Kisselmec (Turócszentmártoni járás)
Kisselmec (szlovákul Turčianska Štiavnička) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
| Kisselmec (Turčianska Štiavnička) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turócszentmártoni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1474 | ||
| Polgármester | Peter Očka | ||
| Irányítószám | 038 51 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | MT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 954 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 430 m | ||
| Terület | 14,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisselmec
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 49° 05′ 10″, k. h. 19° 01′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 10″, k. h. 19° 01′ 20″ | |||
| Kisselmec weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisselmec témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése Szerkesztés
Turócszentmártontól 7 km-re keletre fekszik.
Története Szerkesztés
1474-ben „Sczewnicza” alakban említik először. Nevét szénsavas forrásairól kapta. A szklabinyai uradalomhoz tartozott. 1527-től a Révay család birtokolta, akik rövidesen kastélyt építettek a faluban. Itt volt a család birtokainak központja. Később az Újhelyi család is birtokkal rendelkezett a falu területén. 1618-ban 27 portája adózott. 1715-ben 20 házzal szerepel a dézsmajegyzékben. 1784-ben 95 házában 676 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STIAVNICSKA. Tót falu Túrócz Várm., földes Ura Révay Uraság; lakosai többnyire evangelikusok, fekszik Szutsánhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetős.”[2]
1828-ban 96 háza volt 660 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal és háziiparral foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Styavnicska, tót falu, Thurócz vgyében, a rosenbergi országutban, 80 kath., 560 evang., 14 zsidó lak. Van benne két kastély, őrlő- és fűrész-malmok a Szklabina patakján. Földje jó, erdeje szép. F. u. a Révay csal. s mások. Ut. p. Radnó.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége Szerkesztés
1910-ben 744-en lakták, ebből 665 szlovák, 52 magyar, 18 német és 9 más anyanyelvű volt.
2001-ben 741 lakosából 734 szlovák volt.
2011-ben 869 lakosából 842 szlovák volt.
Neves személyek Szerkesztés
- Itt született Révay Antal (1718-1783) teológiai doktor, nyitrai püspök.
Nevezetességei Szerkesztés
A Révay család reneszánsz stílusú kastélyát a 16. század második felében kezdték építeni. A kastélyhoz kiterjedt park és arborétum tartozik. A közelében ásványvízforrás van. A falu temetőjében található a Révay család temetkezési kápolnája.
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 6.)
Külső hivatkozások Szerkesztés
