Mahé (Seychelle-szigetek)
Mahé az Indiai-óceánban fekvő Seychelle-szigetek északkeleti szigetcsoportjának fő tagja, az ország legnagyobb kiterjedésű szigete. A hosszúkás, északnyugat–délkeleti irányban elnyúló szárazulat területe 154 km². Itt él az ország népességének mintegy 80-90%-a, s itt található az ország fővárosa, Victoria is.
| Mahé | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Seychelle-szigetek |
| Székhely | Victoria |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 77 000 fő (2010) |
| Földrajzi adatok | |
| Szigetcsoport | Seychelle-szigetek |
| Terület | 154 km² |
| Hosszúság | 28 km |
| Szélesség | 8 km |
| Tengerszint feletti magasság | 905 m |
| Legmagasabb pont | Morne Seychellois (905 m) |
| Időzóna | SCT (UTC+4) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Mahé
Pozíció Seychelle-szigetek térképén
| |
 d. sz. 4° 40′ 50″, k. h. 55° 28′ 54″Koordináták: d. sz. 4° 40′ 50″, k. h. 55° 28′ 54″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mahé témájú médiaállományokat. | |
Földrajza szerkesztés
A gránitalapzaton nyugvó Mahé legmagasabb pontja a 905 méteres Morne Seychellois. A trópusi éghajlatú sziget rendkívül csapadékos, a magasan fekvő részeken az évi csapadékmennyiség meghaladhatja az 5000 millimétert is. A sziget középső része természetvédelem alatt álló, endemikus fajokban gazdag trópusi esőerdő. Az északi és keleti partvidék viszonylag sűrűn betelepült, itt található a főváros és a mezőgazdasági területek nagyobb része is. Alacsonyabb fekvésű déli része kevésbé benépesült, a sziget legkedveltebb fövenyes tengerpartjainak ad otthont.
Történelme szerkesztés
Az akkor még lakatlan szigetet portugál hajósok fedezték fel a 16. században. Mai nevét az 1742-ben expedíció céljából kikötő francia hajó kapitányának, Lazare Picault-nak köszönheti, aki Bertrand-François Mahéról, francia tengerésztisztről, Île de France (ma Mauritius) kormányzójáról nevezte el a szigetet. 1756-tól Mahé is francia külbirtok lett, s az első kolónia 1770-ben létesült a szigeten, ahol jobbára a környező rizsföldeken dolgozó, az afrikai kontinensről elhurcolt rabszolgák éltek. 1794-ben a sziget Nagy-Britannia fennhatósága került, de a két ország között még évtizedekig folyt a marakodás a tulajdonlásáért. A sziget lakossága ekkor a kétezret sem érte el, és a rabszolgákkal megműveltetett földek sem jártak nagy jövedelemmel, de az Európából Ázsiába tartó, Afrikát megkerülő kereskedelmi hajóút egyik stratégiailag fontos állomása volt. Végül 1810-től a brit fennhatóság állandósult a szigeten, s a 19. század második felében kezdetét vette az intenzív kopratermesztés. A gazdasági fellendülésnek a Szuezi-csatorna 1869. évi megnyitása vetett véget, a kereskedelmi hajóút lerövidülésével ugyanis Mahé kereskedelmi jelentősége is megszűnt.
1976-ban a függetlenségét elnyerő Seychelle-szigetek gazdasági és kulturális központja lett, legnagyobb települését, Victoriát pedig az ország fővárosává tették meg. Itt épült meg még 1971-ben a nemzetközi repülőtér, az azóta eltelt évtizedekben fellendült a turizmus és a vendéglátóipar, számottevően fejlődött a mezőgazdaság és a halászat is.
Források szerkesztés
- Jan Dodd – Madeleine Philippe: Mauritius, Réunion & Seychelles (Lonely Planet, Berkeley, 2004) 253–257. o. (angolul)
- Thomas M. Leonard (szerk.): Encyclopedia of the developing world, (Routledge, New York, 2006) 1401–1403. o. (angolul)
