Kercseliget
Kercseliget (németül: Gerstleck, Gertslek)[3] község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
| Kercseliget | |||
 | |||
| Kercseliget temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mecseki János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Kaposvölgyiné dr. Hangyál Margit | ||
| Irányítószám | 7256 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 344 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 19,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 18° 03′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 18° 03′ 48″ | |||
 Kercseliget
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Kercseliget weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kercseliget témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Kercseliget három vármegye határán fekszik (Somogy-Tolna-Baranya); a külterületén található hármashatárpontot kopjafa is jelzi. Egykori zsáktelepülés mivoltát a mai időkre elvesztette, miután elkészült a Nagyberkitől idáig húzódó 6512-es út már régóta tervezett, mintegy 2 kilométeres meghosszabbítása Jágónakig, illetve a 6519-es útig.
Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település szőlőtermő területei mégis a Balatonboglári borvidék részét képezik.[4]
Története szerkesztés
Első okleveles említésekor, 1332-ben egyházas hely volt. A középkori település a török támadások következtében elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra. A 18. század közepén gróf Niczky Kristóf (Niczky Christophorus) tárnokmester vásárolta meg. Később az 1700-as években említik ismét, mint puszta. A 18. században a Madarász és Hunyady, majd 1859-től a Maár és Pallavicini családoknak voltak itt birtokaik. Az 1700-as években beköltözött német telepesek, kertecske, ligetecske néven illették a települést. Ebből alakulhatott ki mai neve. Más források szerint a település neve a Kercse magyar személynévből származtatható. A település egyetlen műemléképülete az 1800-as évek elején épült, klasszicista stílusú Maár-kastély. A szintén jelentős építészeti értéket képviselő katolikus templomot 1770-ben emelték és az 1895-ös átépítés során nyerte el mai formáját. Korábban téglagyár, valamint, heti nagy állatvásár (vásártér) is működött a településen.
A Maár-kastélyban az államosítás után, mint annyi sok hasonló épületben, volt bérlakás, kultúrház, posta, pinceklub és párthelyiség, valamint könyvtár is. 1998-ban adta el a Községi Közös Tanács egy kft-nek, azóta sajnos cserélődnek a tulajdonosok. Több befektető visszalépett, meglátva a bozóttá vált 2 hektárnyi, egykor csoda szép parkot. Jelenleg teljesen elhagyottan, pusztuló állapotban van. A faluban 80%-os a munkanélküliség, de ha megjavulna a kastély állapota, az új munkahelyeket adhatna a falu lakosainak. Termálvíz is van a kastélypark alatt. A kastély, a strand és a melegvíz eltarthatná a kúria új gazdáit és a községet is.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Ifj. Mecseki János (független)[5]
- 1994–1998: Mecseki János (független)[6]
- 1998–2002: Mecseki János (független)[7]
- 2002–2006: Mecseki János (független)[8]
- 2006–2010: Mecseki János (független)[9]
- 2010–2014: Mecseki János (független)[10]
- 2014-2019: Mecseki János (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019-től: Mecseki János (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 391 | 376 | 371 | 323 | 336 | 344 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 14% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 10,6%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 17,6% (11,7% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei szerkesztés
- Maár-kastély
- Római katolikus templom
- Kercseligethez tartozó Bükkpusztán is található egy kisebb Maár kastély
- A községben Kercseligeti Gyöngyszemek néven roma folklór hagyományőrző együttes működik.
- Egy híres kercseligeti idősekből álló népi hagyományőrző énekkar, időnként jágónaki és nagyberki tagokkal kiegészülve
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Kercseliget (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal . (Hozzáférés: 2022. június 10.)
- ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
- ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Kercseliget Helységnévtár