Glavina Lajos
Glavina Lajos (Pribiszlávec (Zalaújvár), Zala vármegye, 1806. augusztus 12. - Gelse, 1885. augusztus 13.) Zala vármegye főispánja, ügyvéd, országgyűlési képviselő, gelsei földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" elnöke, A zalai Deák-párt elnöke.[1]
| Glavina Lajos | |
| Született | 1806. augusztus 12. Zalaújvár |
| Elhunyt | 1885. augusztus 13. (79 évesen) Gelse |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Csertán Zsuzsanna (1807-1887) |
| Foglalkozása | Zala vm. főispánja |
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésNemesi származású család sarja. Apja, nemes Glavina Balázs (1786–1852),[2] perlaki kisbirtokos, anyja nemes Bogdán Borbála volt.[3] Apai nagyszülei nemes Glavina József és Matula Éva voltak. Fivérei Glavina Ferenc, Glavina György és Glavina Ambrus volt. A Csáktornya melletti Zalaújváron született. Jogi tanulmányokat folytatott, majd herceg németújvári Batthyány Fülöp titkára lett. Az 1830-as évektől Nagykanizsán volt uradalmi ügyvéd, majd Körmenden a Batthyány család levéltárnoka. Az 1840-es évektől Nemesapátiban lakott.
Aktív ellenzékiként részt vett a Zala vármegye politikai életében, bár nyilvános politikai szerepet ugyan ritkán vállalt. A kulisszák mögött a vasi és a zalai liberális ellenzék összekötője volt. 1843 augusztusában ő mozgósította a házi-adó megszavazására a Zalában is birtokos vasi nemeseket, 1845 tavaszán pedig mind Vas, mind pedig Zala megyében önkéntes adófizetést vállalt. 1845/47-ben mindkét megye közgyűlésein felszólalt az adminisztrátorok törvénysértései ellen. 1846-ban a zalai ellenzék meggyőződéses tagjaként jellemezték, és Deák Ferenc mérsékelt politikájának feltétlen híve volt. 1846-ban a belga uralkodó által az Inkey-családtól megvásárolt, Nagykanizsa melletti palini uradalom jószágkormányzója lett. 1848. május 9-én Zala megye állandó bizottmánya kinevezte a Csáktornyán felállítandó kerületi törvényszék bírájává. 1848. június 24.-én a csáktornyai kerületben országgyűlési képviselővé választották egyhangúlag. Ő volt a Muraköz lakosságának mintegy felét felölelő 2880 választópolgárral rendelkező csáktornyai választókerület egyetlen országgyűlési képviselőjelöltje. 1848. június 15-én „közegyetértéssel" választották képviselőjükké Glavinát a csáktornyai választókerület horvát választói. Az első nép-képviseleti országgyűlésben Muraköz Zágrábi püspökségtől való függésének megszüntetését szorgalmazta.
Az 1848-as szabadságharc leverése után a pesti hadbíróság 1850. július 20-án felmentette a további eljárás alól. Glavina az 1850-es évektől ismét a palini uradalom jószágigazgatójaként dolgozott. 1861-ben törvényszéki elnökként tevékenykedett Zala megyében. Elnöke lett a megye nemesi pénztárának, 1863-ban pedig a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületnek is. A kiegyezés után a Deák-párt zalai elnökévé választották. Elnöke volt még több vízszabályozó társulatnak, és kiemelkedő szerepet játszott a megye közéletének számos területén. A kiegyezés után újra bekapcsolódott a megye politikai közéletébe.[4]
1880. november 19.-én Zala vármegye főispánjává nevezte ki Tisza Kálmán-kormánya. 1883. novemberében a tiszaeszlári pernek következtében Zala megyében több városban és nagyobb településen zsidóellenes zavargások zajlottak.[5] A Tisza kormány haladéktalanul igyekezett a békét és rendet újrateremteni és erre 1883. augusztus 28-án a belügyminiszter Glavina Lajos őméltóságát, Zalamegye főispánját, a vármegye kormánybiztossá nevezte ki hogy, "...a megzavart közrend, élet és vagyonbiztonság helyreállítása érdekében minden szükséges intézkedések a legerélyesebben foganatosíttassanak..".[6] 1883. szeptember elsején máris a kormánybiztos rendeletet adott ki, amely szorgalmazta a zavargások megszüntetését.[7] Bár a megye két legjelentősebb településén, Zalaegerszegen és Nagykanizsán sikerült meggátolni a további, súlyos konfliktusokat, a felizgatott közhangulatot lépten-nyomon érezni lehetett. Ennek bizonyítéka egy rendelet, amelyben a zenésztársulatoknak zsidóellenes darabok játszását tiltja meg a kormánybiztos. Közben a megye különböző helységeiből — Nagykanizsáról, Zalalövőről, Zalaszentgrótról és Alsólendváról — az izraelita polgárok, többnyire hitközségükön keresztül, sürgős segítséget kérnek életük és vagyonuk megvédelmezéséhez. Hivatkoznak a megtörtént eseményekre, az eddigi intézkedéseket keveslik és a katonaság létszámának felemelését kérik. Az eredmény: Zalalövőn 3 századot, Zalaszentgróton és Alsólendván 2 századot állomásoztatnak, Kanizsán pedig meghagyják a 14. dragonyosezred állandóan ott állomásozó századait, akiket eredetileg gyakorlatra akartak elvinni. Mindezt meg kellett tenni a teljes anarchia elkerülése érdekében. Szeptember 14. után gyakorlatilag sikerült visszaszorítani a Balaton-felvidéken is a zsidóellenes megmozdulásokat. A megyei zsidóellenes megmozdulások zárófejezetét a november 7-i zalalövői események képezték.[8] A főispáni széket egészen haláláig, 1885. augusztus 13.-ig, majdnem 5 évig, foglalta.
Házassága és gyermekei
szerkesztés1837. november 23-án Gelsén feleségül vette nemes Csertán Zsuzsanna Magdolna (*Nemesszer, 1807. december 24.–†Gelse, 1887. április 18.) kisasszonyt,[9] akinek az apja, nemes Csertán Károly (1768-1832),[10] táblabíró, a kapornaki járás főszolgabírája, földbirtokos és az édesanyja, a nemesi származású felsőapáti Vargha Rozália (1775-1848) volt.[11] Az apai nagyszülei nemes Csertán László (1734-1787), nemesszeri lakós,[12] és a Hahót-Buzád nembeli csányi Csány Rozália (1740-1783) voltak.[13] Glavina Lajosné Csertán Zsuzsanna fivére Csertán Sándor (1809-1864) táblabíró, Zala vármegyei származású kormánybiztos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, volt. Glavina Lajos unokaöccse Svastics Jánosné Csertán Krisztina fia bocsári Svastits Benő, a majdani zalai főispán volt. Glavina Lajosné Csertán Zsuzsanna leánytestvére Csertán Rozália (1795-1885), akinek a férje séllyei Séllyey Elek (1788-1850) zalai alispán, földbirtokos. Unokaöccse Sélley Elekné Csertán Rozália révén Séllyey László (1817–1886), a muraközi járás főszolgabírája, földbirtokos.[14] Glavina Lajos és Csertán Zsuzsanna frigyéből született:
- Glavina Rozália (*Körmend, 1839. február 27.–†1917. június 1.).[15] Férje: nedeczei Nedeczky Zsigmond (Paks, 1833. május 24.–Zalacsány, 1859. december 18.), földbirtokos.
- Glavina Károly József (Körmend, 1842. május 1. –Gelse, 1897. október 3.), gelsei földbirtokos.[16][17] Neje: alsózaturcsai Zathureczky Paula (1847–Gelse, 1891. december 18.).[18]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Béres Katalin: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében
- ↑ familysearch.org római katolikus halottak - Perlak - Glavina Balázs halála - 1852. január 8. - 66 éves
- ↑ familysearch.org római katolikus anyakönyvek - Csáktornya (Čakovec) - Glavina Lajos keresztelője (boldogfai Farkas Ákos András adattárából)
- ↑ Honismeret, 1999 (27. évfolyam) ÉVFORDULÓK / Molnár András: Zala megye 1848-as országgyűlési képviselői
- ↑ Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)1883-09-02 / 35. szám
- ↑ Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)1883-09-02 / 35. szám
- ↑ Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)1883-09-09 / 36. szám
- ↑ Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986). Foki Ibolya: I883-AS ZSIDÓELLENES ZAVARGÁSOK ZALA MEGYÉBEN
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Glavina Lajosné Csertán Zsuzsanna
- ↑ familysearch.org idősebb Csertán Károly táblabíró halála Nemesszer (In: Szent-Péterúr) - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ familysearch.org Csertán Károlyné Varga Rozália halála Gelse - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ familysearch.org Csertán László halála Nemesszer (In: Szent-Péterúr) - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ familysearch.org Csertán Lászlóné halála Nemesszer (In: Szent-Péterúr) - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
- ↑ familysearch.org római katolikus anyakönyvek - Gelse - halottak - Séllyey László
- ↑ familysearch.org Nedeczky Zsigmondné Glavina Rozália keresztelői adatlapja
- ↑ familysearch.org Glavina Károly keresztelői adatlapja
- ↑ Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)1897-10-10 / 41. szám
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Glavina Károlyné Zathureczky Paula
További információk
szerkesztés- Molnár András: Glavina Lajos, Csáktornya országgyűlési képviselője. In: Pannon Tükör 1998. 2. szám, 72−75. oldal Archiválva
| Elődje: Ürményi József |
Utódja: Svastits Benő |
.svg)
