Homokrév[1][2] (köznyelven használt nevén gyakran Mokrin,[3] szerbül Мокрин / Mokrin) falu Szerbiában, a Vajdaságban az Észak-bánsági körzetben.

Homokrév (Мокрин / Mokrin)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségNagykikinda
Rang falu
Irányítószám 23305
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület148,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Homokrév (Szerbia)
Homokrév
Homokrév
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 56′ 09″, k. h. 20° 24′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 09″, k. h. 20° 24′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Homokrév témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Nagykikindától 20 km-re északra fekszik, közigazgatásilag Nagykikindához tartozik.

TörténeteSzerkesztés

 
A görögkeleti templom

Homokrév (Mokrin) Árpád-kori település. Nevét 1256-ban Humkreu néven említették először az oklevelek. Nevét a Harangod (ma Aranka) homokkal borított két partja közt közlekedő révről nyerte. Szerb neve a magyar névalak eltorzulásával keletkezett.

A település egykor a Csanád nemzetség birtoka volt. A nemzetség tagjainak osztozkodásakor 1256. december 17-én a falu Waffa fiainak jutott, kiknek utódai a birtokot valószínű elcserélték a Kelemenösfi Telegdyekkel, mert az 1360. évben történt osztozkodáskor Telegdy Lőrincz fiainak Jánosnak és Tamásnak jutott, de 1495-ben Telegdy András a saját részét Bodófalvi Ferencz deáknak zálogosította el, míg egy másik rész Csáki Gáboré lett, aki 1549-ben Bakócz Tamás érseknek. 1508-ban itteni birtokaira a Telegdiek nyertek új adományt.

A török hódoltság alatt elnéptelenedett és a magyar lakosság helyébe szerbek telepedtek le itt. Az 1557-1558. évi adóösszeíráskor 30 ház állt itt, lakosai szerbek voltak.

1564-ben Telegdy István és Palatics János voltak birtokosai.

A 17. század végén a falu elpusztult. 1723-ban nevét Mogrin, Mokrin néven írták.

A temesvári bánsági igazgatás, 1751. szeptemberében a marosi határőrvidék szerb családjainak Homokrév és Szentes (a régi Szentelt község helyén) pusztákat jelölt ki letelepedési helyül. A mai Homokrév a régi Szentelt helység helyén épült fel.

1753-tól egy század polgárkatonaság székhelye. 1778-ban 1906 lakosából kilenc család az újonnan szervezett dunai Határőrvidékre vándorolt.

Homokrév 1837-ben országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt két véres ütközet zajlott itt. 1849. április 22-én Derra honvédőrnagy, másnap április 23-án pedig Perczel Mór honvédtábornok aratott fényes győzelmet a Supan vezérlete alatt álló 15000 felkelőn.

1899-ben visszakapta régi Homokrév nevét, de 1911-ben újra Mokrin lett.

SzenteltSzerkesztés

A mai Homokrévtől délnyugatra, a Szentes nevű szőlőhegyek vidékén feküdt a középkorban Szentelt nevű város, mely eredetileg a kun Szentelt szék fővárosa volt és mindennemű földesúri szolgáltatástól mentes hely volt. Vásárjoggal bírt és egy 1384 évi oklevél tanúsága szerint heti piacait szerdánként tartotta.

1429. augusztus 24-én Héderváry Lőrinc királyi főlovászmester, a jászok és a kunok bírája itt tartotta törvényszékét.

Zsigmond király idejében város a királyi birtok volt, aki 1433-ban Kunszőllőssel együtt Csalapia Dávid török császári hercegnek adta át, ez időre már a kunok elköltöztek, és helyükbe jobbágyok telepedtek le.

1460-ban Mátyás király a birtokot Dóczy Péter kevei és szentlászlói várnagynak, Dóczy László szörényi bánnak és Dóczy Imre udvari vitéznek adományozta.

1536-ban még jelentékeny helységnek írták.

A török hódoltság alatt sem pusztult el, 1582-ben szerb juhászok éltek itt, akik a falu régi nevét Szentulyára változtatták át.

1647-ben újból lakott helyként említették. 1717 után a temesvári igazgatóság adta bérbe, majd 1751-ben néhány marosi határőrvidéki család telepedett le az ekkor már Szentos néven említett pusztára. Az új telepet azután Mokrinnak, magyarul Homokrévnek nevezték el.

NépességSzerkesztés

Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
8369 7984 7924 7328 6567 6300 5918[4] 5270

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4940 83,47
Cigányok 369 6,23
Magyarok 290 4,90
Jugoszlávok 99 1,67
Horvátok 20 0,33
Macedónok 15 0,25
Montenegróiak 9 0,15
Németek 9 0,15
Bolgárok 8 0,13
Románok 7 0,11
Muzulmánok 4 0,06
Szlovákok 3 0,05
Albánok 3 0,05
Csehek 1 0,01
Ukránok 1 0,01
Szlovének 1 0,01
Ruszinok 1 0,01
Oroszok 1 0,01
Bunyevácok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[5]

NevezetességekSzerkesztés

  • Római katolikus temploma - 1858-ban épült

JegyzetekSzerkesztés

 
Homokrév egy régi térképen

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés