Miháld

magyar település

Miháld község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Miháld
Miháld címere
Miháld címere
Miháld zászlaja
Miháld zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Gerő Sándor (független)[1]
Irányítószám 8825
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség770 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség34,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Miháld (Magyarország)
Miháld
Miháld
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 27′ 010″, k. h. 17° 07′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 010″, k. h. 17° 07′ 31″
Miháld (Zala megye)
Miháld
Miháld
Pozíció Zala megye térképén
Miháld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miháld témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Miháld község a Dola-patak völgyében helyezkedik el, a Galambok-Nagykanizsa közti 6832-es út mentén, amelybe a központjában torkollik bele a Nemesdédtől idáig vezető 6817-es út.

TörténeteSzerkesztés

A terület régóta lakott hely, illírek, kelták, avarok éltek itt. A község első írásos említése 1121-ből való, az almádi monostor alapító oklevelében 1332 és 1337 között: Mihad. A név a Mihály személynévből keletkezett. A község nevét Szent Mihály arkangyalról, a falu védőszentjéről kapta. Trianon előtt Somogy vármegyéhez tartozott, utána az Inkey báró birtokához. A falunak voltak szlovén lakói a 18. és 19. században, akik a Mura folyó vidékéről telepedtek le, mert evangélikus vallásuk miatt katolikus uraik elüldözték őket. Később több család visszatérhetett a régi hazájába, mások itt maradtak. Ma azonban már nem élnek szlovénok ezen a vidéken.[forrás?]

A települést 1950. március 16-i hatállyal csatolták az 1950-es közigazgatási átrendezés során Zala megyéhez.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Meiszter László (Gazdakör Miháld)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006: Mándó Tibor
  • 2006–2010: Mándó Tibor
  • 2010–2011: Mándó Tibor (független)[4]
  • 2011–2014: Gerő Sándor (független)[5]
  • 2014–2019:
  • 2019-től: Gerő Sándor (független)[1]

A településen 2011. március 27-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző év őszén már harmadjára megválasztott, előző polgármester lemondott posztjáról. Döntését azzal indokolta, hogy nem tudott együttműködni az új képviselő-testület tagjaival, de szerepet játszottak benne a személyét ért támadások. Az időközi választás két független jelöltjének egyikét szintén érte fizikai inzultus a választási kampány során, aminek ügyében büntetőeljárás is indult.[5]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%, német 1,56%. A lakosok 82,9%-a római katolikusnak, 2,2% reformátusnak, 1,6% evangélikusnak, 3,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (9,9% nem nyilatkozott).[6]

NevezetességeiSzerkesztés

A község idegenforgalmi nevezetessége az Inkey Gáspár által 1760-ban építtetett barokk jellegű templom, melyet 1835-ben emeletes kereszthajóval bővítettek. Az építtető címere a templom bejárati ajtaja fölött ma is látható. A műemlék jellegű épület területe 700 m². Homlokzati toronnyal, két oldalán fülkében Szent Flórián és Szent Vendel későbbi szobra. Szentélye félköríves, főoltára későbbi, felette nagy barokk feszület. Freskói 20. századiak.

A község lakosságának adományaiból a templom előtti téren épült meg az I. és II. világháborús emlékmű, amelyen a település hősi halottainak neve olvasható.

A községet szelídgesztenyefákkal ékesített szőlőhegy veszi körül. A gyönyörű környezetben elhelyezkedő szabadidőközpont és horgásztó kellemes kikapcsolódást és pihenési lehetőséget nyújt.

Nevezetessége a községnek még a Virtus Fesztivál, amely évente kerül megrendezésre. A júliusi látványos programot a Miháld Kultúrájáért Egyesület szervezi, közreműködik a Baranta Tradicionális Magyar Harcművészek Szövetsége. A fesztivál mellett érdemes ellátogatni pünkösdkor a Falunapra és a szeptemberi búcsúba.

A község központjában található a művelődési ház több mint tízezer kötetes könyvtárral. Az épület mögött található a sportpálya, két kézilabda- és egy röplabdapálya.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  4. Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  5. a b Gerő Sándort választották Miháld polgármesterének (magyar nyelven) (html). Index.hu Zrt, 2011. március 27. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  6. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés