Főmenü megnyitása

Szent László-templom (Furta)

(Furtai római katolikus templom szócikkből átirányítva)

A furtai Szent László király római katolikus templom, barokk stílusban épült, de copf stílusjegyeket is tartalmaz. A templomot Fáy Ferenc és Kende László kisprépostok építették 1782 és 1786 között.[5] 1958 óta műemléki védettség alatt áll.[4] A műemlék törzsszáma: 1830, KÖH azonosítója: 5297.[6]

Furtai római katolikus templom
Furtai római katolikus templom.jpg
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Egyházkerület berettyóújfalui
Egyházmegye Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (1993–)
Védőszent I. László magyar király
Lelkész Rákóczi Jenő
Építési adatok
Építése 1782 és 1786 között[1]
Rekonstrukciók évei 1985.[2], 1991, 2006[3]
Stílus provinciális barokk
Építtetője Fáy Ferenc és Kende László
Felszentelés 1791[4]
Alapadatok
Hosszúság35,40[4] m
Szélesség17,50[4] m
Magassága33,10[4] m
Építőanyag tégla
Elérhetőség
Település Furta
Hely Táncsics Mihály u. 1 - 4141
Elhelyezkedése
Furtai római katolikus templom (Magyarország)
Furtai római katolikus templom
Furtai római katolikus templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 54″, k. h. 21° 27′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 54″, k. h. 21° 27′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Furtai római katolikus templom témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

ElőzményekSzerkesztés

Furta első templomát valamikor a középkor folyamán építették a római katolikusok.[7] A falu ekkor a nagyváradi prépostsághoz tartozott. A reformáció előretörésével Furta és a környező falvak is, a reformációt követő földesurak kezébe került, akik megkövetelték jobbágyaiktól, hogy kövessék vallásosságukban is uraikat. Így 1557-től már a reformátusok használták a templomot. A templom a török hódoltság alatt elpusztult, a falu pedig szinte teljesen elnéptelenedett.[3] Az 1690-es évek elején, amikor Nagyváraddal együtt Bihar vármegye is felszabadult a török uralom alól, I. Lipót magyar király visszaállította a 134 évig szünetelő nagyváradi püspökséget, így Furta is visszakerült a fennhatósága alá.[8] A település lassan újra benépesült. Először Zsákáról költöztek át „szabadmentelmű” jobbágyok, akik többnyire református vallásúak voltak. Később, 1760-tól idegen nemzetiségű, utóbb „megmagyarosodott” katolikus lakosokat telepítettek a falu úgynevezett „sorosi” (a mai Kossuth utca környéke) részére.[3] Alapi János akkori kisprépost, erdei birtokán egy kápolnát építtetett 1775-ben. Ez az építmény 160 évig állt a katolikus hívők rendelkezésére, amikor 1935-ben életveszélyessége miatt lebontották.[9]

ÉpítéseSzerkesztés

A kisprépostság a telepesek részére kijelölt helyen, a "Soron" (a mai Táncsics Mihály és Kossuth utca sarkán) kezdte el az építkezést. A templomépítést sürgette az a körülmény, hogy egyre gyarapodott a katolikus hitvallásúak száma - az egyébként református többségű Furtán.

 
Szent László király templom

A falu katolikus egyháza ekkor - és meg hosszú ideig – egyházigazgatási szempontból a nagyváradi püspökség, közelebbről pedig a Sárréti esperesség irányítása alatt állott. A templom építéséhez szükséges téglát a mai Táncsics utca végén vetették, illetve égették. A téglákon két féle monogram ”F. F.” (Fáy Ferenc) és „K. L.” (Kende László) lelhető fel.

A katolikus templom építésének idejéről többféle feljegyzés és vélemény létezik. Az egyik szerint Fáy Ferenc kisprépost 1783-ban építtette a templomot, Kende László kisprépost “csupán” a lelkészlakot létesítette 1776 körül, illetőleg 1783 után a toronyórát csináltatta. Később, 1803-ban pedig kijavíttatta a templomot. Kende Lászlónak a furtai katolikus egyház újra megtelepítésében játszott tevékeny szerepére utal, a ma is meglévő kisharangon lévő felirat: ”Templo Furtensi Donavit. Josephus Agrie 191. Ladislaus Kende de-Kölcse kan. et M.”[10] Meglehetösen elterjedt az a közfelfogás, amely szerint a furtai római katolikus plébániát 1785-ben alapították újra. A leginkább helytálló álláspont viszont az, hogy a templomot Fáy Ferenc és Kende László kisprépostok építtették, 1782 és 1786 között.[11] Az elkészült templomot Szent László király tiszteletére szentelték fel, 1791-ben.[4]

Az épületSzerkesztés

 
A templom főhomlokzata

A furtai katolikus templom, kora építészetének egyik remeke.[12] Egyhajós, nyugati főhomlokzati középtornyos templom. Gazdagon tagolt provinciális barokk stílusban épült, de kialakításában és formaképzésében, copf stíluselemeket is tartalmaz. Formájában eltér az általánosan használatos vidéki templomoktól. A sík mennyezettel készült templomhajóhoz dúsan tagozott íves falkiképzéssel csatlakozik a jellegzetes barokk hagymasisakkal fedett toronytest, amelynek magassága a kereszt aljáig 33,1 méter.[3] A félkör lezárású szentélyrész, visszaugró alaprajzzal készült, két oldalon toldalékszerűen csatlakozó alacsonyabb sekrestyével. Főbejáratát a hajó elé állított torony alsó részében helyezték el, így ezt az oldalt mint főhomlokzatot, hangsúlyosan alakították ki.[13] Külső hossza 35,4 méter, szélessége 13 méter, mely két oldalon a szentélyhez illeszkedő sekrestyével és hittanteremmel 17,50 méterre szélesedik. A 18. század végén készült barokk stílusú márvány főoltár mellett, a Szentsír mellékoltár klasszicista stílusban a 19. század első felében épült. Az orgonát Kiszel István debreceni mester készítette 1877-ben.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vende Aladár: Bihar vármegye községei-Furta. Borovszky Samu – Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai. Arcanum Adatbázis Kft. 2004.
  2. Furta Krónikáskönyve 73.old.
  3. a b c d Magyar Kurír 2006
  4. a b c d e f g Tóth Béla 2006
  5. Furta Krónikáskönyve 65. old.
  6. Római katolikus templom–Furta. Műemlékem.hu
  7. Furta Krónikáskönyve 65. old.
  8. Furta Krónikáskönyve 65. old.
  9. Furta Krónikáskönyve 66.old.
  10. Furta Krónikáskönyve 67. old.
  11. Furta Krónikáskönyve 68. old.
  12. Furta Krónikáskönyve 68.old.
  13. Furta Krónikáskönyve 69. old.

ForrásokSzerkesztés

  • Furta Krónikáskönyve 1998: Dr. Baranyi Béla és Jordán Sándor. Furta Krónikáskönyve. Furta Község Önkormányzata, 65–74. o.. ISBN: 963-03-5976-6 (1998) 
  • Magyar Kurír 2006: Tóth Béla: Megújult Furtán a római katolikus templom. Katolikus hírportál. Magyar Kurír – Katolikus hírportál. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
  • Tóth Béla 2006: Tóth Béla: Megújul a furtai Római Katolikus templom. Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye honlapja. (Hozzáférés: 2006. szeptember 25.)

További információkSzerkesztés