Günther von Kluge
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Günther von Kluge (teljes nevén Hans Günther von Kluge[1] Posen, 1882. október 30. – 1944. augusztus 19.) német katonatiszt.
| Günther von Kluge | |
 | |
| Günther von Kluge | |
| Beceneve | Der kluge Hans |
| Született | 1882. október 30..svg){kind=small} Posen, Porosz Királyság, Német Császárság |
| Meghalt | 1944. augusztus 19. (61 évesen).svg){kind=small} Metz, Harmadik Birodalom |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége |  Német |
| Fegyvernem | .svg){kind=small} Reichswehr 1916-1930 Wehrmacht 1930-1944 |
| Rendfokozata | tábornagy (Generalfeldmarschall) |
| Egysége | 4. hadsereg (4. Armee), Közép Hadseregcsoport |
| Csatái | első világháború |
| Kitüntetései | Vaskereszt Lovagkeresztje tölgyfalombokkal és kardokkal |
| Halál oka | méreg |
| Szülei | Max von Kluge |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Günther von Kluge témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
szerkesztésPorosz katonacsaládban született. Kluge a Blitzkrieg tervével vált ismertté, és lett tábornagy.
Az első világháború alatt törzstisztként szolgált, és 1916-ban részt vett a verduni csatában. 1936-ra már altábornagyi rendfokozatban szolgált, majd 1937-ben átvette a 6. hadsereg parancsnokságát, melyből később a 4. hadsereg lett, amit 1939-ben lengyelországi hadjáratban vezetett. Bár ellenezte a nyugati támadás tervét, ő vezette a 4. hadsereg támadását az Ardenneken keresztül, ami franciaországi hadjáratban érte el tetőpontját. 1940 júliusában előléptették tábornaggyá. Továbbra is a 4. hadsereg parancsnoka maradt a Barbarossa hadművelet alatt, ahol feszült viszonyba került Heinz Guderiannal taktikai kérdések és Guderian későbbi engedetlensége miatt.
Miután Fedor von Bock-ot menesztették a Közép Hadseregcsoport vezetéséből 1941 végén, Klugét előléptették és ő vezette a hadseregcsoportot 1943 októberéig, amikor megsebesült. Von Kluge gyakran figyelte az irányítása alatt lévő hadosztályokat repülőjéről. Repülései közben unaloműzésként néha rókákra vadászott – határozottan szokatlanul – a levegőből. 1943. október 27-én Kluge súlyosan megsérült, mikor autója felborult a Minszk – Szmolenszk úton. 1944 júliusáig nem tudott szolgálatba állni. Gyógyulása után ő lett a nyugati német erők (Oberbefehlshaber West) parancsnoka, Gerd von Rundstedt helyett.
A német katonai ellenállás vezetője, Henning von Tresckow, von Kluge vezérkari főnökeként szolgált a Közép Hadseregcsoportban, így von Kluge is némiképp benne volt az ellenállásban. Egykori tisztjétől, Georg von Boeselagertől információkat kapott, így tudott von Tresckow tervéről, miszerint lelövik Hitlert, miközben szemlét tart a Közép Hadseregcsoportnál. Von Kluge viszont minden segítséget visszautasított, amint kiderült hogy Hitler túlélte Stauffenberg merényletét, és a Hitler elleni bombamerénylet szervezői támogatását kérték. A merényletet követően von Klugét Hitler Berlinbe hívta. A német tiszt úgy gondolta, hogy Hitler meg fogja büntetni, mert úgy gondolja benne volt az összeesküvésben, így a Berlinbe tartó repülőgépen ciánkapszulával véget vetett életének. Von Kluge hagyott egy levelet Hitlernek, melyben azt tanácsolja a Führernek, hogy kössön békét és „vessen véget ennek a reménytelen harcnak, mikor szükséges…”. Mikor Hitler elolvasta a levelet, állítólag átnyújtotta azt Alfred Jodlnak és megjegyezte: „Ha von Kluge nem lett volna öngyilkos, akkor le lenne tartóztatva”.
Günther von Kluge beceneve a katonák közt der kluge Hans, azaz „Okos Hans” volt. Igaz, a Hans nem volt az igazi nevének része, de ezt a nevet karrierje elején szerezte, mikor eszét dicsérték, ugyanis akkoriban volt egy ünnepelt ló, ami állítólag dátumokat tudott megjegyezni és számolt. A lovat Okos Hansnak nevezték, így von Kluge is megkapta a ló nevét.
Források
szerkesztés- Peter Hoffman (tr. Richard Barry) The History of the German Resistance, 1939–1945, Cambridge, MA: MIT Press, 1977 ISBN 0773515313
- William L. Shirer: The Rise and Fall of the Third Reich, New York: Simon and Schuster, 1990 ISBN 0671728687
.png){kind=small}
