (Klin nad Bodrogom) és Bodrogszerdahelyhez (Streda nad Bodrogom) tartozó területek határolják.
Megközelítése
szerkesztésKözúton csak Alsóbereckin keresztül érhető el, a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda közti 381-es főútból kiágazó 38 107-es számú mellékúton.
Története
szerkesztésA települést a honfoglalás előtt szláv népek lakták.[forrás?]
A község neve személynévi eredetű lehet (Brictius, Bereck).[3]
A 19. század végéig mocsaras, nádas, lápos vidék vette körül a települést. A faluban élő emberek tették termővé, legelővé, hogy megélhetést biztosítson számukra. Első temploma egy fából készült római katolikus templom volt, amit árvíz pusztított el. Kőtemplomát 1787-ben építették. Református temploma 1790-ben épült. 1925-re tehető a görögkatolikus lakosság megjelenése.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Dancs János (KDNP)[4]
- 1994–1998: Dancs János (független)[5]
- 1998–2002: Fejjel István (független)[6]
- 2002–2006: Fejjel István (független)[7]
- 2006–2010: Fejjel István (független)[8]
- 2010–2014: Horváth Tibor (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Horváth Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019–2024: Horváth Tibor (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Horváth Tibor (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 282 | 270 | 259 | 226 | 228 | 234 | 231 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 3% cigánynak, 1,5% szlováknak mondta magát (9,1% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33%, református 33,3%, görögkatolikus 19,7%, felekezeten kívüli 3,8% (9,8% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 1,3% szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,3% volt római katolikus, 21,9% református, 14,9% görög katolikus, 3,5% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
szerkesztés- Mailáth József szivattyútelep
- Bodrog ártere
Felsőberecki legnagyobb kincse a Bodrog árterének természeti értékei mellett a Felsőberecki-főcsatorna torkolatánál található Mailáth József szivattyútelep. Az ipari műemlék 110 éves. A faluban több lakóház őrzi az itteni népi építkezés hagyományait. A község látványossága még, hogy a 300 lelket sem számláló faluban 3 felekezet templomát is megtaláljuk görögkatolikus és az 1943-ban[15] épített református, és római katolikus templomot is. Napjainkban a pihenni vágyók, a vízi és a kerékpáros turizmus szerelmesei szívesen keresik fel a szinte érintetlen természeti környezetben lévő falut.
-
A görögkatolikus templom -
A református templom -
A katolikus templom
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1978 ISBN 963 05 1490 7 Alsóberecki és Bereck szócikkek
- ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Felsőberecki Helységnévtár
- ↑ Felsőberecki Helységnévtár
- ↑ Tiszáninneni Református Egyházkerület honlapja. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
