Ploiești
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ploiești (fonetikusan [ploˈjeʃtʲ]) nagyváros Romániában, Munténia történelmi régióban, Prahova megye székhelye.
Ploiești | |||
Fentről lefelé, balról jobbra: a városi zsinagóga épülete, a Szent Hercegek temploma, a Casa Luca, az Iparművészeti Iskola és a Történelmi múzeum | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Havasalföld | ||
Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Prahova | ||
Rang | Municípium | ||
Községközpont | Ploiești | ||
Polgármester | Iulian Bădescu (USL) | ||
Irányítószám | 100008 | ||
SIRUTA-kód | 130534 | ||
Népesség | |||
Népesség | 180 539 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 71 (0%, 2021)[1] | ||
Népsűrűség | 2354 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 160 m | ||
Terület | 89,2 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 56′ 28″, k. h. 26° 01′ 21″44.941111°N 26.022500°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 28″, k. h. 26° 01′ 21″44.941111°N 26.022500°E | |||
Ploiești weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ploiești témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésBukaresttől 56 km-re északra, Târgoviștétől 44 km-re keletre, Brassótól pedig 85 km-re délkeletre található fontos közlekedési csomópont, amely összeköti a fővárost Erdély és Moldva régiójával.
Története
szerkesztésA legenda szerint „Esőapó” (Moș Ploaie) juhász és hét fia hajdanában megpihent az itt elterülő erdő egyik tisztásán. Mivel védett helyet, jó vizet, termékeny földet talált, nem ment tovább, hanem megalapította a települést, amely a nevét viseli.
A régészeti kutatások a város nyugati felén kőkorszaki, az északi részen pedig újkőkorszaki település nyomait találták. Tártak fel ezenkívül bronzkori, illetve újabb leleteket a Kr. e. 8–9. századból, egészen a római kor kezdetéig.
A város alapítására és az első lakókra vonatkozóan kevés írásos emlék áll rendelkezésre. Nicolae Bălcescu szerint Öreg Mircse fejedelem idején létezett egy „Ploiești-i kapitányság”, 1413 körül. A dokumentáltság szempontjából az összes történelmi forrás megáll az 1503-as évnél, amikor a brassói okmányokban megjelenik néhány ploiești-i szekeres neve: Drăgoi, Tudor, Neagu és mások. A ploiești-iek jelenléte az erdélyi városok piacán azt jelzi, hogy a városban olyan gazdasági élet létezett, amely alkalmas volt kereskedelmi kapcsolatok létesítésére a hegyeken túli központokkal. A város neve megjelenik egy 1567-es havasalföldi okmányon is, amit I. „Ifjabb” Péter írt alá, amelyben megerősíti egy szőlőbirtok adásvételét bizonyos ploiești-i Avruț és a bărcănești-i Coresi között. Fontos mozzanat volt a város történetében, hogy Vitéz Mihály 1597-ben ezt választotta hadműveleteinek központjává és a falut fejedelmi vásárváros rangjára emelte, fokozatosan átvéve a közeli oláh vásárok, Târgșor, Gherghița és Bucov helyét. Fejedelmi támogatással a település folyamatosan fejlődött a 17. században (ez volt a ploiești-i kapitányság székhelye).
A környék kőolajlelőhelyeinek feltárásával Ploiești ipara és kereskedelme ugrásszerű fejlődésnek indult. A város környékén több finomító létesült, a városban pedig raktárak, irodák, műhelyek, oktatási intézmények. A kommunizmus hatalomrajutásáig a város neve „Ploești” volt, és ez lett a székhelye a két világháború közötti Prahova megyének.Fejlődését felgyorsította a nehéziparosítás, és 1856–57-ben megnyílt a világ első szisztematikus kőolajfinomítója. A környéken található olajlelőhelyek tömeges kiaknázását követően Ploiești kiérdemelte a „fekete arany fővárosa” becenevet. Gazdasági tevékenysége jelenleg is az olajfeldolgozáson alapul, a városnak négy nagy finomítója és egyéb, ehhez az ágazathoz kapcsolódó iparágai vannak. 1870-ben itt jött létre a Ploiesti Köztársaság, mely egy rövid életű államegység volt, ami a monarchiaellenes konfliktusok idején jött létre. A második világháború idején, 1940-ben egy földrengés több épületet is megrongált, ettől függetlenül a németek elfoglalták, akiknek fontos olajforrásuk volt a terület. 1944-ig itt is maradtak. 1943. augusztus 1-jén és 1944 nyarán a város a Tidal Wave hadművelet, azaz a szövetséges angol és amerikai légierő bombázása következtében súlyos károkat szenvedett, s végül a Vörös Hadsereg hódította meg. A romániai kommunista kormány idején a városban továbbra is olajfinomító működött és vegyi üzemeket bővítettek, államosítottak. Azután a kommunista rezsim okozta társadalmi és gazdasági változások nyomán a város jelentősége csökkent.
Itt „működött” a kommunista éra hírhedt börtöne, átnevelő (értsd megsemmisítő) táborként.[2]
Az 1990 utáni nyugati befektetések során a gazdasági és kulturális fejlődés ismét fellendült, miközben a kőolaj-kitermelés csökkent.
Lakossága
szerkesztés1930-ban 79 149 lakosa volt, ebből 69 139 román (87,3%), 3708 zsidó (4,6%), 1591 magyar (2,0%), 1307 német (1,6%). A 2011-es romániai népszámlálás szerint 201 226-an éltek a városban, ezzel pedig a kilencedik legnépesebb város az országban. Vallási összetétel szerint a lakosság 87,7%-a ortodox, 4,8%-a zsidó, 3,3%-a katolikus, 1,4%-a luteránus, illetve 1,3%-a görögkatolikus volt.
Népességváltozás | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Vált. (%) |
1810 | 2 024 | — |
1859 | 26 468 | +1207,7% |
1899 | 45 107 | +70,4% |
1912 | 56 460 | +25,2% |
1930 | 79 149 | +40,2% |
1948 | 95 632 | +20,8% |
1956 | 114 544 | +19,8% |
1966 | 146 922 | +28,3% |
1977 | 199 699 | +35,9% |
1992 | 252 715 | +26,5% |
2002 | 232 527 | −8,0% |
2011 | 209 945 | −9,7% |
Nemzetiségek | 2002 | |
---|---|---|
Románok | 225570 | 97% |
Cigányok | 5873 | 2,52% |
Magyarok | 237 | 0,1% |
Németek | 148 | 0,06% |
Görögök | 108 | 0,04% |
Törökök | 100 | 0,04% |
Zsidók | 65 | 0,02% |
Olaszok | 58 | 0,02% |
Lipovánok | 56 | 0,02% |
Örmények | 17 | 0,01% |
Ukránok | 15 | 0,01% |
Bolgárok | 12 | 0,01% |
Lengyelek | 12 | 0,01% |
Szerbek | 8 | 0,01% |
Csehek | 8 | 0,01% |
Kínaiak | 8 | 0,01% |
Csángók | 6 | 0% |
Tatárok | 4 | 0% |
Egyéb nemzetiségűek | 185 | 0,07% |
Nem nyilatkoztak | 37 | 0,01% |
Összesen | 232527 | 100% |
Éghajlata
szerkesztésA városban az átlaghőmérséklet kb. 10 °C, a mérsékelt égövnek megfelelően. Az éves átlagos csapadékmennyiség 588 mm. A városban az uralkodó széljárás északkeleti és délkeleti, átlagosan 3,1 m/s sebességgel.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,0 | 4,0 | 10,0 | 18,0 | 23,0 | 27,0 | 28,0 | 28,0 | 24,0 | 18,0 | 10,0 | 3,0 | 16,2 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,0 | −3,0 | 0,0 | 6,0 | 10,0 | 14,0 | 16,0 | 15,0 | 11,0 | 6,0 | 1,0 | −3,0 | 5,6 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 41 | 36 | 38 | 46 | 71 | 76 | 64 | 58 | 43 | 33 | 48 | 43 | 597 |
Forrás: weather.com |
Gazdaság
szerkesztésA város gazdaságát a nagyon nagy és nagy ipari egységek túlsúlya jellemzi, a közép- és kisvállalkozások és a szolgáltatóipar rovására.
Ipar
szerkesztésPloiești az ipari termelés értékét tekintve a második helyet foglalja el Romániában Bukarest mögött. A legfontosabb iparágak:
- Kőolajipar
- Gépgyártás
- Építőanyag-ipar
- Vegyipar
- Textilipar
- Dohányipar
Kereskedelem
szerkesztésAz utóbbi években több mint 3000 egyéni kereskedőcég jött létre, ez érezhetően javította a lakosság ellátásának színvonalát. Noha a város lakossága csak 28%-ot tesz ki a megye összes lakosságából, a megye kereskedelmének több mint 80%-a a városban koncentrálódik.
Közlekedés
szerkesztésPloiești fontos közúti és vasúti csomópont, közvetlen összeköttetéssel Bukarest, Brassó, Bodzavásár, Târgoviște, Vălenii de Munte és Slănic-Prahova városok felé. A vasúti forgalmat két pályaudvar szolgálja ki (Ploiești Sud és Ploiești Vest), ezen kívül a város déli részén van egy rendező-pályaudvar is (Ploiești Triaj).
Kultúra
szerkesztésPloiești-ben fontos oktatási intézmények találhatók, például a Ion Luca Caragiale Főgimnázium és a Mihai Viteazul Líceum. Ez utóbbi a régi Szent Péter és Pál Líceum hagyományát folytatja, amely az eddigiek során három elnököt is adott a Román Akadémiának Andrei Rădulescu, Mihai Drăgănescu és Eugen Simion személyében.
A városban található a Toma Caragiu Színház és több múzeum:
- Kőolajmúzeum
- Szépművészeti Múzeum
- Történelmi Múzeum
- Óramúzeum
- Biológiai Múzeum
A városhoz kapcsolódnak az alábbi írók és költők
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1858-ban Take Ionescu román újságíró, konzervatív politikus, Románia miniszterelnöke 1921–22-ben.
- Itt született 1925-ben Réti József énekművész.
Testvérvárosok
szerkesztés- Berat (Albánia)
- Harbin (Kína)
- Eszék (Horvátország)
- Lefkáda (Görögország)
- Uralszk (Kazahsztán)
- Hâncești (Moldova)
- Radom (Lengyelország)
- Tulsa (USA)
- Dnyipro (Ukrajna)
- Maracaibo (Venezuela)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ploiești című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Hatalomátvétel és a szellemi elit lefejezése