Főmenü megnyitása

Németlipcse (szlovákul Partizánska Ľupča, korábban Nemecká Ľupča, németül: Deutschliptsch) község, egykori járási székhely Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Szlovák nevét az 1945-ben itt folyt partizánharcok emlékére kapta.

Németlipcse (Partizánska Ľupča)
Panorama of Liptov in winter.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Turisztikai régióLiptó
Rang község
Első írásos említés 1252
Polgármester Ľubomír Frič
Irányítószám 032 15
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség1236 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság863 m
Terület92,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Németlipcse (Szlovákia)
Németlipcse
Németlipcse
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 50″, k. h. 19° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 50″, k. h. 19° 26′ 00″
Németlipcse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Németlipcse témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Liptószentmiklóstól 15 km-re nyugatra található.

TörténeteSzerkesztés

1252-ben IV. Béla adománylevelében említik először, melyben a szliácsi uradalmat a turóci premontrei kolostornak adja és melyben leírja az uradalom határait. Területe már a késő bronzkorban lakott volt. A települést a korponai és selmeci szászok alapították a 13. század elején, akik a környező arany és ezüstbányákra kaptak szabadalmi jogot. Első kiváltságait 1270-ben kapta, amikor V. István király szabad bíróválasztási és ítélkezési, halászati, költözködési, bányászati, vásártartási jogot, valamint vámmentességet biztosít a település polgárainak. Szász őslakossága a századok során teljesen beolvadt a szlovákságba. A 14.-16. században a legjelentősebb liptói város lett. Kereskedői gyolccsal, posztóval szereztek hírnevet, fejlett kézműipara is volt. A 19. századra azonban már nem tudott lépést tartani az ipari fejlődéssel és hanyatlásnak indult.

Vályi András szerint "Német Lipcse. Tót mező Város Liptó Várm. földes ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Rozembergához 1 mértföldnyire. Ispotállya is vagyon, szántó földgye sovány, legelője elég, fája, piatzok helyben, a’ hol mindent el adhatnak."[2]

Fényes Elek szerint "Német-Lipcse, (Nemecska-Lupka), tót m.-város Liptó vmegyében: 2161 evang., 6 zsidó lak. Kath. és evang. anyaszentegyházak. Ezen várost hajdan németek épitették, de márma mind eltótosodtak. Van gazdag vas- és piskolcz bányája. A régi arany- és ezüst-bányák elenyésztek. Evang. nemzeti oskola; jeles országos- és héti-vásárok. Lakosai közt sok timár találtatik; patakjában sok pisztrang bőséggel. Privilégiuma van. F. u. a kamara. " [3]

1907-től a trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásának székhelye volt.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 2176, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1285 lakosából 1265 szlovák volt.

2011-ben 1236 lakosából 1204 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

  • Adam Chalupka (Németlipcse, 1767. október 28. – Felső-Lehota, 1840. július 5.) szlovák evangélikus lelkész, szakíró.
  • Duchon Flórián (Mosóc, 1559 körül – Németlipcse, 1629) evangélikus lelkész.

NevezetességeiSzerkesztés

 
Evangélikus templom
  • Központi terén áll erődített fallal körülvett 13.-14. századi Szent Máté evangélistának szentelt római katolikus temploma, melynek szárnyasoltára 1495-ben készült. Ez ma a Szlovák Nemzeti Galériában látható. A templomot a 14. és 15. században reneszánsz stílusban építették át és bővítették, a 16. században fallal erősítették meg.
  • Hétfájdalmú Szűzanya temploma a temetőben áll, 1263-ban építették, a 17. században reneszánsz stílusban bővítették, majd a 18.-19. században barokk stílusban átépítették.
  • Neoklasszicista evangélikus temploma 1887-ben épült a korábbi 1783-ból való templom helyén.
  • A katolikus plébánia épülete 17. századi.
  • 17. századi kúria.
  • Vendéglő a 17. századból.
  • 14. századi reneszánsz lakóházak.

JegyzetekSzerkesztés

  • Bernard Jozef Meliš: Cirkevné pomery v Slovenskej a Partizánskej (Nemeckej) Ľupči v stredoveku. Studia Historica Tyrnaviensia XVII.
  • Julius Kürti 1932: Nemecká Ľupča a jej archív. Sborník muzeálnej slovenskej spoločnosti XXVI.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Németlipcse témájú médiaállományokat.