Főmenü megnyitása

Gerő Ferenc (Budapest, 18911959. szeptember 10.[1]) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető.

Gerő Ferenc
Személyes adatok
Teljes név Gerő Ferenc
Születési dátum 1891
Születési helyBudapest, Magyarország magyar
Halálozási dátum 1959. szeptember 10.
Halálozási helyMagyarország
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
?NB Ijátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
ÉvekKonföderációStátusz
19221937.FIFA-tagjátékvezető

Tartalomjegyzék

PályafutásaSzerkesztés

Nemzeti játékvezetésSzerkesztés

A budapesti alosztálynál lett a legfelső szintű labdarúgó-bajnokság III. fokú játékvezetője. A Bírói Tanács első hivatalos bíróküldése 1917. augusztus 13-ára történt: a 33 FCTörekvés SE: Fehéry Ákos-, VasasUTE: Sebők Ármin-, III. Kerületi TVEBTC: Gerő Ferenc-, BAKFTC: Klug Frigyes-, stb. Ez a bíróküldés az első világháború (1914-1918) idejére esik. 1926-ban az MLSZ megalakította a professzionista labdarúgó szövetséget, 25 fő társával egyetemben részese volt a kijelölt játékvezetői gárdának. Magyarországon soha nem volt profi játékvezető, csak professzionista mérkőzést vezető bíró. A Bírói Tanács (BT) Bíróküldő Bizottsága (BB) valójában nem végzett szakmai munkát, hiszen a csapatok fordulóról-fordulóra név szerint kérték a játékvezetőket. A BT csak akkor lépett közbe, ha egy játékvezetőt, azonos időben több mérkőzésre kérték.

1950. márciusban a Futballbírák Testületének (FT) főtitkára Tabák Endre a játékvezetők részére egységes felszerelést alakított ki. A felső ruházat fekete ing, FT emblémával, fehér gallérral, az újak és a nyak fehér szegéllyel. Fekete sportnadrág, fekete sportszár fehér szegéllyel. Ugyanakkor FIFA JB szettet kaptak nemzetközi játékvezetőink: Kamarás Árpád, Dorogi Andor, Gerő Ferenc, Klug Frigyes, Hertzka Pál, Iváncsics Mihály és a 40 éves jubileumát ünneplő Bíró Sándor.

Nemzetközi játékvezetésSzerkesztés

A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1922-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett vagy működő társának segített partbíróként. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1937-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 7.

OlimpiaSzerkesztés

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján a FIFA JB partbíróként foglalkoztatta. Az első hivatalosnak tekinthető - több földrész válogatott csapata képviseltette magát - labdarúgó-világbajnokságon partbíróként négy esetben tevékenykedett. Korabeli versenykiírás szerint döntetlen mérkőzés esetén megismételték a találkozót. A SvájcCsehszlovákia újra játszott mérkőzésre a FIFA JB Ivancsics Mihály bíró társaságában őket javasolta mérkőzésvezetőnek, de a csehszlovák csapat vezetői tiltakozást nyújtottak be - akkor ez még megengedett eljárás volt a csapatok részéről - a küldés ellen. A bronzmérkőzésen és a megismételt találkozón első számú partbírónak jelölték. A játékvezetők foglalkoztatásánál az első számú partbíró folytatja a találkozót a bíró sérülése esetén. Partbírói tevékenységének száma olimpián: 4.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Játékvezető Eredmény Nézők száma
1924. június 2. Központi Stadion, Párizs egyik negyeddöntő HollandiaÍrország Heinrich Retschury 2 : 1 1 506
1924. június 5. Olimpiai Stadion, Párizs egyik elődöntő SvédországSvájc Iváncsics Mihály 1 : 2 7 448
1924. június 8. Colombesi Stadion, Párizs bronzmérkőzés HollandiaSvédország Heinrich Retschury 1 : 1 9 915
1924. június 9. Olimpiai Stadion, Párizs megismételt bronzmérkőzés Hollandia–Svédország Mohammed Youssof 0 : 3 40 522

Sikerei, díjaiSzerkesztés

A játékvezetői szolgálat egyik elismerése, hogy a foglalkoztatást biztosító Játékvezető Bizottság (Országos Tanács) Bronz -, Ezüst -, Arany jelvényt illetve hasonló fokozatú oklevelet ítél az arra érdemes játékvezető részére. Az elismerés nem jár automatikusan, független az elért szolgálati időtől.

Az Országos Tanácsülés szavazata alapján Ezüst jelvényt - 15 év után - és Ezüst oklevelet adományozott. Az Országos Tanácsülés szavazata alapján - 25 év után - Arany jelvény elismeréssel ékesítette pályafutásának évtizedeit.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Meghalt Gerő Ferenc. Népsport, XV. évf. 189. sz. (1959. szept. 11.) 4. o.
  2. Kitüntették a magyar labdarúgás vezetőit. Népsport, III. évf. 144. sz. (1947. júl. 26.) 1. o.

ForrásokSzerkesztés

  • Dr. Ábrai Zsigmond: Magyar Futballbírák Könyve - 1935. A Magyar Futballbírák Testülete

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  • Gerő Ferenc. World Referee. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)
  • Gerő Ferenc. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)
  • Gerő Ferenc. eu-football.info. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)