Kaplony

falu Romániában, Szatmár megyében
(Kaplony község szócikkből átirányítva)

Kaplony (románul Căpleni, németül Kaplau) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.

Kaplony (Căpleni)
Kaplony, templom
Kaplony, templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségKaplony
Rangközségközpont
Irányítószám447080
Körzethívószám0261
SIRUTA-kód136562
Népesség
Népesség2851 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2844
Népsűrűség100,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
Terület30, 86 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′, k. h. 22° 30′Koordináták: é. sz. 47° 43′, k. h. 22° 30′
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaplony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Nagykárolytól 5 km-re északra a Kraszna bal partján, a hajdani Ecsedi-láp szélén fekszik.

A név eredete szerkesztés

A szó jelentése tigris (magyar-török eredetű). Régebbi előfordulási formái Kuplony, Cupian (latin leírásokban) Kaplyony (a 19. századig hivatalos iratokban, tájszólásban a mai napig).

Története szerkesztés

Eredetileg a Kaplony nemzetség (Kond vezér második fiának leszármazottai) tulajdona volt.

A középkor megpróbáltatásait (tatárjárást, törökdúlásokat) jól bírta a falu, fennmaradása annak köszönhető, hogy az akkor még létező Ecsedi-láp kitűnő búvóhelyet és élelemforrást biztosított lakosainak.

Az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc végére a háború és a pestisjárványok miatt teljesen elnéptelenedett ezt a falut is, pusztaként említették a korabeli dokumentumok. A Szatmári békekötés után (1711) azonban a vidék ura, Károlyi Sándor elhatározta saját birtokainak katolikus svábokkal való betelepítését. 1712-ben érkeztek ide az első telepesek „Ez nagymértékben annak a sváb hagyománynak köszönhető, hogy a legidősebb fiú örökölte a föld felét, másik felét pedig a jegyesének adták el, hogy a birtokot ne darabolják fel, a pénzből pedig kifizették a többi gyermeket. Sok fiúgyermek nem vállalta a zsellérséget testvérénél, hanem más településre költözött inkább, ahol még volt szabad föld.”

1910-ben 1937, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott. 1992-ben társtelepülésével, Kálmánddal együtt 4574 lakosából 3367 magyar, 964 német, 144 román és 99 cigány volt.

2002-es népszámlálás adatai szerint lakosainak száma: 3135 fő, ebből magyar: 2884, cigány: 100, német: 99, román: 91 volt.

Látnivalók szerkesztés

A templom rövid története szerkesztés

1848. június 18-án, Szentháromság vasárnapján, Hám János szatmári püspök szentelte fel Kaplony harmadik templomát. Gróf Károlyi Sándor feljegyzései alapján, 1080-ban bencés monostor és templom állott, Tours-i Szent Márton tiszteletére, a mai templom helyén, amelyet a Kaplony nemzetség (Kond vezér második fiának leszármazottai) építtetett saját birtokán. 1711, a szatmári béke megkötése után gróf Károlyi Sándor engedélyt kapott Telekesi István egri püspöktől, hogy az akkor már romos templomot lebontassa, és annak megmaradó alapjaira felépíttette a Megtestesült Ige tiszteletére az új templomot. Oltárképe ma a kolostor folyosóján látható. Ezt a második templomot földrengés döntötte romba, 1834. október 15-én. 1844. április 26-án, gróf Károlyi György jóvoltából megkezdték az új, és ma is álló templom építését, Ybl Miklós tervei alapján. 1847-ben már a kriptát festették és 1848. június 18-án nagy ünnepélyességgel fel is szentelték. Minden évben június 13-án Kirbály-templombúcsú van Kaplonyban.

Testvértelepülések szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés