Főmenü megnyitása

Kuncz Ödön (Arad, 1884. január 18.Budapest, 1965. március 19.) jogász, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos munkássága a jogtudomány és üzemgazdaságtan határterületére, a gazdasági és kereskedelmi jogra irányult, közreműködött több hitelügyi és váltótörvény kodifikációjában. Kuncz Ignác (1841–1903) jogtudós és Kunz Jenő (1844–1926) jogtudós, szociológus unokaöccse, Kuncz Aladár (1885–1931) író, lapszerkesztő bátyja.

Kuncz Ödön
Született 1884. január 18.
Arad
Elhunyt 1965. március 19. (81 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász,
közgazdász,
egyetemi tanár

ÉletútjaSzerkesztés

A kolozsvári piarista gimnázium elvégzését (1901) követően jogi tanulmányokat folytatott a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, itt szerezte meg jog- és államtudományi doktori oklevelét 1907-ben. Sub auspiciis regis ("királygyűrűvel") avatták doktorrá. Ezt követően a fővárosba költözött és bírósági szolgálatba lépett, 1908-ig a budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszéken végzett joggyakorlatot aljegyzőként. 1908-ban sikeres ügyvédi vizsgát tett, majd 1908–1909-ben tanulmányúton járt Berlinben, Drezdában és Hamburgban. Hazatérését követően, 1909-től a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéken folytatta a munkát mint főjegyző. 1910 és 1913 között a budapesti királyi ítélőtáblán tevékenykedett tanácsjegyzőként, 1913-ban pedig fogalmazó és hiteljogi referens volt az igazságügyi minisztérium törvény-előkészítő osztályán.

1911-ben habilitált a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a kereskedelmi jog magántanáraként, 1914-től pedig mint a kereskedelmi és váltójog nyilvános rendkívüli tanára oktatott a tanintézményben. 1914–1915 során részt vett a Kárpátokban vívott első világháborús harcokban, majd visszatért kolozsvári egyetemi katedrájához, ahol 1916-tól nyilvános rendes tanárként folytatta az oktatótevékenységet. 1919-ben Budapestre költözött, s 1920-tól 1928-ig a budapesti József Műegyetem közgazdaság-tudományi karán, 1928-tól 1949-es kényszernyugdíjazásáig a Pázmány Péter Tudományegyetemen oktatott a kereskedelmi és váltójog nyilvános rendes tanáraként. 1933–1934-ben, majd 1943–1944-ben a jog- és államtudományi kar dékánja volt.

MunkásságaSzerkesztés

Munkássága elsősorban a kereskedelmi jog elméleti művelésére és gyakorlati (törvény-előkészítői) alkalmazására irányult. Behatóan foglalkozott a szövetkezetek, korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok vagyoni, személyi és szervezeti viszonyait szabályozó szövetkezeti joggal, a váltó- és részvénykibocsátás jogi hátterével, a tisztességtelen versenyt megelőző jogelemekkel (pl. versenyjog, hitelrontás), biztosítási joggal, továbbá a számviteli fegyelmet biztosító mérlegvalódiság elvével és a könyvszakértői vizsgálat módszertanával.

Pályája során igazságügy-, valamint pénzügy-minisztériumi felkérésre szakértőként működött közre több fontos rendelet és törvény, így például a pénzintézeteknél elhelyezett betétek és letétek után lerovandó vagyonváltságról (1921. évi XV. tc.), a tisztességtelen versenyről (1923. évi V. tc.), a részvénytársaságokról és csendestársaságokról (1930. évi V. tc.) alkotott törvények, illetve a részvénytársaságok számára infláció esetén a részvényösszevonást lehetővé tevő 1925. évi ún. pengőmérleg-rendelet megszövegezésében.

Kereskedelmi jogi monográfiája (A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata I–II., 1921–1922) mellett számos törvénymagyarázatot adott közre. 1918 és 1928 között szerkesztette, majd 1929-től 1944-ig főszerkesztője volt a Kereskedelmi Jog című szakfolyóiratnak. Emellett főszerkesztője volt a Gazdasági Jog, szerkesztőbizottsági elnöke a Magyar Szövetkezés és a Hites Könyvvizsgáló című lapoknak. Szerzőként közreműködött a Szladits Károly-féle ötkötetes Magyar magánjog (1939) című monográfia megírásában.

Társasági tagságai és elismeréseiSzerkesztés

1930-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de az Akadémia 1949-es átszervezésekor tanácskozó taggá minősítették. Akadémiai levelező tagságát csak 1989-ben – posztumusz – állították vissza. Emellett számos egyéb testületi tagságot betöltött: 1925-től a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület alelnöke, 1935-től 1939-es megszűnéséig társelnöke, 1929-től a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének igazgatója és hiteljogi szakosztályának elnöke, valamint a Német–Magyar Kereskedelmi Kamara választott bíróságának elnöke, a Hites Könyvvizsgálókat Vizsgáztató Bizottság ügyvezető elnöke, a Szövetkezeti Gazdálkodás Nemzetközi Intézetének (Institut international d’études cooperatives) főtitkára volt.

Tudományos és jogalkotói munkásságáért 1940-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

EmlékezeteSzerkesztés

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán 2008-ban hozták létre a kutatási, oktatási és stratégiai feladatokat egyaránt ellátó Kuncz Ödön Jogi Tudásközpontot.[1]

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Jogtudományi Intézetének perszimulációs termét 2014. május 20-án, a kari tanács egyhangú szavazata alapján, Kuncz Ödönről nevezték el, és a 2014/15-ös tanév megnyitóján avatták fel.[2]

Főbb műveiSzerkesztés

  • A részvénytársaság védelme igazgatósági tagjainak egyéni érdekeivel szemben. Kolozsvár, 1909
  • A felmentésadás a részvényjogban. Budapest, Községi ny., 1909, 80 p.
  • Alaptőke-felemelés: Tanulmány a részvénytársasági jog köréből. Budapest, Grill, 1911, 346 p.
  • Részvényjogi reformkérdések. Budapest, 1913
  • Az osztalékjog és a fiktív osztalék: Tanulmány a részvényjog köréből. Budapest, Politzer, 1913, 136 p.
  • A részvénybevonás (amortizáció) és az élvezeti részvény. Budapest, 1913
  • A védőjegytörvény új tervezete. Budapest, 1916
  • Részvényjogi problémák. Budapest, 1918
  • A szövetkezetjog reformja. Budapest, 1920
  • A tisztességtelen verseny problémája. 1921
  • A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata I–II. Budapest, Grill, 1921–1922
  • Bevezetés a jogtudományba: Jogi encyklopédia. Pécs–Budapest, Danubia, 1924, 174 p. = Tudományos Gyűjtemény, 7.
  • A tisztességtelen verseny: Az 1923: V. törvénycikk magyarázata, kieg. a törvényt végrehajtó rendeletekkel. Budapest, Politzer, 1924, 230 p. (Balás P. Elemérrel)
  • Az aranymérleg problémái és rendelettervezet a kereskedők mérlegének aranykoronában készítéséről. Budapest, Athenaeum, 1925, 79 p.
  • Aranymérleg: A mérlegvalódiság helyreállításáról szóló 7.000/1925. P. M. számú rendelet és magyarázata. Budapest, Athenaeum, 1926, 144 p.
  • Törvénytervezet a részvénytársaságról, a szövetkezetről és a korlátolt felelősségű társaságról. Budapest, Globus, 1926, 454 p.
  • A részvényjog reformjáról. Budapest, Franklin, 1927, 22 p.
  • A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. Budapest, 1928
  • Szövetkezeti jogunk időszerű kérdései. Budapest, Centrum, 1930, 22 p.
  • A kartell mint jogi probléma. Budapest, 1930
  • A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény (1930: V. tc.) tervezete és indokolása. Budapest, 1930
  • Törvénytervezet a részvénytársaságokról. Budapest, Magyar Jogászegylet, 1932, 87 p.
  • Közüzemi problémák. Budapest, Székesfőváros, 1933, 52 p. (Magyary Zoltánnal és Hoór-Tempis Móriccal)
  • A városi üzemek szervezeti problémája. Budapest, 1933
  • Nagy Ferenc r. tag emlékezete. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1934, 26 p.
  • Törvénytervezet a szövetkezetről. Budapest, Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége, 1934, 84 p.
  • A trianoni békeszerződés revíziójának szükségessége. Budapest, Egyetemi ny., 1934, 31 p.
  • The three first principles at Rochdale. London, 1934
  • A rochdalei alapelvek és a szövetkezet jogi fogalma. Budapest, 1935
  • Hiteljog I.: A kereskedelmi törvény és joggyakorlata. Budapest, Grill, 1937 (Nizsalovszky Endrével)
  • Hiteljog III.: Magyar hiteljog, csődtörvény, váltótörvény, csekktörvény. Budapest, Grill, 1936 (Katona Gáborral)
  • Hiteljog IV.: Ipari tulajdon, tisztességtelen verseny, kényszeregyesség, iparjog, törvények, rendeletek, joggyakorlat. Budapest, Grill, 1938. (Nizsalovszky Endrével és Schwartz Tiborral)
  • A jog birodalma: Bevezetés a jog- és államtudományba. Budapest, 1937
  • Az új német és svájci részvényreform magyar tanulságai. Budapest, Szerző, 1938, 48 p.
  • A magyar kereskedelmi és váltójog tankönyve. Budapest, Grill, 1938, 548 p.
  • Küzdelem a gazdasági jogért: Kuncz Ödön összegyűjtött kisebb dolgozatai I–II. Budapest, Egyetemi ny., 1939–1941.
  • A részvény és a részvényes. Budapest, Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesülete, 1941, 36 p.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés