Keveházi Katalin

(1957–) magyar irodalomtörténész, könyvtáros

Keveházi Katalin (Békéscsaba, 1957. augusztus 15. –) magyar könyvtáros, régi könyvek és könyvtárak szakértője, kutatója, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának főigazgatója (2013–2022).

Keveházi Katalin
Született1957. augusztus 15. (66 éves)[1]
Békéscsaba
Állampolgárságamagyar
HázastársaMonok István
Gyermekeinégy gyermek
SzüleiCzégényi Klára
Keveházi László
Foglalkozása
Tisztségefőigazgató (2013–2022, SZTE Klebelsberg Könyvtár)
Iskolái
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Főigazgatói munkássága alatt ment végbe az új épületbe költözött és lényegében az összes szegedi felsőoktatási könyvtárat integráló szegedi egyetemi könyvtár szakmai konszolidációja. Ez lényegében azt jelentette, hogy a spontán és részben szervezetten kialakult új intézmény már tudatosan átgondolt, minőségbiztosított és szabályozott rendszerré alakult, így egy jelentősen fejlettebb szervezeti kultúrát, működési modellt hozva létre.

A 2004-ben – Mader Béla főigazgatósága alatt – elkezdett folyamat jegyében folytatódott a kisebb könyvtárak integrációja: megtörtént az egyik legnagyobb addig különálló gyűjtemény, az SZTE Mezőgazdasági Kar könyvtárának és számos más kisebb egyetemi gyűjtemény integrációja is. A változó felhasználói elvárások mentén az intézmény jelentős szervezeti és tartalomszolgáltatási átalakításokat hajtott végre, arculata is teljesen megújult[2]. A Contenta repozitóriumrendszerben több mint 4,5 millió oldalra növekedett a digitalizált tartalmak mennyisége. A hazai közgyűjtemények között ezzel élen jár a könyvtár a saját tartalmak digitalizálásában és azok közzétételében[3]. Tudományos publikációk létrejöttét ösztönző, támogató szolgáltatási-portfóliót alakítottak ki[4], és minden addiginál szélesebb nyitvatartási időben állnak a felhasználók rendelkezésére[5]. Főigazgatói működése alatt az SZTE Klebelsberg Könyvtár sikeresen birkózott meg azokkal a kihívásokkal és a szinte teljes paradigmaváltással, amikkel a 2000-es éveket követően a könyvtáraknak óhatatlanul szembe kellett nézniük[6].

Életútja szerkesztés

Keveházi Katalin evangélikus lelkész családban született. Édesapja dr. Keveházi László (1928-) egyháztörténész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem díszdoktora, nyugalmazott esperes[7]. Édesanyja Czégényi Klára (1930-2019) szintén evangélikus lelkész, aki hittankönyvek írásában vett részt, szívügyének tekintette a gyermekek és fiatalok között végzett szolgálatot, meghatározó szerepet vállalt a nők egyházi működésének fokozottabb elismertetésében[8]. A szülők Pilisen, később Kőszegen éltek; három leánygyermeket neveltek fel.

Keveházi Katalin kulturális elkötelezettségét, német nyelvtudásának alapjait a családban szerezte meg, ám a latin és a finn nyelv iránti érdeklődését is inspirálta az otthoni környezet. 1971-1975 között a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban tanult, ott is érettségizett. A német, a finn és a latin mellett angolul is megtanult. A középiskolát követően, 1975-ben az SZTE jogelődjén, a JATE BTK-n kezdte meg tanulmányait, ahol 1980-ban történelem-latin szakos középiskolai tanárként, finnugor nyelvészként végzett. 1982 és 1985 között szakmai munkájához szorosan kapcsolódva elvégezte az ELTE-n a könyvtár szakot. Első és egyetlen munkahelye a szegedi egyetemi könyvtár volt, ahol a régi és ritka könyvek különgyűteményének kialakítása volt a feladata. Munkatársaival az országban az elsők között kezdte el a régi nyomtatványok elektronikus feldolgozását[9], illetve részt vett az ezen nyomtatványok leírását tartalmazó szabvány kidolgozásában is. 1983-ban régi magyar irodalom és irodalomelmélet témában egyetemi doktorátust szerzett. Jelentős – Szegeden folyó – művelődéstörténeti és könyvtártörténeti egyetemi kutatásokba is ekkor kapcsolódott be, aminek gyümölcse több, maradandó értékűnek bizonyult tanulmány és jelentős forráskiadás.

Férjezett, négy gyermek - Sára, Júlia Anna, Kristóf és Borbála - édesanyja. Férje, Monok István, könyvtáros és művelődéstörténész, a szegedi egyetem korábbi professzora, az MTA könyvtárának főigazgatója.

Munkássága szerkesztés

Tudományos munkásságát a magyarországi korai reformáció történeti kutatásaival kezdte, egyetemi doktori értekezése Philipp Melanchthon eszméinek magyarországi befogadás-történetéről szólt (1983). Bekapcsolódott a JATE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékén folyó könyv-, könyvtár-, és olvasmánytörténeti kutatásokba, az MTA Irodalomtudományi Intézetének ösztöndíjasaként Szalkai Balázs ferences krónikájának szöveggondozása mentén a protestáns reformáció előtörténetéhez gyűjtött anyagokat[10]. Olyan országos kutatási programokban tevékenykedett, amelyek a hazai forráskiadványok összegyűjtését célozták és későbbi digitális adattárak alapjait teremtették meg. Így például A 16–17. század magyarországi olvasmányai (MKM, OM) (1988–1999), A kora újkori Magyarország olvasmányainak számítógépes adatbankja (OTKA, 1992–1999), Régi magyar olvasmányok virtuális könyvtára (NIIF, 1999–2000), Bibliotheca Eruditionis (OM, IKTA 2000-2002)[11].

1980-tól egészen 2008-ig latin nyelvet, valamint könyvtáros, könyvtári informatikus szakmai tárgyakat oktatott a JATE / SZTE karain. 2003-tól a könyvtári feldolgozó osztály vezetője és a 2004-es nagyszabású könyvtári integráció egyik irányítója volt. Munkásságának jelentőségét a szegedi egyetem és a Minisztérium akkori vezetői több kitüntetéssel ismerték el. 2007-től 2013-ig az SZTE Klebelsberg Könyvtár általános főigazgató-helyettese, amely munkakörben a hozzá tartozó osztályok felügyelete mellett fontos szerepe volt a könyvtári pályázatok előkészítésében és végrehajtásában (NKA pályázatok, Nagy-KulTúra, Digitális Képkönyvtár), továbbá az egyetemi Európai uniós projektekben (TIOP-1.2.3/08/1.-2008-0067.; TÁMOP-3.2.4-09/1-2010-0015) projektvezetői szerepet is betöltött.

2013-tól az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója[12], emellett országos könyvtári szakmai szervezetekben, projektekben is fontos feladatokat látott el: például a Magyar Tudományos Művek Tárával (MTMT) kapcsolatos koordinációban, vagy a Magyar Országos Régi Könyves Közös Katalógus (MKDNY) megalkotásában és üzemeltetésében[13]. A muzeális dokumentumok országos közös katalógusát gondozó egyesületnek (MOKKA-R) alapítása óta (2006) elnöke, az országos közös katalógus (MOKKA) projekt vezetésében is részt vett. Az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumá nak tagja, korábban elnök-helyettese volt[14]. Ebben a szervezetben végzett hathatós munkája során A felsőoktatási könyvtárak stratégiai fejlesztési irányai 2018-2023 című ágazati stratégia megalkotásában is jelentős szerepet töltött be.

Díjak, elismerések szerkesztés

Társasági tagságai szerkesztés

  • Gesellschaft für die Erforschung der Früheren Neuzeit, Wien, tag, 1990-
  • Magyar Irodalomtörténeti Társaság, tag, 1984-
  • Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság (korábban: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság), tag, 1983-
  • Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület – Régi Nyomtatványok Tagozat (MOKKA-R), elnök, 2006-
  • Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület (MOKKA), a felügyelő bizottság tagja 2007-
  • MTMT Bibliográfiai szakbizottság, elnök 2013-
  • Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület (MOKKA), elnök 2013-

Fontosabb publikációk szerkesztés

Szakmai és konferencia előadások szerkesztés

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
  2. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár beszámolója a 2017. évről. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)
  3. Minden könyvtár minden adata 2019 | Könyvtári Intézet.. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)
  4. Gajzer Erzsébet: Magyarországon egyedülálló módon támogatja szerzői publikációs tevékenységét az SZTE. SZTE Info, 2015. november 3. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
  5. Szűcs Dániel. „Éjfélig tart nyitva ezentúl a TIK, vasárnap is lehet menni”, Szegeder.hu, 2022. május 8. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 31.) 
  6. Kokas Károly. Mi dolga lesz a könyvtáraknak az internet korában? A felsőoktatási könyvtárak új feladatairól és a régiek megújításáról., Hagyomány és újítás a 21. századi könyvtárban, Erdélyi évszázadok : a kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyve. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság, p. 87-210. o. (2018) 
  7. Boda Zsuzsa: Keveházi László - Életútinterjú.. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)
  8. Dr. Pángyánszky Ágnes (2019). „In memoriam Keveházi Lászlóné Czégényi Klára”. Evangélikus élet 84 (5-6).  
  9. szerk.: Monok István; Zvara Edina; Kulcsár Margit; Kulcsár Péter István; Keveházi Katalin: Régi könyveink és kézirataink katalógusai : a Szeged-alsóvárosi Ferences Rendház Könyvtára: Kataloge unserer Altbücher und Handschriften : die Bibliothek des Franciskanerklosters in Szeged., Acta bibliothecaria (12). Szeged: Scriptum (1994). ISBN 963-8335-19-X. Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 31. 
  10. Keveházi, Katalin. Egy ferences kódex filológiai problémái, Tanulmányok Karácsonyi Béla hetvenedik születésnapjára, p. 109-120. o. (1989). ISBN 963-481-818-8 
  11. Régi Magyarországi Nyomtatványok és Olvasmányok adatbank (1500-1700) - Bibliotheca Eruditionis. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)
  12. Illés Attila. „Új igazgató az SZTE Klebelsberg Könyvtár élén”, szegedma.hu, 2013. július 11. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 31.) 
  13. Hegyi Ádám (2005). „A MOKKA-R (Magyar Országos Közös Katalógus – Régi Nyomtatványok) fejlesztéséről.”. Könyvtári Figyelő (2). (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)  
  14. A Egyetemi Könyvtárvezetők Kollégiumának tagjai. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)
  15. (2004. december 10.) „Ünnepi kitüntetések”. Délmagyarország 94 (288). ISSN 0133-025X. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)  
  16. (2013. július 31.) „155/2013. számú SZ-határozat”. Egyetemi Értesítő (85). (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)  
  17. A Szegedi Tudományegyetem polgárai az állami kitüntetettek között”, 2022. augusztus 22. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 31.) 
  18. Díszelőadással és az SZTE Szenátus díszdoktoravató ünnepségével zárult az egyetem jubileumi rendezvény-sorozata