Wikipédia

Móder Rezső

(1954) szobrász
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 14.

Móder Rezső (Budapest, 1954. június 14. –) magyar szobrász, zeneszerző, előadóművész, festő- és grafikusművész, performer.[1]

Móder Rezső
Született1954. július 14. (70 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola (1978–1983)
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (2001)
A Wikimédia Commons tartalmaz Móder Rezső témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

Szülei: Móder Jenő és Belovay Erzsébet.[1] Iskoláját Dunaújvárosban végezte el. Eredeti szakmája villanyszerelő elektrikus volt. 1967-től tagja volt a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Körnek, ahol Cyránski Mária és ifj. Koffán Károly vezetésével festeni tanult. 1978–1983 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt;[2] Gerzson Pál, Sarkantyu Simon és Vecsey Csaba növendékeként. 1980-tól kiállító művész. 1983-ban Pats Józseffel megalapította a Képzőkört. 1987-ben készült el első zenélő-mobil acélszobra. 1989-ben 1996–1997 között részt vett a Dunaújvárosi Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelepen. 1988–1991 között, valamint 1997-ben a Győri Nemzetközi Szobrász Alkotótelepen dolgozott. 1993–1995 között a győri Nemzetközi kortárs kiállítások résztvevője volt. 1995-ben és 1997-ben a Zalaegerszegi Nemzetközi Alkotótábor kiállításain is részt vett. 1993-tól a Fény – Hang – Szín – Tér Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Fesztivál és az Instrumentum mobilfesztiválok művészeti vezetője. 1996-ban a Zenélő Szoborpark Múzeum – Kortárs gyűjtemény állandó kiállítás alapítója, a Zenepark Fesztiválok vezetője. 1997-ben dr. Sipos Jánossal megalapította a Dunaújvárosi Művészeti Egyesületet.

Munkássága

szerkesztés

Eleinte lírai-expresszionista kollázsokkal, erős érzelmi töltésű rajzokkal mutatkozott be, melyeknek központi motívuma egy végtagok nélküli, kötésekbe bugyolált lárvaforma volt. Festményein feltűntek konkrét és gépies formák is. Az 1980-as évek közepén ezek a csomagolt-burkolt tárgyak kiléptek a síkból, megjelentek a dunaújvárosi Vasműből származó és azokra visszautaló rozsdásodó acélelemek (Égigérő tragacs, 1985). Egyedülálló, 5D-s művészetében (Kozmosz-sorozat; Időzenetengelyek; XXIII. századi zene) egyszerre van jelen a negyedik (idő) és az ötödik (hang) dimenzió, illetve a tárgy-létrehozás és a közreműködés lehetősége is (mobilkoncertek, zeneművek). Konstrukciói kozmikus jelképek hordozói és a jövő zenéjének autentikus hévvel megfogalmazott eszközei, miközben lírai tisztelgések is az eltűnt munkásosztály, Dunaújváros építői előtt.

Művei

szerkesztés

[1]

  • Kozmosz (1990)
  • Időtengelyek (1991)
  • Kozmosz-sorozat (partitúrák, 1996-ig)
  • Objektversek (1996)
  • Ötdimenziós művészet (1998)
  • Ötdimenziós acélköltészet (2006)

Kiállításai

szerkesztés

Egyéni

szerkesztés

Válogatott, csoportos

szerkesztés

Díjai

szerkesztés
  • Varsec-i Nemzetközi Művésztelep díja (1982)
  • Smohay-ösztöndíj (1984)
  • II. Észak-dunántúli Tárlat díja (1985)
  • Fiatal Képzőművészek Stúdiója díja (1986)[3]
  • kiskőrösi Petőfi-pályázat festészeti díja (1986)
  • Fiatal Képzőművészek Országos pályázatának díja (1987)
  • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület festészeti díja (1987)
  • VI. Dunántúli Tárlat Baranya megyei díja (1987)
  • Győri Nemzetközi Alkotótelep díja (1990)
  • Győr Városért Emlékérem (1990)[3]
  • II. Nemzetközi Minta Triennálé díja (1991)
  • II. Nemzetközi Szobrászrajz Biennálé díja (1993)
  • regensburgi Köztéri szobor és objekt pályázat díja (1994)
  • Dunántúli Független Videó- és Film Fesztivál III. díja (1995; Schmidt Józseffel)
  • Művelődésügyi Minisztérium-díj (2000)[3]
  • Munkácsy Mihály-díj (2001)[3]
  • Koszorús Szobrász (2004)[3]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b c MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  2. ↑ MKE - Hallgatói adatbázis. [2021. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
  3. ↑ a b c d e Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Acsay J.: Végzősök (Művészet, 1983/6)
  • Pogány Gábor: Móder Rezső kiállítása a Somogyi Képtárban (Művészet, 1986/12)
  • Vadas J.: Kísérlet rehabilitálása (Élet és Irodalom, 1991. július 19.)
  • Beke L.: Móder Rezső művészete (életmű kat., bev. tan., 1991, Műcsarnok)
  • Pataki G.: Bartók a Vasgyárban (életmű kat., bev. tan., 1991, Műcsarnok)
  • Frank J.: Fából vaskarika (életmű kat., bev. tan., 1991, Műcsarnok)
  • Wehner T.: Guruló Napszekér (Új Művészet, 1994/2)
  • P. Szabó E.: A forma előélete (Új Művészet, 1994/10)
  • Bohár A.: Ahogy nézzük és ahogy halljuk (Új Művészet, 1996/6)
  • Szoboszlai J.: Ajánlás Móder Rezső műveihez (életmű kat., bev. tan., 1998, Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet)
  • Wehner T.: Megnyitó szöveg (életmű kat., bev. tan., 1998, Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet)
  • Sáry L.: Zeneszerzés, komponálás a Zenélő Szoborparkban (életmű kat., bev. tan., 1998, Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet)
  • Váray L.-Rosta S. CS.: Móder Rezső-i zene, a Móder Rezső-i tér (szemelvények egy beszélgetésből) (életmű kat., bev. tan., 1998, Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet)
  • Szkárosi E.: "Agyonütöttem a festőköpenyemet". ~ vizuál-szocio-protesztje (életmű kat., bev. tan., 1998, Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Móder_Rezső&oldid=27131781”