Opole

	Opole
	Opole óvárosa
; Opole címere	; Opole zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	opolei
Rang	járási jogú város
Polgármester	Arkadiusz Wiśniewski
Irányítószám	45-001–45-960
Körzethívószám	(+48)77
Rendszám	OP
Testvérvárosok	Lista Dijon; Roanoke; Potsdam; Székesfehérvár; Kuopio; Mülheim an der Ruhr; Alytus; Bonn; Bruntál; Carrara; Grasse; Ingolstadt; Viareggio; Belgorod; Ivano-Frankivszk;
	Népesség
Teljes népesség	127 387 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	1 324,19 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	176 m
Terület	96,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 40′ 20″, k. h. 17° 55′ 31″Koordináták: é. sz. 50° 40′ 20″, k. h. 17° 55′ 31″
	Opole weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Opole témájú médiaállományokat.

Opole (régi magyar formában: Opoly, kiejtése^ⓘ, IPA: [ɔˈpɔlε], németül Oppeln, csehül Opolí, latinul Opolia) város Dél-Lengyelországban az Odera partján. Opolei vajdaság székhelye, lakossága 129 553 fő, az egykori Felső-Szilézia fővárosa, jelentős német kisebbséggel.

Története szerkesztés

III. Boleszláv lengyel fejedelem halála után Lengyelország részekre osztásakor, miután 1283-tól Opoly és a hozzá tartozó földek önálló hercegségbe tartoztak, először Lengyelország, majd Szilézia fennhatósága alá került. Az utolsó uralkodó, aki az Opoly hercege címet viselte II. János Kázmér volt, ő 1668-ban mondott le, ennek ellenére a hercegség továbbra is fennállt mint adminisztratív egység 1742-ig a Habsburgok uralma alatt is, akik cseh királyokként töltötték be a rangot. Oppeln és Ratibor hercegséget a Habsburgok rendszeresen felajánlották az erdélyi fejedelmeknek (János Zsigmondtól kezdve az Apafiakig) azért, hogy cserébe adják át nekik Erdélyt. A kalandos életű Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem ezt a felajánlást elfogadta, majd hazaszökött, de végül visszatért sziléziai birtokára és ott is halt meg 1613-ban.^[29]

Turisztika szerkesztés

Műemlékek szerkesztés

Opolei Velence (malomcsatorna)

Opolei zöld híd

Piactér

Wieża Piastowska (Piast torony)
Wieża Zamku Górnego (Fellegvár tornya)
Opolei katedrális
Ferences kolostor és templom
A sziléziai Piast uralkodók síremlékei a ferences altemplomban és a katedrálisban
Szent Sebestyén-templom
Edesszai Szent Elek-templom
Szent Péter és Pál-templom
Városház
Piactér
Az öreg város építészete
Városfalak maradványai
Posta épülete
A vajdasági hivatalok épülete
Most Groszowy (Groszowy vagy Zöld híd)
Zsidó temető (ul. Graniczna)
Muzeum Śląska Opolskiego (Opolei Szilézia múzeum épülete)

Turistalátványosságok szerkesztés

Pasieka-sziget
Városi park a Bolko-szigeten
Ostrówek
Millenniumi amfiteátrum, melyben a Lengyel dal országos fesztiválját tartják.
4 múzeum, 4 színház, 5 képtár, filharmónia
Állatkert
Víztárolók: Silesia és Malina

Oktatás szerkesztés

Főiskolák és egyetemek szerkesztés

Politechnika Opolska (Műszaki egyetem)
Uniwersytet Opolski (Opolei egyetem)
Państwowa Medyczna Wyższa Szkoła Zawodowa (Állami egészségügyi főiskola)
Wyższa Szkoła Zarządzania i Administracji w Opolu (Igazgatási főiskola)
Szkoła Wyższa im. Bogdana Jańskiego (Bogdan Jański főiskola)

Média szerkesztés

Nowa Trybuna Opolska újság
Opolei hetilap
Polskie Radio Opole – Lengyel Rádió Opole

Kultúra szerkesztés

Színházak szerkesztés

Teatr Dramatyczny im. Jana Kochanowskiego
Teatr Lalki i Aktora im. Alojzego Smolki (Bábszínház)
Teatr Ekostudio
Teatr Jednego Wiersza

Ozimska utca

Józef Elsner Opolei Filharmónia

Képtárak szerkesztés

Galeria Sztuki Współczesnej w Opolu (modern képtár)
Galeria im. Jana Cybisa
Galeria Autor
Galeria Studzienna
Galeria Aneks

Múzeumok szerkesztés

Muzeum Śląska Opolskiego (Sziléziai múzeum)
Muzeum Diecezjalne w Opolu (egyházmegyei múzeum)
Centralne Muzeum Jeńców Wojennych w Łambinowicach (Hadifogoly Múzeum)
Muzeum Wsi Opolskiej (falumúzeum)

Filharmonia szerkesztés

Filharmonia Opolska im. Józefa Elsnera

Opole városrészei szerkesztés

Bierkowice, Gosławice, Groszowice, Grotowice, Grudzice, Kolonia Gosławicka, Malina, Nowa Wieś Królewska, os. Chabrów, os. Kolorowe Domy, os. Malinka, os. Medyk, os. Metalchem, os. XXV-lecia PRL, os. ZWM, Półwieś, Stare Miasto, Szczepanowice, Śródmieście, Wójtowa Wieś, Wróblin, Wyspa Bolko, Wyspa Pasieka, Zakrzów, Zaodrze

Sport szerkesztés

Kolejarz Opole – salakmotorozás
Odra Opole – labdarúgás
Wiking Opole – labdarúgás
Budowlani Opole – súlyemelés
Gwardia Opole – kézilabda, dzsúdó
AZS Politechnika Opolska|Politechnika Opole – kosárlabda
LKS Ziemia Opolska – kerékpár

Híres opoleiek szerkesztés

Miroslav Klose német válogatott labdarúgó (1978)
Fritz Streletz tábornok az NDK Nemzeti Védelmi Tanács elnöke, akit a berlini falnál lelőtt menekülők ügyében elítéltek.
Karolina Wydra színésznő, modell