Sajómercse

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Sajómercse község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Sajómercse
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Sajómercse címere
Sajómercse címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállásközség
PolgármesterKovács Zoltán (független)[1]
JegyzőSerényfalvi Mária
Irányítószám3656
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség180 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,18 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 38″, k. h. 20° 24′ 47″48.243781°N 20.413181°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 38″, k. h. 20° 24′ 47″48.243781°N 20.413181°E
Sajómercse (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajómercse
Sajómercse
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajómercse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajómercse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A megye nyugati részén helyezkedik el, Ózdtól kelet-északkeleti irányban, Putnoktól délre. Belterülete az Upponyi-hegység északi részén alacsony hegyvonulatok közé zárva, a Királd-patakon át, a Sajóba ömlő Mercsei-patak völgyében épült fel. Felszínét döntően felső miocén riolittufa fedi, hasznosítható nyersanyaga a barnaszén, területén jelentős az erdők aránya.

Megközelítése

szerkesztés

Közúton a Borsodbótát Putnokkal összekötő 2523-as út mentén közelíthető meg, de érinti még a 2525-ös út is. Meglehetősen elzárt település, a nagyobb forgalmú utaktól viszonylag távol.

Határában halad el a Eger–Putnok-vasútvonal, de a vonalnak ezen a szakaszán 2009 végén megszűnt a forgalom.

Története

szerkesztés

Neve 1330-ban szerepel először írásos formában, amikor Kilit egri püspök a bélháromkúti apátságnak adja birtokként. A 1617. században világi birtokosai is vannak, de 1700-tól az egri szemináriumé lett. 1735-ig plébánia központ is, utána viszont Sajónémeti lett a plébánia központja, Sajómercse pedig fília lett. Temploma már a középkorban is volt, de 1778/1779-ben újat kellett építeni.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Kovács Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Kovács-Misa Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Ádám László (független)[6]
  • 2002–2006: Ádám László (független)[7]
  • 2006–2010: Ádám László (független)[8]
  • 2010–2014: Kovács Zoltán (független)[9]
  • 2014–2019: Kovács Zoltán (független)[10]
  • 2019–2024: Kovács Zoltán (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
219
214
209
182
188
180
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,5% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,5%, református 6,3%, felekezeten kívüli 3,9% (5,3% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,9% volt római katolikus, 3,7% egyéb katolikus, 3,2% református, 0,5% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% evangélikus, 10,6% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus templom
  • Hősi emlékmű
  • Sajómercsei vár
  • Koloska-tetői földvár barlangja
  • Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
  • Tamás István Gömöri Poéta, 2009-ben, Ádám László polgármester kérésére, verset írt a településről.
  1. a b Sajómercse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Sajómercse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Sajómercse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  6. Sajómercse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. Sajómercse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. Sajómercse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. Sajómercse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Sajómercse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. Sajómercse Helységnévtár
  13. Sajómercse Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés