Kronecker-delta

matematikai jelölés
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 31.

A Kronecker-delta (másként Kronecker-szimbólum vagy diszkrét Dirac-delta) matematikai kétváltozós, általában egész számok függvénye, s amelynek értéke 1, ha a két szám egyenlő, minden más esetben 0. Így például , de . Jelölése δij, és inkább jelölési rövidítésnek, mint függvénynek tekintik. A függvényt Leopold Kronecker (18231891) német matematikusról nevezték el.

Más jelölések

szerkesztés

Az Iverson-féle zárójeles jelölés használatával:

 

Gyakran a   jelölést használják:

 

A lineáris algebrában tenzornak tekintik és így írják:  .

Digitális jelfeldolgozás

szerkesztés

Ugyanez a gondolat a digitális jelfeldolgozásban is megjelenik, és egy egész számokon értelmezett függvényként reprezentálják:

 

Ezt a függvényt impulzusfüggvénynek vagy egységimpulzusnak nevezik. Ha a jelfeldolgozás egy elemét éri, akkor az outputot az adott elem impulzusválaszának hívják.

Tulajdonságok

szerkesztés
  •  :
 
  • Ha az egészeket mértéktérnek tekintjük, és ellátjuk a számlálómértékkel, ekkor ez a tulajdonság megegyezik a Dirac-deltát definiáló tulajdonsággal:
 

A Dirac-deltát a Kronecker-delta analógiájára nevezték el. A jelfeldolgozásban aszerint tesznek köztük különbséget, hogy az idő folytonos-e, vagy diszkrét. Megállapodás szerint   folytonos időt jelöl (Dirac), és az olyan argumentumok, mint i, j, k, l, m, és n a diszkrét idő számára vannak fenntartva (Kronecker). Egy másik elterjedt gyakorlat szerint a diszkrét sorozatokat szögletes zárójellel jelölik, így:   .

A Kronecker-delta a matematika több területén is felbukkan.

Lineáris algebra

szerkesztés

A lineáris algebrában az identitásmátrix felírható   alakjában.

Ha a Kronecker-deltát tenzornak tekintjük, akkor így írható fel:

 

ahol i kovariáns, és j kontravariáns index.

Ez az (1,1) tenzor reprezentálja:

  • az identitást, mint lineáris leképezést
  • a nyomot
  • a   skaláris szorzatot
  • a   leképezést, ami a skaláris szorzatot a külső szorzatok összegeként reprezentálja.

A Kronecker-delta kiterjesztései

szerkesztés

Több dimenzióban hasonlóan definiálhatunk egy többváltozós függvényt:

 

Ez a függvény akkor és csak akkor veszi fel az 1 értéket, ha a felső indexek megegyeznek az alsókkal, különben nulla.

Reprezentáció integrálokkal

szerkesztés

A komplex függvénytanból ismert reziduumok felhasználásával a Kronecker-delta minden  -re reprezentálható ezzel az integrállal:

 

ahol az integrálási út pozitív forgásirányban (az óramutató járásával ellentétes irányban) megkerüli a nullát.

Ez egy elforgatással a következő formában is írható:

 

Egyéb reprezentációi

szerkesztés

A Kronecker-delta felírható két diszkrét Heaviside-függvény különbségeként az alábbi módon:

 

Külső hivatkozások

szerkesztés