Sándorvölgy (Szlovénia)
Sándorvölgy (korábban Sülincz, szlovénül: Šulinci, vendül Šülinci) falu Szlovéniában a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.
| Sándorvölgy (Šulinci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Péterhegy |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1387 |
| Polgármester | Franc Šlihthuber |
| Irányítószám | 9203 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 151 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 292 m |
| Terület | 5,64 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 39″, k. h. 16° 11′ 56″46.827500°N 16.198889°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 39″, k. h. 16° 11′ 56″46.827500°N 16.198889°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésMuraszombattól 25 km-re északra, Péterhegytől 3 km-re északnyugatra a magyar határhoz közel, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Merak-patak partján fekszik. Dombvidéki jellegű szétszórt település. A legutóbbi adatok szerint 211 lakója van.
Története
szerkesztésElső írásos említése „Sulynch” alakban 1387-ből származik.[2] Ekkor adja Zsigmond király a dobrai uradalmat Felsőlendvai Széchy Miklós nádornak. Előbb a dobrai vár, majd a felsőlendvai uradalom részét képezte. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Vályi András szerint „SÜLINCZ. Német falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Petrótzhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.”[3]
Fényes Elek szerint „Sülincz, vindus falu, Vas vgyében, a lendvai uradalomban, 39 kath., 146 evang. lak. Ut. p. Radkersburg.”[4]
Vas vármegye monográfiája szerint „Sándorvölgy. Házszám 70, lélekszám 451. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány. Határában kavicsbánya van. A község házai a völgyben szétszórtan épültek. Lakosai mint napszámosok keresik kenyerüket a munkaidőben, más vidékeken.”[5]
1910-ben 467, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Iskoláját Hartner Géza muraszombati nagyiparos építtette 1913-ban. Első tanítója Julij Shermann volt. Önkéntes tűzoltóegylete 1932-ben alakult.
A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, után ismét jugoszláv fennhatóság alá került.
Nevezetességei
szerkesztés- A Hideg-kút a Sándorvölgytől Nádorfa felé menő út közelében található. Kis faházikót építettek föléje. A legenda szerint a törökök a közelében egy arany bölcsőt ástak el. Vize sohasem apad el, sem kemény fagy, sem a legnagyobb szárazság idején.
- Műemlék az 1913-ban épített régi iskola épülete. 1962-ig működött, de a folyamatos karbantartásnak köszönhetően ma is jó állapotban van.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
