Homokrév
Homokrév[1][2] (köznyelven használt nevén gyakran Mokrin,[3] szerbül Мокрин / Mokrin) falu Szerbiában, a Vajdaságban az Észak-bánsági körzetben.
Homokrév (Мокрин / Mokrin) | |
A római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Észak-bánsági |
Község | Nagykikinda |
Rang | falu |
Irányítószám | 23305 |
Körzethívószám | +381 230 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Népsűrűség | 40 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 90 m |
Terület | 148,9 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 56′ 09″, k. h. 20° 24′ 26″45.935833°N 20.407222°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 09″, k. h. 20° 24′ 26″45.935833°N 20.407222°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Homokrév témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésNagykikindától 20 km-re északra fekszik, közigazgatásilag Nagykikindához tartozik.
Története
szerkesztésHomokrév (Mokrin) Árpád-kori település. Nevét 1256-ban Humkreu néven említették először az oklevelek. Nevét a Harangod (ma Aranka) homokkal borított két partja közt közlekedő révről nyerte. Szerb neve a magyar névalak eltorzulásával keletkezett.
A település egykor a Csanád nemzetség birtoka volt. A nemzetség tagjainak osztozkodásakor 1256. december 17-én a falu Waffa fiainak jutott, kiknek utódai a birtokot valószínű elcserélték a Kelemenösfi Telegdyekkel, mert az 1360. évben történt osztozkodáskor Telegdy Lőrincz fiainak Jánosnak és Tamásnak jutott, de 1495-ben Telegdy András a saját részét Bodófalvi Ferencz deáknak zálogosította el, míg egy másik rész Csáki Gáboré lett, aki 1549-ben Bakócz Tamás érseknek. 1508-ban itteni birtokaira a Telegdiek nyertek új adományt.
A török hódoltság alatt elnéptelenedett és a magyar lakosság helyébe szerbek telepedtek le itt. Az 1557-1558. évi adóösszeíráskor 30 ház állt itt, lakosai szerbek voltak.
1564-ben Telegdy István és Palatics János voltak birtokosai.
A 17. század végén a falu elpusztult. 1723-ban nevét Mogrin, Mokrin néven írták.
A temesvári bánsági igazgatás, 1751 szeptemberében a marosi katonai határőrvidék szerb családjainak Homokrév és Szentes (a régi Szentelt község helyén) pusztákat jelölt ki letelepedési helyül. A mai Homokrév a régi Szentelt helység helyén épült fel.
1753-tól egy század polgárkatonaság székhelye. 1778-ban 1906 lakosából kilenc család az újonnan szervezett dunai Határőrvidékre vándorolt.
Homokrév 1837-ben országos és hetivásárok tartására nyert szabadalmat.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt két véres ütközet zajlott itt. 1849. április 22-én Derra honvédőrnagy, másnap április 23-án pedig Perczel Mór honvédtábornok aratott fényes győzelmet a Supan vezérlete alatt álló 15000 felkelőn.
1899-ben visszakapta régi Homokrév nevét, de 1911-ben újra Mokrin lett.
Szentelt
szerkesztésA mai Homokrévtől délnyugatra, a Szentes nevű szőlőhegyek vidékén feküdt a középkorban Szentelt nevű város, mely eredetileg a kun Szentelt szék fővárosa volt és mindennemű földesúri szolgáltatástól mentes hely volt. Vásárjoggal bírt és egy 1384 évi oklevél tanúsága szerint heti piacait szerdánként tartotta.
1429. augusztus 24-én Héderváry Lőrinc királyi főlovászmester, a jászok és a kunok bírája itt tartotta törvényszékét.
Zsigmond király idejében város a királyi birtok volt, aki 1433-ban Kunszőllőssel együtt Csalapia Dávid török császári hercegnek adta át, ez időre már a kunok elköltöztek, és helyükbe jobbágyok telepedtek le.
1460-ban Mátyás király a birtokot Dóczy Péter kevei és szentlászlói várnagynak, Dóczy László szörényi bánnak és Dóczy Imre udvari vitéznek adományozta.
1536-ban még jelentékeny helységnek írták.
A török hódoltság alatt sem pusztult el, 1582-ben szerb juhászok éltek itt, akik a falu régi nevét Szentulyára változtatták át.
1647-ben újból lakott helyként említették. 1717 után a temesvári igazgatóság adta bérbe, majd 1751-ben néhány marosi határőrvidéki család telepedett le az ekkor már Szentos néven említett pusztára. Az új telepet azután Mokrinnak, magyarul Homokrévnek nevezték el.
Népesség
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
8369 | 7984 | 7924 | 7328 | 6567 | 6300 | 5918[4] | 5270 |
Etnikai összetétel
szerkesztésNemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 4940 | 83,47 |
Cigányok | 369 | 6,23 |
Magyarok | 290 | 4,90 |
Jugoszlávok | 99 | 1,67 |
Horvátok | 20 | 0,33 |
Macedónok | 15 | 0,25 |
Montenegróiak | 9 | 0,15 |
Németek | 9 | 0,15 |
Bolgárok | 8 | 0,13 |
Románok | 7 | 0,11 |
Muzulmánok | 4 | 0,06 |
Szlovákok | 3 | 0,05 |
Albánok | 3 | 0,05 |
Csehek | 1 | 0,01 |
Ukránok | 1 | 0,01 |
Szlovének | 1 | 0,01 |
Ruszinok | 1 | 0,01 |
Oroszok | 1 | 0,01 |
Bunyevácok | 1 | 0,01 |
Egyéb/Ismeretlen[5] |
Nevezetességek
szerkesztés- Római katolikus temploma - 1858-ban épült
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A helyi önkormányzat honlapja: http://www.kikinda.org.rs/index.php?language=hun&page=ogradu&option=naseljenamesta&level=mokrin
- ↑ Az egyházmegye honlapja: http://www.catholic-zr.org.rs/events/event/bucsu-homokrev-mokrin-szent-kereszt-felmagasztalasa/
- ↑ Archivált másolat. [2011. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
szerkesztés- Borovszky Samu: Torontál vármegye
Külső hivatkozások
szerkesztés- Homokrév története Archiválva 2011. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben