Nagybányai Festők Társasága

Nagybányai Festők Társasága (NFT) 1911-ben alapították, 1937-ben szűnt meg, székhely: Nagybánya, Magyarország; a két világháború közt Nagybánya, Románia. A nagybányai képzőművészek szakmai és érdekvédelmi testülete volt.

Ferenczy Károly Márciusi est
(nagybányai utcarészlet) (1902)

Ferenczy Károly:Izvora ősszel (1909)

Ferenczy Károlynak a jubileumi kiállításra invitáló plakátja, (1912)

Thorma János: Tavasz Nagybányán (1930)

Börtsök Samu: Tanyaház

A NFT működése

A végleges működési kereteket a belügyminisztérium hagyta jóvá 1913-ban, majd 1924-ben a romániai belügyminisztérium is jóvá hagyta. A nagybányai művésztelep alapító tagjaival egyezik meg a NFT alapító tagjainak névsora, kivéve Hollósy Simont, aki 1902-től már Técsőn működött, s Iványi-Grünwald Bélát, aki a neósokkal 1910-ben megalapította a kecskeméti művésztelepet. A NFT alapító tagjai tehát:

• Ferenczy Károly,
• Réti István,
• Thorma János.

Kezdetben tíz festőt hívtak meg törzstagnak:

• Börtsök Samu,
• Ferenczy Valér,
• Ferenczy Béni,
• Galimberti Sándor,
• Jakab Zoltán,
• Komoróczy Iván,
• Mikola András,
• Réthy Károly,
• Tscharner János,
• Ziffer Sándor.

Az első nagy esemény, amelyet a NFT szervezett, az 1912-es nagybányai kiállítás, amelyet a nagybányai művésztelep létrejöttének 15. évfordulója alkalmából rendeztek. A kiállításra invitáló plakátot Ferenczy Károly szerkesztette.

A NFT későbbi tagjai

• Csáktornyai Zoltán (1913-1921)
• Pirk János (1921-1937)
• Rátz Péter (1922-1937)
• Krizsánné Csíkos Antónia (1922-1937)
• Jándi Dávid (1926-1944)

A NFT elnökei

Az első elnök Ferenczy Károly, az alelnök Börtsök Samu lett. A Társaság Ferenczy Budapestre illetve Szentendrére való távozása után Thorma Jánost, Thorma lemondása után, 1927-ben egyhangúlag Mikola Andrást választotta elnöknek. 1937-ig működött a társaság,

A NFT megszűnése

1937-ben a korabeli politikai nyomás (Vasgárda) hatására a társaság autonómiája veszélybe került, s e miatt beszüntette tevékenységét. A NFT működése teljességgel a nagybányai művésztelep működésével forrt egybe, a két világháború közt számos magyarországi és romániai magyar és román festő alkotott e telepen, s mestereit tisztelhette a NFT elnökeiben és tagjaiban. A bécsi döntés után 1940-1944-ig még működött a társaság, 1944-ben végleg megszűnt.

Források

• Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, Kulturtrade Kiadó, 1994. Nagybányai Festők Társasága lásd 34. p. ISBN 963-7826-35-1
• Murádin Jenő - Szűcs György: Nagybánya 100 éve. Miskolc -Nagybánya, 1996. Nagybányai Festők Társasága lásd 13. p.

További Információk

• A nagybányai művésztelep története

Kapcsolódó szócikkek

• Nagybányai művésztelep