Krennerit
A krennerit egy ritka arany-ezüst tellurid ásvány. Nevét Krenner József magyar mineralógusról kapta, aki – eredetileg bunsenin néven – először írta le 1877-ben.[1][2][3]
| Krennerit | |
 | |
| Krennerit az Egyesült Államokból | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | bunsenin, müllerin, fehértellúrérc |
| Kémiai név | arany-ezüst-tellurid |
| Képlet | Au3AgTe8 |
| Kristályrendszer | rombos |
| Kristályosztály | mm2 – dipiramisos |
| Tércsoport | Pma2 |
| Elemi cella | a = 16,58 Å; b = 8,849 Å; c = 4,464 Å; Z = 8 |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szulfid- és rokon ásványok |
| Alosztály | 1:2 típusú fém-szulfidok és rokonaik |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | a c-tengely irányában sűrűn rostozott, zömök oszlopok |
| Szín | fénylő krémfehér, ezüstfehér |
| Fény | fémfényű |
| Átlátszóság | opak |
| Pleokroizmus | gyenge |
| Fluoreszcencia | nincs |
| Keménység | 2 – 3 |
| Hasadás | tökéletes {001} |
| Törés | szabálytalan |
| Sűrűség | 8,62 g/cm³ |
Keletkezése
szerkesztésNemesfém-telluridos telérek egyik jellemző ásványa. Hidrotermális folyamatok során keletkezik, jellemzően epitermális aranylelőhelyeken. Az érctársulás legelső kiválásai közé tartozik.[4] Kialakulása magas hőmérsékletű (200–300°C) fluidumokhoz köthető, amelyek gazdag arany-, ezüst- és tellúrtartalommal rendelkeznek. Az ásvány kristályosodása során az arany és az ezüst aránya változhat, ami befolyásolja a krennerit összetételét és tulajdonságait.
Előfordulása
szerkesztésA krennerit világszerte több helyen is előfordul, de általában kis mennyiségben. Jelentősebb lelőhelyei találhatók Romániában (Săcărâmb, korábban Nagyág), az Egyesült Államokban (Colorado, Cripple Creek) és Ausztráliában (Kalgoorlie). A Kárpát-medencében, különösen Erdélyben több helyen is felfedezték már, például Verespatak (Roșia Montană) és Aranyosbánya (Baia de Arieș) környékén.[5]
Előfordulása Magyarországon
szerkesztésMagyarországi előfordulása nem ismert.
Szerkezete, tulajdonságai
szerkesztésMegjelenését tekintve a krennerit általában apró, tűs vagy oszlopos kristályokat alkot. A kristályok gyakran összefonódnak, sűrű, sugaras növekedéseket alkotva. Színe acélos, ezüstfehér vagy halványsárga, gyakran aranyos árnyalattal. Fémes fényű, amely különösen feltűnő a friss törésfelületeken. A krennerit kristályai ritkán haladják meg az 1 centiméteres nagyságot, de mikroszkóp alatt látványos formákat mutatnak. Keménysége a Mohs-skálán 2,5-3 között van, így viszonylag puha ásványnak számít. Hasadása tökéletes, aminek köszönhetően könnyen lemezekre vágható. Jellemzően más tellurid ásványokkal, például szilvanittal vagy nagyágittal társul.[6][7]
Nevének eredete
szerkesztésÉrdekesség, hogy az ásvány első leírója, Krenner József Schuller Alajostól, az akkori Műegyetem fizikaprofesszorától kapta az első, évekkel korábban Nagyágon gyűjtött ércdarabokat. Az érceken lévő apró, addig ismeretlen kristályokat Robert Wilhelm Bunsen tiszteletére nevezte el bunseninnek. Az elnevezést az indokolta, hogy Bunsen rendkívül alapos kémiai elemzései nagyban hozzájárultak egy másik, szintén Nagyágról származó ásvány, a nagyágit összetételének pontos meghatározásához és leírásához.[3][1]
Krennerrel szinte egyidőben Gerhard vom Rath bonni geológusprofesszor is leírta az ásványt, szintén Nagyágról, de más forrásból beszerzett minták alapján. Vom Rath cikkének megjelenése előtt értesült Krenner leírásáról. Így ő a későbbi publikációban krenneritnek nevezte át az új ásványt, hogy elkerülje a zavaró névegyezést egy korábban, már 1868-ban leírt bunsenit (NiO) nevű ásvánnyal.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Krenner 1877
- ↑ Koch–Sztrókay 1968 463. oldal
- ↑ a b c Papp 2020
- ↑ Koch–Sztrókay 1968 463. oldal
- ↑ HoM Krennerite
- ↑ Koch–Sztrókay 1968 463. oldal
- ↑ Mindat
Források
szerkesztés
- ↑ HoM: John W. Anthony, Richard A. Bideaux, Kenneth W. Bladh, Monte C. Nichols. Krennerite, Handbook of Mineralogy [archivált változat] (angol nyelven). Chantilly: Mineralogical Society of America. Hozzáférés ideje: 2024. május 31. [archiválás ideje: 2023. január 10.]
- ↑ Koch–Sztrókay 1968: Koch Sándor, Sztrókay Kálmán Imre. Ásványtan I-II., II. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1968)
- ↑ Krenner 1877: Krenner József Sándor (1877). „Bunsenin, egy új tellurásvány” (magyar nyelven). Természetrajzi Füzetek 1 (1), 33–35. o. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
- ↑ Mindat: Krennerite (angol nyelven). mindat.org. [2023. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ Mineralienatlas: Krennerit (német nyelven). mineralienatlas.de. [2024. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ Papp 2020: Papp Gábor: A krennerit – A legnagyobb magyar mineralógus méltó emléke (magyar nyelven). Magyar Természettudományi Múzeum Blog, 2020. május 5. [2024. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
