Főmenü megnyitása

Káty (szerbül Каћ / Kać) Újvidék községhez tartozó település Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, a történelmi Sajkásvidéken.

Káty (Каћ / Kać)
A főutca a görögkeleti templommal
A főutca a görögkeleti templommal
Káty címere
Káty címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségÚjvidék
Rang falu
Irányítószám 21241
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 11 166 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség153 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
Terület73,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Káty (Szerbia)
Káty
Káty
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 18′ 09″, k. h. 19° 56′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 09″, k. h. 19° 56′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Káty témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Újvidéktől 10 km-re északkeletre, Zsablya irányában fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Káty az Újvidék fölött kiinduló, úgynevezett római sáncok kezdetétől keletre, közel a dunai ártérhez fekszik. Ezért nevét a "Káta" szóból származónak tartják, amely besnyő szó, és gátat, erődöt jelent.

Káty nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először Chacz néven, a tizedjegyzékben Pétervárad után áll: Chacz, utána Cussidi, e sorrend is azt valószínűsíti hogy Chaz alatt valóban Káty értendő, és Cussidi alatt Kizsdi, mivel ma Kuzsdin kátyi határrész.

1417-ben található a településről az az adat, mely szerint Laurentius de Kaathi és fiai a titeli káptalan előtt bácsmegyei Kaathi nevű birtokot, melyet ők és néhai Karani György birtak, rokonaiknak, Losonczi Zsigmondnak és Machadonyai Miklósnak adták.

1477-ben Káty a karomi, ma karloviczi várhoz tartozott.

1553-1554-ben a török defterek a titeli nahijében említettek egy Fagy nevű falut 9 fizető és 10 nem fizető házzal. Káty Steltzernél 1570-ben 14, 1590-ben 19 adózó házzal van felsorolva.

A török hódoltság után Bács vármegye 1699. évi első összeírásában a bácsi járásban 68 gazdával szerepel, az 1702-es kamarai összeírásban pedig bérbe adható faluként írták.

1715-ben csak 16 adózót találtak Kátyon, valószínű, hogy Rákóczi hadai pusztítottak itt.

1722-ben 60 szerb adózóval említették és akkor az új Bodrog vármegyéhez tartozott.

1767-ben Kátyhoz tartozó pusztákként volt említve Csót, Kuzdin, Alsó- és Felső-Verkalova.

1769-ben Kátyot, mely eddig kincstári falu volt, a Tisza-Maros Határőrvidék részeként csajkások közé sorozták és lakóinak határőri katonai szolgálatokat kellett tennie.

1849. június 7-én a község melletti erőben Perczel Mór vereséget szenvedett Jellasics horvát bán csapataitól. Attól kezdve Perczel mindennemű támadó szándékkal felhagyott a Délvidéken. Egyelőre tisztán védekező, illetőleg megfigyelő magatartást követett. Rövidesen átadta a déli területek magyar hadseregének vezetését, s a Cegléd táján gyülekező magyar tartaléksereg parancsnoka lett.[2]

1873-ban pedig a Sajkás-kerület feloszlatása után ezt a falu is – a kerület többi településével együtt, mint a valamikori Bács vármegye területe – Bács-Bodrog vármegyéhez került.

A trianoni békeszerződősig Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott.

NépességSzerkesztés

1910-ben 4192 lakosából 249 magyar, 988 német, 2953 szerb volt. Ebből 208 római katolikus, 976 evangélikus, 2934 görögkeleti ortodox volt.

Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
4406 4478 5640 6701 8551 9755 11 166[3]

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Szerbek 10 094 90,39
Magyarok 456 4,08
Jugoszlávok 155 1,38
Horvátok 60 0,53
Muzulmánok 34 0,30
Szlovákok 30 0,26
Cigányok 27 0,24
Montenegróiak 26 0,23
Ruszinok 18 0,16
Macedónok 9 0,08
Ukránok 5 0,04
Románok 5 0,04
Csehek 4 0,03
Oroszok 4 0,03
Németek 4 0,03
Bolgárok 4 0,03
Szlovének 3 0,02
Albánok 2 0,01
Bunyevácok 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen[4]

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született 1890-ben Lasi János kiváló első világháborús katonai pilóta

NevezetességekSzerkesztés

  • Görögkeleti temploma - 1840-ben épült
  • Római katolikus temploma - 1894-ben épült

JegyzetekSzerkesztés

  1. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  2. A kátyi ütközet.1849. június 7-én. – In. Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme – Grill, Budapest, 1928–1942 – Harmincharmadik fejezet – A délvidéki események. 1849. május közepétől augusztus elejéig. – Hozzáférés ideje: 2012. október 16. 20:30.
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés