Lendvakislak
Lendvakislak (korábban Kernyecz, szlovénül: Krnci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
| Lendvakislak (Krnci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1395 |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9221 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 52 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 239 m |
| Terület | 2,63 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 44′ 04″, k. h. 16° 12′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 04″, k. h. 16° 12′ 35″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvakislak témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Muraszombattól 10 km-re északkeletre a Bokrácsi-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
A települést 1395-ben "Kernelicz" alakban említik először. A Nádasd nembeli Nádasdy és Darabos családok birtoka volt. 1403-ban a birtok a rimaszécsi Széchy család birtoka lett. 1408-ban "Poss. Kerninch" néven említik.[2] 1687. szeptember 15-én a vasvári káptalan előtt aláírt szerződésben gróf Kéry Ferenc, Vas vármegyei főispán, kamarás és tábornok és neje rimaszécsi gróf Széchy Julianna a birtokot a Szapáry családnak adta el.[3]
Vályi András szerint " KERNECZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Szapári Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kancsóczhoz nem meszsze, és annak filiája, ámbár külömbféle javai vannak; de földgye soványas."[4]
Fényes Elek szerint " Kernecz, vindus falu, Vas vmegyében, 103 evang., 4 kath. lak."[5]
Vas vármegye monográfiája szerint " Kislak magyar falu, 24 házzal és 135 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat."[6]
1910-ben 142, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 59 lakosa volt.
Nevezetességei szerkesztés
A falu haranglábát 1938-ban építették.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: X. kötet [Sáaghy - Szombathy]. Pest: Ráth Mór. 1863.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye