Pogányszentpéter

Pogányszentpéter község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén.

Pogányszentpéter
A község északi határa (1962)
Pogányszentpéter címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Csurgói
Jogállás	község
Polgármester	Flinger Tamás (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	8728
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	475 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	37,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,15 km²
Földrajzi nagytáj	Nyugat-magyarországi peremvidék
Földrajzi középtáj	Zalai-dombság
Földrajzi kistáj	Zalaapáti-hát
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′ 59″, k. h. 17° 03′ 40″46.383069444444, 17.06125
Pogányszentpéter Pozíció Somogy vármegye térképén
Pogányszentpéter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogányszentpéter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A vármegye nyugati szélén helyezkedik el, északnyugati szomszédja, a 10 kilométerre fekvő Nagykanizsa már Zala vármegye része. Mindössze két további települési szomszédja van: kelet-délkelet felől Iharosberény, délnyugat felől pedig Liszó. Északkelet felől a legközelebbi település Sand, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Csak közúton közelíthető meg, Nagykanizsa vagy Iharosberény érintésével, a 61-es főúton, mely a központján is keresztülhalad.

Története

Az első okleveles említése 1381-ben volt, akkor a pálosok Szent Péterről elnevezett kolostorát említették. 1390-ben Stregenchy Zentpeter, 1412-ben Nemetzenthpeter (Németszentpéter) néven említették. 1554-ben a falu elpusztult és csak a 18. század 20-as éveiben népesedett be újra. A község lakói vagy a mezőgazdaságból élnek vagy Kanizsára járnak be dolgozni. A 90-es években a termelőszövetkezet megszűnt, egyéni gazdálkodás folyik. Nagyobb földterülettel egy sertéstenyésztő Kft. rendelkezik. Megalakult az erdőbirtokosság. A szép közösségi házban van a házasságkötő terem, a könyvtár, a posta és az orvosi rendelő. A közművelődési egyesület tagjainak elsődleges célja a hagyományőrzés. A természeti környezet igen szép. A táj dimbes-dombos, sok az erdő és mintegy 10-14 halastó teszi változatossá a vidéket.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Zakócs László (független)
• 1994–1998: Zakócs László (MSZP)
• 1998–2002: Gács László (független)
• 2002–2006: Gács László (független)
• 2006–2010: Didicsné Kardos Györgyi Ilona (független)
• 2010–2014: Didicsné Kardos Györgyi Ilona (független)
• 2014–2019: Kardos Györgyi Ilona (független)
• 2019–2024: Flinger Tamás (független)
• 2024– : Flinger Tamás (Fidesz-KDNP)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	493	478	477	463	499	461	475
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 19,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 0,2%, evangélikus 11,5%, felekezet nélküli 5,5% (18% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 13,2% cigánynak, 1,6% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% görögnek, 0,2% horvátnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,7% volt római katolikus, 9,8% evangélikus, 0,2% református, 0,2% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Patkó Bandi betyár: Tóth Mihály felsősegesdi kanász, juhász, híres faragópásztor szerint az ő nagyapja volt Tóth János, azaz Patkó Bandi, akinek Pogányszentpéteren lakott a felesége, tehát gyakran megfordult erre fele. Tóth Mihály úgy tudja, hogy betyárőse egyszer négy társával lement a Dráván túlra disznót szerezni. Báró Raszinyaitól loptak 600 disznót, hároméves ártányokat. Egészen a Dráváig elhozták. Itt lőtték meg, és sebesen hozták Pogányszentpéterre, ahol eltemették, mint aki pokolvarban halt meg. A sírja a pogányszentpéteri ótemetőben van. A kaputól jobbra, az első sír egy fenyőfával.^[forrás?] Erről a helyiek nem tudnak, és az a valószínű, hogy a betyárt Bábonyban temették el.
• Pálos emlékhely