Wikipédia

Győry János (irodalomtörténész)

(1908–1973) magyar író, műfordító, irodalomtörténész, filológus, egyetemi tanár
Ez a szócikk az irodalomtörténészeől szól. Hasonló címmel lásd még: Győri János (egyértelműsítő lap).

Győry János (Budapest, 1908. március 10. – Letenye, 1973. szeptember 8.) magyar irodalomtörténész, filológus, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1959).

Győry János
Született1908. március 10.[1][2]
Budapest[2]
Elhunyt1973. szeptember 8. (65 évesen)[1][2]
Letenye[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1933)
SírhelyeFarkasréti temető (CC-229. fülke)[3][4]
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

1926-ban érettségizett a budapesti Werbőczy István Gimnáziumban. 1933-ban diplomázott a budapesti tudományegyetem francia–német szakán. Közben 1930–1931 között Párizsban tanult. 1933–1934 között a soproni katonai reáliskola rendes tanára volt. Ezután Pécsen oktatott. 1935–1937 között szerkesztőségi titkár volt a Magyar Szemle Társaságnál. 1937–1939 között magyar és francia ösztöndíjjal Párizsban tanult a Sorbonne-on, 2 évig lektor volt Sauvageot professzor mellett. Hazatérte után 1940–1942 között tisztviselő volt a Szerszámgépgyár Rt.-nál, az Antiqua Rt.-nál; később munkanélküli lett. A II. világháború alatt antifasiszta magatartása miatt a háború végéig rendőri felügyelet alatt állt. 1942–1945 között állástalan diplomásként alkalmi szellemi munkákból és műfordításból élt. 1945–1947 között fizetés nélkül tanított Pécsen az egyetemen. 1947–1949 között a budapesti tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Összehasonlító Irodalomtörténeti Tanszék intézeti tanára volt. 1949–1951 között a Világirodalomtörténeti Tanszék, illetve a Francia Nyelv és Irodalom Tanszék intézeti tanára volt. 1952–1965 között egyetemi docens volt. 1965–1967 között a poitiers-i egyetem és a Centre de Civilisation Médiévale vendégtanára volt, ahol középkori francia irodalmat adott elő.

Munkássága

szerkesztés

Középkori francia és provanszál irodalommal foglalkozó műveivel nemzetközi hírnevet szerzett. Számos tankönyvet, népszerűsítő munkákat is írt. Fordított többek között Denis Diderot, Rousseau és Camus műveiből. A középkori francia szimbolikát feldolgozó utolsó nagy műve, a Chrétien de Troyes, váratlan halála miatt befejezetlen maradt. Foglalkozott az Anonymus-kérdéssel is.

Családja

szerkesztés

Szülei: Győry Sándor és Kertész Olga voltak. 1937. augusztus 12-én, Budapesten házasságot kötött Schmidt Edit Máriával.[5]

Sírja a Farkasréti temetőben található (CC-229).[6]

Művei

szerkesztés
  • Kocsi szavunk francia megfelelője (Magyar Nyelv, 1930)
  • A kereszténység védőbástyája. Magyarország képe a XVI. századi francia irodalomban (egyetemi, doktori értekezés, Budapest, 1933)
  • Középkori szerelem (Budapest, 1936)
  • A francia irodalom kezdetei. Bevezető fejezet a francia irodalom történetéhez (Budapest, 1936)
  • Étude sur la chanson de Roland (Párizs, 1936)
  • A francia irodalom kis tükre (Budapest, 1938)
  • A Graal és a lovagság (Budapest, 1938)
  • P. mester franciaországi olvasmányai (Magyarságtudomány, 1942)
  • Adalékok a XI. századi krónikánkhoz (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1943)
  • Esthétique d'Orleans, scolastique de Paris (Budapest, 1948)
  • Gesta Regum – Gesta Nobilium. Tanulmány Anonymus krónikájáról (Budapest, 1948)
  • Voltaire: Candide. – A vadember. Két regény (Fordította: Gyergyai Albert; A bevezető tanulmányt írta; Budapest, 1951)
  • Voltaire válogatott írásai (fordította: Gyergyai Albert; A bevezető tanulmányt írta; Budapest, 1951)
  • Balzac (Útmutató városi előadók részére. 17. Budapest, 1952)
  • Victor Hugo (kismonográfia, Budapest, 1952)
  • Rabelais (kismonográfia, Budapest, 1953)
  • A demokrata Victor Hugó (Világirodalmi évkönyv. Szerkesztette: Kardos László; Budapest, 1953)
  • Francia nyelvkönyv – irodalmi olvasókönyv – az általános gimnáziumok 4. osztálya számára (Budapest, 1953; 2. kiadás: 1954; 3. kiadás: 1955; 4. kiadás: 1957)
  • Rabelais: Gargantua és Pantagruel. Szemelvények. Válogatta és a bevezető tanulmányt írta. Fordította: Benedek Marcell; illusztrálta: Csernus Tibor, Győry Miklós, Kálmán Klára; Budapest, 1954)
  • Igazítások Balassi szövegéhez (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
  • A francia barokk kutatás (Budapest, 1955)
  • A modern tragikum kialakulása. – A francia barokk-kutatás (Filológiai Közlöny, 1955)
  • A francia felvilágosodás (Irodalomtörténet, 1955)
  • Francia nyelvtan az általános gimnáziumok számára (Zigány Miklóssal; Budapest, 1956; 2. kiadás: 1957; 3. kiadás: 1958; 5. kiadás: 1959; 6. kiadás: 1963; 7. kiadás: 1964; 13. kiadés: 1970; 14. kiadás: 1971)
  • Tragikus tárgy és anti- machiavellizmus (Filológiai Közlöny, 1956)
  • Berlioz emlékiratai. Utazásai Olaszországban, Németországban, Oroszországban és Angliában. 1803–1865. (Fordította: Faragó László; A bevezető tanulmányt írta; Budapest, 1956)
  • Hugo, Victor: A párizsi Notre Dame. I–III. kötet (regény; fordította: Vázsonyi Endre; illusztrálta: Rogán Miklós. Az utószót írta; Olcsó Könyvtár. Budapest, 1957; Kincses Könyvek. 2. kiadás; illusztrálta: Márffy Albin; 1961)
  • Kutatások a Roland-ének körül (Irodalmi Figyelő, 1957)
  • Rendszeres francia nyelvtan (Zigány Miklóssal; Tanuljuk nyelveket! Budapest, 1957; 2. kiadás: 1960)
  • Ferreus imber. Egy középkori forma értelmezése (Világirodalmi Figyelő, 1958)
  • Francia nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára. I–II. kötet (illusztrálta: Győry Miklós; Tanuljunk nyelveket! Budapest, 1958–1961; 2. kiadás: 1963)
  • A francia dráma kialakulása (monográfia, Budapest, 1959; 2. kiadás: 1979)
  • Francia társalgási nyelvkönyv (Tanuljuk nyelveket! Budapest, 1959; 2. kiadás: 1961)
  • Francia társalgási zsebkönyv (Budapest, 1959; 3. kiadás: 1963)
  • Chanson de Guillaume (1960)
  • Le refrain de la Chanson de Guillaume (Cahiers de Civilisation Médiévale, 1960)
  • Hagiographie hétérodoxe (Acta Ethnographica, 1962)
  • A francia enciklopédia (szemelvények; összeállította; fordította: Komoly Péter, az előszór írta: Szigeti Györgyné; Európai antológia. A francia felvilágosodás; Budapest, 1962)
  • A francia irodalom története a középkorban (egyetemi jegyzet; Budapest, 1962; 2. kiadás: 1966; 10. kiadás: 1987; 11. kiadás: 1988)
  • Corneille és Racine (Benyújtott doktori értekezés; Budapest, 1962)
  • A Roland-ének (Budapest, 1964)
  • A francia dráma útja a középkorban (Filológiai Közlöny, 1964)
  • The Ethos of the Song of Roland (Cahiers de Civilisation Médiévale, 1964)
  • Tanuljunk könnyen, gyorsan franciául! A Francia nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára című műve új kiadása. I–II. kötet; illusztrálta: Győry Miklós; Budapest, 1992; 2. kiadás: 1995)
  • A francia irodalom kezdetei. Bevezető fejezet a francia irodalom történetéhez (Debreceni Szemle; Válogatás az 1927–1944. évfolyamok anyagából; Debrecen, 1993)

Műfordításai

szerkesztés
  • Aubry, Octave: Bismarck III. Napoleon ellen (Nagy idők, nagy emberek. 5. Budapest, 1943)
  • Allier, Raoul: Kultúra és varázslat (A Búvár könyvei. 20. Budapest, 1943)
  • Denis Diderot válogatott filozófiai művei (szerkesztette: Szigeti József; fordította: Csatlós Jánossal; Filozófiai Írók Tára. Új folyam. 2. Budapest, 1951; 2. javított kiadás: 1983)
  • D’Holbach, Paul Heinrich Dietrich: A természet rendszere. A természeti erkölcsi viták törvényei (Filozófiai Írók Tára. Új folyam. 8. Budapest, 1954; 2. kiadás: 1978)
  • Rousseau: Emil, vagy A nevelésről (fordította, az utószót írta; Neveléstörténeti Könyvtár; Budapest, 1957; 2. kiadás: 1965; 3. kiadás: 1978; 4. kiadás: 1997)
  • Diderot, Denis: Rameau unokaöccse. Szatirikus párbeszéd (fordította; az utószót Bartucz Ilona, a jegyzeteket Szekeres György írta; Világirodalmi Kiskönyvtár; Budapest, 1958)
  • Saint-Simon herceg emlékezései (válogatta, fordította és a bevezető tanulmányt írta; Aurora. 16. Budapest, 1960)
  • Camus, Albert: A pestis. – A bukás (Két regény; fordította: Szávai Nándorral; A bevezetőt Köpeczi Béla írta; Világkönyvtár. Budapest, 1962; új kiad: 1992)
  • Helvetius, Claude-Adrien: Az emberről, értelmi képességeiről, neveltetéséről (Az utószót Pataki Ferenc írta; Neveléstörténeti Könyvtár; Budapest, 1962)
  • Camus, Albert: A pestis. Az utószót Szőcs István írta. (Horizont Könyvek. 2. kiadás: Bukarest, 1965)
  • Albert Camus regényei. Közöny. – A pestis. – A bukás (fordította: Gyergyai Alberttel, Szávai Nándorral; illusztrálta: Sziráki Endre; Budapest, 1970)
  • Camus, Albert: A pestis. – Sziszüphosz mítosza (Regény és tanulmány; fordította: Vargyas Zoltánnal; Európa Diákkönyvtár; Budapest, 1991; új kiadás: 2001, 2004 és 2011)

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Győry_János_(irodalomtörténész)&oldid=27297312”