Melitopol

ukrán város

Melitopol (ukránul: Мелітополь; oroszul: Мелитополь) város Ukrajna Zaporizzsjai területén. Az ország 34. legnépesebb városa, lakossága körülbelül 150 000 fő volt 2018-ban.

Melitopol (Мелітополь)
Melitopol.jpg
Melitopol címere
Melitopol címere
Melitopol zászlaja
Melitopol zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Zaporizzsjai terület
Járás Melitopoli járás (1930. június 30. – 1932. február 27.)
Rang területi jelentőségű város
Alapítás éve1784
Polgármester Ivan Fedorov
Irányítószám 72300
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség154 992 fő (2017. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség3 121,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság38 m
Terület49,66 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Melitopol (Ukrajna)
Melitopol
Melitopol
Pozíció Ukrajna térképén
Sablon:Népesség/Melitopol) é. sz. 46° 50′ 56″, k. h. 35° 22′ 03″Koordináták: Sablon:Népesség/Melitopol) é. sz. 46° 50′ 56″, k. h. 35° 22′ 03″
[ Melitopol weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Melitopol témájú médiaállományokat.

TörténelemSzerkesztés

A középkorban egy nogaj aul volt a város helyén Kyzyl-Yar néven. 1769 júliusában orosz katonai parancsnokok ott építettek egy erődítményt, és a zaporizzsjai kozákok ott teljesítettek szolgálatot. II. Katalin 1784. február 2-án adott ki egy rendeletet, amellyel létrehozta a Tauriai Kormányzóságot. Grigorij Potemkin, Novorosszija képviselője még abban az évben aláírta a város alapításáról szóló szerződést, és a Molocsna folyó jobb partján kozákok és Szuvorov hadvezér nyugalmazott katonáinak családjai telepedtek le. Többek között a németeket is ösztönözték, hogy telepedjenek le az új tartományban és néhány falu ezen a területen sokáig német nyelvű is volt.

 
Novoalexandrovka, Redin és Fomin festménye

1816-ban a szloboda a Novoalexandrovka nevet kapta. Népessége az Ukrajna északi tartományaiból és az Oroszországból behurcolt parasztok miatt növekedett. 1842. január 7-én a szlobodát városként ismerték el, és a Molocsna folyó torkolatánál fekvő Melita (görögül: Μέλι - méz) kikötőváros után a Melitopol nevet kapta. A 19. század végére a település egy kereskedelmi központtá fejlődött - volt néhány bank, hitelszervezet és számos nagykereskedés. A város akkori legnagyobb vállalkozásai a vasöntöde és a Klassen testvérek gépgyártó üzeme (1886), a vasúti pályaudvar és a műhelyek voltak.

A város további fejlődése szorosan összefüggött a kereskedelemmel, a vas- és gépiparral, valamint a Krím felé irányuló vasúti közlekedéssel. A huszadik század elején 15 ezer ember élt Melitopolban. A városban akkoriban 30 gyár és 350 üzlet működött. A huszadik század második felében a város gazdasági növekedése erőteljes volt: új gyárak, üzemek és lakótelepek épültek. A városban gyártott ipari termékeket több mint ötven országba exportálták.

 
A régi Alekszandr Nyevszkij székesegyház Melitopolban

Második világháborúSzerkesztés

1941-ben a Szovjetuniót megtámadta a Harmadik Birodalom. A város stratégiai jelentőségűvé vált elhelyezkedése miatt. Azonban a Vörös Hadsereg nem állt készen a háborúra, és vissza kellett vonulnia. A német Wehrmacht 1941. október 6-án elfoglalta Melitopolt. Egy héten belül Melitopol teljes megmaradt zsidó lakosságát (2000 férfi, nő és gyermek) a Wehrmacht által aktívan támogatott Einsatzgruppe D meggyilkolta. A németek egy náci börtönt működtettek a városban.[2]

A Panther–Wotan vonal csatájaSzerkesztés

A Miusz folyón való áttörés, illetve miután legyőzték a tengelyhatalmakat Donyec-medencében és Taganrogban, a visszavonuló ellenséget üldöző szovjet déli front hadserege 1943. szeptember 22-én a Molocsna folyóhoz érkezett. Ott, a Molocsna folyó medencéjében a német csapatok egy erős, hosszú távú védelmi vonalat építettek ki, amelyet Panther-Wotan-vonalnak neveztek el. Ezen a vonalon dőlt el a Krím félsziget sorsa és a Szovjetunió déli részén folytatott támadó hadműveletek sorsa.

A német védelem négy vonalból állt, amelyeket szilárd páncéltörő árkok és aknák borítottak. A szovjet déli front hadseregének első áttörési kísérlete sikertelen volt. A szovjet parancsnokok úgy döntöttek, hogy előkészítenek egy új hadműveletet: az úgynevezett "Melitopol hadműveletet", amelyet 1943. szeptember 26. és november 5. között sikeresen végre is hajtottak.

A szovjet katonák bátorsága és hősiessége ellenére a harcok sokáig tartottak, mivel a németek újabb tartalékos katonákat vezényeltek oda, hogy megtartsák Melitopolt. Végül többnapos, súlyos utcai harcok után a német ellenállás megtört, és október 23-án a Vörös Hadsereg teljesen ellenőrzése alá vonta a várost.

2022-es orosz-ukrán háborúSzerkesztés

Február 24-én, a 2022-es ukrajnai orosz invázió során a melitopoli légibázist bombatalálat érte, majd később az orosz erők megtámadták.[3] Ugyanezen a napon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy "az ellenség elindult a megszállt Krímből, és megpróbál Melitopol felé előrenyomulni".

Február 26-án az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz erőknek sikerült elfoglalnia a várost.[4][5]

Március 11-én az ukrán külügyminisztérium szerint elrabolták a város polgármesterét, akit ezt követően terrorizmussal vádoltak meg az orosz erők. Ez a Genfi Egyezmények szerint háborús bűnnek minősül.[6][7]

FöldrajzSzerkesztés

Az Azovi-tenger közelében, a Molocsna folyó partján fekszik.

NépességeSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

Közúti közlekedésSzerkesztés

A városnak két buszpályaudvara van: az újabb távolsági buszpályaudvar és a helyi buszok régebbi állomása. A település az E58-as út és az E105-ös út kereszteződésében fekszik. A melitopoli utak együttes hossza 333 km, amelynek a 70%-a nem felel meg az alapvető követelményeknek.

Vasúti közlekedésSzerkesztés

Melitopolon egy nemzetközi jelentőségű villamosított vasútvonal halad keresztül, ezért a melitopoli vasútállomás tranzitállomásként szolgál a Moszkvából a Krímbe és vissza tartó utasok számára. A várost a "Krím kapujának" is nevezik és a Krím félsziget 2014-es annektálása előtt a személyszállító vonatok 80%-a a városon haladt át a félsziget felé.

LégiközlekedésSzerkesztés

A város környékén egy repülőtér is található, amelyet azonban nem használnak személyszállításra.

TömegközlekedésSzerkesztés

Az iránytaxik a város tömegközlekedésének egyetlen formája. 34 útvonalon közlekednek. Reggel öttől hajnali fél egyig működnek. Korábban, a Szovjetunió idején az Ikarus, a LiAZ, a LAZ és a PAZ autóbuszai mintegy 15 útvonalon közlekedtek.

GazdaságSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

Melitopol testvérvárosai a következők:

Híres emberekSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.zp.ukrstat.gov.ua/
  2. Haftstättenverzeichnis der Stiftung EVZ. www.bundesarchiv.de. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
  3. Video: Huge explosion rocks Melitopol Air Base in Ukraine - CNN Video”.  
  4. Siposhegyi, Zoltan: Kijevben már lakónegyedeket is támadnak az oroszok, az elnök mégsem menekül el (magyar nyelven). euronews, 2022. február 26. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
  5. Reuters. „Russia says it has captured Ukraine's Melitopol”, Reuters, 2022. február 26. (Hozzáférés ideje: 2022. március 1.) (angol nyelvű) 
  6. Az ukránok szerint az oroszok elrabolták Melitopol polgármesterét (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. március 12.)
  7. Zrt, HVG Kiadó: Videó van arról, ahogyan az oroszok állítólag elrabolják Melitopol polgármesterét (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. március 11. (Hozzáférés: 2022. március 12.)