Főmenü megnyitása

Magyar LMBT kronológia (1990 előtt)

(Magyar LMBT-kronológia (1990 előtt) szócikkből átirányítva)

Az alábbi kronológia a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű embereket érintő fontosabb magyar eseményeket tartalmazza 1990 előtt.

14. századSzerkesztés

  • Az első ismert magyarországi utalás a homoszexualitásra, amelyet akkoriban „katzérság”-nak hívtak: „Lajos királnak és szent koronájának való hívség-tartásodra minden orvot, tolvajt, gyilkost, katzért, emberétetőket, bűnösöket, bájosokat, házégetőket, szentegyháztörőket, fél hiten valót… igazán megmondod, megnevezed és kiadod.” (Részlet egy tiszti eskümintából)[1]

16. századSzerkesztés

17. századSzerkesztés

18. századSzerkesztés

19. századSzerkesztés

  • 1869 – A magyar Kertbeny Károly megalkotja a „homoszexualitás” szót.
  • 1878 – Az első magyar büntető törvénykönyv (az ún. Csemegi-kódex)[2] természeti elleni fajtalanság néven bünteti az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot. A vétséget elkövetőt a törvény egy évi fogházbüntetéssel sújthatta. A jogszabály a leszbikus kapcsolatokra egyáltalán nem utalt.
  • 1889 november – Csalás vádjával letartóztatják Vay Sándort, akiről a nyomozás során derül ki, hogy biológiai neme szerint nő. Az esetet a sajtó is megírja.[3] Dr. Birnbacher törvényszéki orvos is bekapcsolódik a nyomozásba. Az ő szakértői anyaga szolgáltatja az alapot Krafft-Ebing „gynandria” címszó alatt közzétett 166. számú esettanulmányához a Psychopathia Sexualis Veleszületett rendellenes nemi érzés a nőnél című fejezetében.[4][5]

1900-as évekSzerkesztés

  • 1906 – Megjelenik Ferenczi Sándor magyar pszichoanalitikus Szexuális átmeneti fokozatokról című értekezése,[6] amelyben a homoszexualitás biológiai és lelki okait tárgyalja.
  • 1908 – Megjelenik Gúthi Soma Homosexuális szerelem (Tuzár detektív naplója) című bűnügyi regénye.
  • 1909 – Vita indul a Magyar Jogászegyletben a homoszexualitás büntetőjogi megítélésének reformjáról, a Csemegi-kódex[2] természeti elleni fajtalanság vétségének esetleges eltörléséről. A jogszabályhely végül nem változik.[7]

1910-es évekSzerkesztés

  • 1911Ferenczi Sándor magyar pszichoanalitikus publikálja A homoszexualitás szerepe a paranoia pathogenesisében című művét, amelyben egyebek mellett Magnus Hirschfeld tevékenységére is felhívja a közvélemény figyelmét. Műveiben kétféle homoszexuálist különböztetett meg: az alanyit, aki viselkedésében és megjelenésében is nőies, illetve a tárgyi homoszexuálist, aki férfias megjelenésű, de a vonzalma „neurosis-os”, azaz gyógyítható.

1920-as évekSzerkesztés

  • 1926 – Megjelenik Pál György A homoszexuális probléma modern megvilágításban című kötete, amely két kiadást is megért 1926-ban és 1927-ben.

1930-as évekSzerkesztés

  • 1933 – Megjelenik Szántó Jenő egyetemi tanársegéd, rendelőfőorvos A homosexualis férfiprostitutio kérdése című tanulmánya a Népegészségügy 1933. évi 20-21. számában, amelyben egyebek mellett arról ír, hogy Budapesten 10.000 homoszexuális él, a rendőrségi nyilvántartás pedig 3.435 homoszexuális személyt tart nyilván.[8]

1950-es évekSzerkesztés

  • 1958 – Az Egészségügyi Tudományos Tanács "Ideg-elme Szakbizottsága", Nyírő Gyula vezetésével a homoszexualitásról szóló büntetőjogi törvényszakaszok módosításra tesz javaslatot.[9]

1960-as évekSzerkesztés

  • 1961 – Az új Büntető törvénykönyvből[10] kikerül az azonos neműek közti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetősége. A változás 1962. július 1-én lép életbe. (lásd: 1978, 2002. szeptember 3.)
  • 1963 – A Belügyminisztériumba szervezik az állambiztonsági szerveket. A későbbiekben kialakuló struktúrában a III/III. Belső Reakció (és Szabotázselhárító) Csoportfőnökség, III/III-5. (kulturális terület védelme) osztály III/III-5-b alosztálya foglalkozik a művészetek, a felsőoktatás, a Bős-Nagymarosi vízlépcső ellen tüntetők és a Magyar Tudományos Akadémia tagjai mellett a homoszexuálisok megfigyelésével és elhárításával.[11]

1970-es évekSzerkesztés

  • 1971 – Bemutatják Fábri Zoltán Hangyaboly című filmjét, amely egy zárdában játszódik és apácák között kialakuló emberi érzelmekről és elfojtásokról szól.[12]
  • 1978 – Az új Büntető törvénykönyv[13] az azonos neműek esetében alkalmazott beleegyezési korhatárt 20-ról 18 évre csökkentik. (lásd 2002. szeptember 3.)

1980-as évekSzerkesztés

  • 1982 – Bemutatják Makk Károly Egymásra nézve című filmjét.[14] A leszbikus pár történetét bemutató film kapcsán a homoszexualitás először lesz közbeszéd tárgya.
  • 1985 – Az első magyar HIV-fertőzött diagnosztizálása.[15]
  • 1985 – Bemutatják Szabó István Redl ezredes című filmjét Alfred Redl ezredesről, kémről, aki homoszexuális volt, és 1913-ban öngyilkosságot követett el.[16]
  • 1985 vége – Informálisan létrejön az első magyar LMBT-szervezet, a későbbi Homeros Egyesület.
  • 1987 október – A Homeros Egyesület benyújtja alapító szándéknyilatkozatát az Egészségügyi és Szociális Minisztériumnak.
  • 1988 május – Megalakul az első magyar LMBT-szervezet, a Homeros Egyesület.[17]
  • 1988 – Minisztériumi rendeletet[18] fogadnak el a HIV terjedését megakadályozni hivatott lépésekről, amely szerint a fertőzött szexuális partnerei kötelesek szűrővizsgálaton résztvenni. A többször módosított szabályozást az Alkotmánybíróság 2002-ben megsemmisítette, lásd 2002. június 28.
  • 1989 – Bemutatják Tímár Péter Mielőtt befejezi röptét a denevér című filmjét, amelyben feltűnik - egy meglehetősen ellenszenves - biszexuális férfi karakter.[19]
  • 1989 – A Mások újság szamizdat formájú kiadására létrejön a Homeros Egyesületből – egyelőre nem hivatalos formában – a Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság. Három stencilezett próbaszám jelenik meg 1989. december és 1990. március között; az újság 1991 áprilisától jelenik majd meg hivatalosan.
  • 1989. február 18. – Megnyit a Lokál, az első kifejezetten meleg szórakozóhely, a VII. Kertész utca 31. szám alatt, szemben a Fészek művészklubbal.[20]
» későbbi események

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyary-Kossa Gyula. Magyar orvosi emlékek III. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 59. o. (1931) , idézi Eszenyi (1999).
  2. a b 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. [2007. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 18.) 241. §
  3. Kisasszony-férj, Borsodmegyei Lapok, 1889. november 12.
  4. Richard von Krafft-Ebing: Psychopathia Sexualis
  5. Borgos Anna: Vay Sándor/Sarolta: Egy koncencionális nemiszerepváltó a múlt századfordulón; Holmi, 2007. február
  6. Ferenczi Sándor. „Szexuális átmeneti fokozatokról”. Gyógyászat 46 (19), 310-314. o.  ; utánközlés: Ferenczi Sándor. A pszichoanalízis felé. Fiatalkori írások 1897--1908. Osiris, 255-263. o. (1999). ISBN 963-379-426-9 
  7. Erőss László. Furcsa párok. A homoszexuálisok titkai nyomában, 130-138. o. (1984). ISBN 963-500-214-9 
  8. Dr. Szántó Jenő: A homosexualis férfiprostitutio kérdése; különlenyomat
  9. Takács Judit.. Meleg század. Adalékok a homoszexualitás 20. századi magyarországi társadalomtörténetéhez, 119-138. o. (2018). ISBN 978-963-468-040-6 
  10. 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről 279. § a)
  11. Állambiztonsági tisztek listája (1956-1989), Hvg.hu, 2005. április 12.
  12. Hangyaboly, port.hu
  13. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 199. §
  14. Egymásra nézve a PORT.hu-n (magyarul)
  15. Bánhegyi Dénes: Információk a HIV/AIDS-ről, 2000. [2008. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 18.)
  16. Redl ezredes, port.hu
  17. Egyes források, például a Velvet Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben 1987-et ír, azonban a Mások 1993. decemberi száma a visszatekintésben (4. oldal) arról számol be, hogy a Homeros Egyesület május 8-án ünnepelte megalakulásának ötödik [!] évfordulóját. Ugyaninnen, valamint a Mások más korai számaiból derül ki az egyesület írásmódja: „Homeros”.
  18. 5/1988. (V. 31.) SZEM rendelet a szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálat elrendeléséről
  19. Mielőtt befejezi röptét a denevér, port.hu
  20. Nagy Sándor: Az Egyetemtől az Actionig…, http://tranzitblog.hu

ForrásokSzerkesztés