Sorokpolány

	Sorokpolány
	A római katolikus templom
; Sorokpolány címere	; Sorokpolány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Szombathelyi
Jogállás	község
Polgármester	Mező Gáborné (független)
Irányítószám	9773
Körzethívószám	94
	Népesség
Teljes népesség	784 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	60,2 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	13,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 07′ 60″, k. h. 16° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 60″, k. h. 16° 40′ 00″
	Sorokpolány Pozíció Vas vármegye térképén
	Sorokpolány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sorokpolány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Vas vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Polány (egyértelműsítő lap).

Sorokpolány község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése szerkesztés

A Gyöngyös-sík déli peremén, a Sorok-patak jobb partján emelkedő magaslaton fekszik, Szombathelytől 14 kilométerre dél-délkeletre.

Főutcája a 8704-es út, közigazgatási területét érintik még a 8442-es és a 8705-ös utak is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal Ják-Balogunyom vasútállomása, bő 5 kilométerre északnyugatra.

Története szerkesztés

Sorokpolány 1939-ben keletkezett Sorkipolány és Sorokújfalu egyesítésével.

1265-ben Pulan néven említik először. Neve az ősszláv polanya (= nyílt kopár térség, síkság) főnévből származik. 1301-ben Palan, 1410-ben Polyan néven említik. 1301-ben Szent-László tiszteletére szentelt kápolna állt határában. Az Unyani, Polyáni és más családoké volt. Sorokújfalu első említése 1450-ből Poss. Wyfalw alakban történik. A Hidvégieké és más nemeseké volt.^[3] A település területén Árpád-kori temetőt tártak fel, mai temploma a 15. században már állott. A mai kastély elődje feltehetően egy középkori udvarház volt. A török időket követően az Akacs, a Bácsmegyei és Mankóbüki családok birtoka volt. Ezután a Rumy család a község földesura, de 1820-ban eladták Taródházi Mikos Lászlónak. A kastélyt is ő építtette 1850 körül barokk stílusban.

Vályi András szerint "ÚJFALU. Sorki Újfalu. Vas Várm. földes Urai több Urak, fekszik Kis Unyomnak szomszédságában, és annak filiája; határja is hozzá hasonlító."^[4]

Fényes Elek szerint "Polány, magyar falu, Vas vmegyében, a Sorok mellett, 120 kath. lak., róna igen termékeny határral. Birják gr. Hugonnai, Polányi, Korcsmáros. Ut. p. Szombathely."^[5]

Vas vármegye monográfiájában "Sorki-Polány szintén a Sorok patak mellett fekszik. Házainak száma 32, lakosaié 227. Ezek magyarok és vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája és távírója Kis-Unyom. Földesurai a Polányi, báró Mesznil , Hugonnay és Mikos -családok voltak. Kath. temploma a mult század elején épült. Falában látható Bátsmegyey Ferencznek, 1686 előtt Vas- Zala- és Somogyvármegyék főjegyzőjének, 1686 után Vasvármegye alispánjának siremléke. Sorok-Ujfalu magyar község, 48 házzal és 531 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom. Itt veszi magába a Sorok patak a Perint patakot."^[6]

A sorokújfaui birtokot 1890-ben a Szapáry család vásárolta meg. 1910-ben a pénzügyi zavarba került Szapáryak Gött Gyulának adták el, majd 1916-ban báró Haupt Buchenrode István vásárolta meg. A család a birtokot 1945-ig meg is tartotta.

1910-ben Sorkipolánynak 291, Sorokújfalunak 637 magyar lakosa volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

1990–1994: Fülöp György (független)^[7]
1994–1998: Fülöp György (független)^[8]
1998–2002: Nagy Miklós (független)^[9]
2002–2006: Nagy Miklós (független)^[10]
2006–2010: Antal Lászlóné (független)^[11]
2010–2014: Antal Lászlóné (független)^[12]
2014–2019: Mező Gáborné (független)^[13]
2019-től: Mező Gáborné (független)^[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	836	834	839	800	786	797	775	792	784
	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 0,5% németnek, 1,7% cigánynak mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,2%, evangélikus 1,1%, református 4,4%, felekezet nélküli 7,1% (17,4% nem nyilatkozott).^[14]

Nevezetességei szerkesztés

A Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 15. századi gótikus eredetű külső falán freskók maradványai láthatók, belül 1697-ből való síremlékkel. A templomot 1842-ben átalakították. Tornya a harangok szintjéig középkori eredetű.
A Szapáry-kastélyt a 19. század közepén a Mikos család építtette eklektikus stílusban. 1927-ben akkori birtokosa Haupt báró átalakíttatta. Ma magántulajdon, felújítása folyik.
A Szapáry család 1878-ban épített neoreneszánsz mauzóleuma.