Nárai

magyarországi község Vas vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 12.

Nárai község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Nárai
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Nárai címere
Nárai címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Tamás (független)[1]
Irányítószám9797
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség1527 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 00″, k. h. 16° 34′ 00″47.200000°N 16.566667°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 00″, k. h. 16° 34′ 00″47.200000°N 16.566667°E
Nárai (Vas vármegye)
Nárai
Nárai
Pozíció Vas vármegye térképén
Nárai weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nárai témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szombathelytől mintegy 7 kilométerre délnyugatra fekszik a Vasi-dombságban, a Bolygó-patak mellett.

A szomszédos települések: észak felől Torony és , északkelet és kelet felől Szombathely, dél felől Ják, délnyugat felől Pornóapáti, nyugat felől Horvátlövő és Vaskeresztes, északnyugat felől pedig Felsőcsatár és Dozmat.

Megközelítése

szerkesztés

A településen, annak főutcájaként végighúzódik északkelet-délnyugati irányban a Szombathely újperinti városrészétől Pornóapátiig vezető 8713-as út, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Déli szomszédjával, Jákkal a 8715-ös út köti össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az öt vasútvonal által is érintett Szombathely vasútállomás kínálja, mintegy 9 kilométerre.

Nevének eredete

szerkesztés

Neve talán a szláv Narajov személynévből származik.

Története

szerkesztés

A község területén már a vaskorban is éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában kelta halomsírokat találtak. A római korban ez a vidék Savaria külső övezetéhez tartozott, ahol a város polgárainak villái, ültetvényei voltak. A község egyik külterületi magaslatán a 19. században villaépületek maradványai, cserepek, római érmék kerültek elő.

A mai települést 1238-ban terra Narey néven említik először, 1257-ben villa Naree néven szerepel. Későbbi említései során 1434-ben Nara, 1447-ben Nare, 1468-ban Naray néven szerepel. 1447-ben már állt Szent Tamásnak szentelt temploma.[3] A község ősi birtokosa a Náray család volt, melynek tagjai már a középkorban több magas tisztséget töltöttek be. 1549-ben a Náray család mellett a Sárfy és Basso családok voltak nemesek a településen. 1583-ban a falut egy tűzvész pusztította el, melyben a Náray család teljes levéltára is megsemmisült. A török dúlást követően a megfogyatkozott lakosságot főként horvát lakosság betelepítésével pótolták. 1598-ban a faluban 13 zsellér volt, birtokosai az Anyos, Kerekes, Bolday, Náray és a Sárffy családok voltak. 1627-ben Náray egytelkes nemeseinek száma 22 volt, közülük 17 fő a Náray családhoz tartozott. 1707-ben egy adóösszeírás szerint 17 nemes és 3 nemesi özvegy élt a településen. 1720-ban 20 a taksás nemesek száma. Egy 1744-es összeírásban 25 jobbágyot, és 33 zsellért említettek, míg az 1774-ben 56 jobbágy és 29 zsellér élt a faluban. 1746-ban a község nemesei Pálffy János nádortól nemesi megerősítő igazolást kaptak. 1780-ban a község lélekszáma 545 fő volt.

Vályi András szerint „NÁRAJ. Nasrein. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Skerlecz, és több Urak, lakosai katolikuosk, fekszik Szombathelyhez 1 mértföldnyire, határja jó, javai külömbfélék; szántó földgyei is termékenyek, el adásra alkalmatos módgyok van.”[4]

A település jelenlegi temploma 1820-ban épült.[5]

A temetőkápolna, melyet 1826-ban építettek, a település egyetlen ma is álló műemléki védettségű épülete. 1832-ben 26 házas és 6 házatlan zsellér élt a faluban, közülük egy iparos, egy kovács, rajtuk kívül három kézműves, takács, szabó és mészáros működött a településen.

Fényes Elek szerint „Náraj, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelyhez egy óra: 634 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyház. Róna termékeny határ. F. u. Lipics, Eörsy, Szabó, Pálffy. stb.”[6]

1857-ben készült a községről az első kataszteri térkép.

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában „Nárai régi nemesi község, 152 házzal és 867 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája és távírója Szombathely. Határában római épületnyomokra, edényekre és érmekre bukkantak. A Nárayak innen vették nemesi nevüket. A nárai Szabó-család ősi fészke.”[7]

A 19. század végén a sanyarú életkörülmények miatt számos nárai lakos vándorolt ki a tengerentúlra. Az első világháborúban 45 helyi lakos esett el, az emlékükre emelt emlékművet 1939. június 18-án avatták fel. A második világháborúban 31 nárai lakos esett el. A harcok megkímélték a községet, inkább a szovjet katonák erőszakoskodása és fosztogatása, valamint egy a határban lezuhant repülőgép hagyott nyomot az emlékezetben. A termelőszövetkezet 1960-ban alakult meg. 1962. november 7-én adták át a művelődési házat. A község polgármesteri hivatalát 1992-ben újították fel. A szennyvízcsatorna 1996-ban, a gázellátás 1998-ban épült ki.

Nárai Szombathely agglomerációjához tartozik. A városból való kiköltözési hullámnak köszönhetően növekszik lakosainak száma.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Lóránth József (független)[8]
  • 1994–1998: Lóránth József (független)[9]
  • 1998–2002: Lóránth József (független)[10]
  • 2002–2006: Stifter Attila (független)[11]
  • 2006–2008: Stifter Attila (független)[12]
  • 2009–2010: Németh Tamás (független)[13]
  • 2010–2014: Németh Tamás (független)[14]
  • 2014–2019: Németh Tamás (független)[15]
  • 2019–2024: Németh Tamás (független)[16]
  • 2024– : Németh Tamás (független)[1]

A településen 2009. március 22-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[13] mert az addigi faluvezetőnek megszűnt a polgármesteri jogállása, a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt.[17] Stifter Attilát 2008. december 16-án ítélte el jogerősen a Vas Megyei Bíróság, egy 2,5 milliós kormányzati támogatás jogtalan felhasználásával kapcsolatos, még 2004-ig visszanyúló ügyben.[18] Ő ennek ellenére jogosult maradt az időközi választáson való indulásra, amit meg is tett, de három jelölt közül csak a második helyet sikerült elérnie.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1233
1241
1245
1487
1528
1505
1527
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,4% szlováknak, 0,3% horvátnak, 0,2% szlovénnek, 0,2% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69%, református 3,8%, evangélikus 0,8%, felekezet nélküli 5,3% (21,1% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,5% horvátnak, 0,3% szlovénnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek, örménynek és ruszinnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,1% volt római katolikus, 2% református, 1,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (41,7% nem válaszolt).[20]

Nevezetességei

szerkesztés

Ismert személyek

szerkesztés
  • Itt született 1794. október 2-án Szabó Sándor táblabíró, miniszteri tanácsos; itt is hunyt el 1871. május 14-én.
  • Itt született 1821. november 9-én Szabó Miklós országgyűlési képviselő, az ügyvédi kamara elnöke, a királyi Kúria elnöke, államtitkár, belső titkos tanácsos, az MTA tagja. Perczel Mór seregében honvéd őrnagy volt, emiatt 12 évig volt börtönben.
  • Itt született 1823-ban Szabó Imre mérnök, 1848-as honvéd őrnagy. Buda ostrománál kitűnt bátorságával, 16 évi várfogságra ítélték.
  • Itt született 1826. június 2-án Szabó László királyi tanácsos, az ügyvédi kamara elnöke.
  • Itt született 1906. június 25-én Somogyi Ferenc jogász, jogtörténész, országgyűlési képviselő.
  • A régi kisnemesi község nemesei közül a Náray-Szabó család a legismertebb, melynek több neves tagja nárai kötődésű. A legismertebbek:
  1. a b Nárai települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. narai.hu. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Budapest 1898.
  8. Nárai települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Nárai települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. Nárai települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  11. Nárai települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  12. Nárai települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  13. a b Nárai települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. március 22. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  14. Nárai települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  15. Nárai települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  16. Nárai települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  17. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  18. Németh Tamás: Közélet. Nárai Hírmondó, 2009. 4. évf. 1. szám, p02. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  19. Nárai Helységnévtár
  20. Nárai Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Nárai témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés